Hétfő: Ragadozók

Schwarzenegger 1987-es Predatora és Danny Glover 1990-es Predator 2-je után évtizedekig adós maradt Hollywood a Predator 3-mal. Ezt a piaci rést használta ki a '90-es években néhány élelmes videotékás, akik Ragadozó 3 címkét ragasztottak a Mark Dacascos fülöp-szigeteki ZS-filmjére, a DNA-ra, megtévesztve ezzel a raszta űrharcosokat váró sc-fi rajongókat. A harmadik részre végül egészen 2010-ig kellett várni. Ekkorra lobbizta ki Robert Rodriguez a folytatás lehetőségét a Fox stúdiónál, ám a rengeteg elfoglaltsága miatt végül újdonsült barátjának, Antal Nimródnak engedte át a rendezői széket (nagyon tetsztett neki ugyanis az Elhagyott szoba és a Szállítmány.

Nimródunk szokás szerint Pados Gyulát választotta ki operatőrnek, de egy olyan nagyágyút is magával hozott a korábbi filmjeiből, mint Laurence Fishburne. Elérte Robert Rodrigueznél azt is, hogy egy régi kedvence, Danny Trejo is benne legyen a Predátorok ellen harcoló zsoldoscsapatban, a magyar származású Adrien Brody pedig önként jelentkezett a főszereplőre, és látványosan kigyúrta magát - bár azért nem Schwarzenegger méretűre. A legelső, gyilkos dzsungeltúrás Ragadozó dramaturgiáját egy kis űrhajózással felturbózó Ragadozók végül egész jól teljesített a pénztáraknál, megmentve ezzel az űrvadász franchise-t, így most már készül a Predator 4 is Shane Black rendezésében (ő az első részben képregényrajongó zsoldosként is szerepelt). 

Kedd: Cloverfield Lane 10

J. J. Abrams és a barátai a Star Wars 7 és a Star trek 3 mellett a legnagyobb titokban leforgatták a Cloverfield című szörnymozi folytatását is Cloverfield Lane 10 címmel - de erről a közönség jóformán csak akkor értesült, amikor a film mozikba került. Érdekes módon ez is elég volt egy szolid, 108 millió dolláros bevételhez, úgyhogy valamit nagyon tudnak a geek filmeket ontó Bad Robots háza táján a gerillamarketingről és arról, hogyan legyen a néző már a trailerekkel és a kamuhírekkel is a történet részese.

A Cloverfield Lane 10 ha nem is a Cloverfield közvetlen folytatása, de mindenképpen a Cloververse, azaz Clolverfield-univerzum része. Azt mutatja be ugyanis, hogy milyen egy föld alatti bunkerben az élet azután, hogy a civilizációt elpusztította egy hatalmas szörnyeteg. Abramsék eredetileg egy kaijut is mutattak volna a filmben, de pont ekkor tetőzött a Tűzgyűrű és a Godzilla körüli hype, így ők már inkább nem akartak harmadikként előhúzni a kalapból még egy japán óriásszörnyet.

Szerda: Total Recall - Az emlékmás

Paul Verhoeven a Robotzsaru után, de még a Csillagközi invázió előtt forgatta le a disztópikus sci-fik egyik legjobbjának számító Total Recallt. Ez a látványos Mars-utazásos sztori szépen megkoronázta azoknak a '80-as évekbeli filmeknek a sorát, amiben mindig egy brutális méretű, bűnös falansztervárosként képzelték el a jövőt. A speciális effektek persze ma már megmosolyogtatóan gagyik - főleg ha összehasonlítjuk az egy évvel később mozikba kerülő Terminátor 2 látványvilágával. Na jó, a hárommellű nőre azért mindenki emlékszik!

De emlékezetes volt az animatronic öregasszonyfejben vicsorgó, habszivacs Schwarzi, az orrából nyomkövetőt előbányászó főhős, vagy a saját tesvére hasában élő, mutáns lázadóvezér is. Azt valószínűleg mindenki hallotta már, hogy a filmipari kormánybiztosunk, Andy Vajna volt Az emlékmás producere.

Azt viszont valószínűleg már kevesen tudják, hogy egy másik magyar, Piroch Gábor sztárkaszkadőr is elég sokat dolgozott ezen a filmen: ő volt a rosszfiúk egyike (a magas, zöld dzsekis), aki Schwarzeneggert cipelte a liftes lövöldözésnél, majd látványosan meghalt.

Csütörtök: A végső megoldás: Halál

James Cameron, A bolygó neve: Halál rendezője például pár hónappal ezelőtt azt nyilatkozta: óriási hiba volt leforgatni a harmadik részt, vagy legalábbis nem úgy, hogy rögtön az elején meghaljon benne Hicks, és telepesbolygóról megmentett kislány, Newt. De Neill Blomkamp utálta az Alien 3-at, épp ezért az Alien 5 (ha egyszer végre elkészül) közvetlenül a második részt folytatja majd. Hicks és Newt megölése eredetileg nem is szerepelt a filmben, csak akkorra rakták bele, amikor a kétségbe esett Fox stúdió David Finchert rángatta be rendezőnek.

Előtte volt szó New Yorkra támadó, giga-Alienről, egy másik verzióban Ripley és Newt egy Szárnyas fejvadász-szerű nagyvárosban bujkáltak, William Gibson cíberpunk író pedig olyan forgatókönyvet írt, amiben Hicks és Bishop egy Anchorpoint nevű űrállomáson akadályozza meg a Weyland társaság génkísérleteit, miközben egy másik űrállomáson néhány Mad Max-figura saját Alieneket szaporít. A végső változat fegyenctelepét végül David Twohy forgatókönyvíró találta ki, bár nála még egy Moloch nevű, Föld körül keringő kupolaváros lett volna az Alienek vérengzésének helyszíne.

Vincent Ward ezt az ötletet fejlesztette tovább egy igen betegül kinéző, fából ácsolt Halálcsillagra emlékeztető kolostor-űrálomássá (lásd fent), ahol Ripley egy csapat őrült remete közé érkezik egyetlen nőként, és egy Anthony nevű android segítségével győzi le az űrparazitát. Sajnos Fincher végül mindegyik verziót kidobta, de szerencsére majdnem minden korábbi ötletből átvett valamit a saját börtönbolygós történetébe, amiben maga Ripley is meghal, megakadályozva ezzel, hogy kikeljen belőle egy új Alien-királynő. 

Péntek: Existenz - Az élet játék

Az eXistenZ-t a '90-es évek végén még a film magyar producere, Hámori András is úgy reklámozta a stúdióknak és a filmforgalmazóknak, hogy ez lesz az intelligens Mátrix. Igaz, nem kaszáltak vele olyan sokat: 460 millió dollár helyett mindössze 3 milliós bevétel jött össze belőle. Pedig ez a film is van olyan jó, mint David Cronenberg többi kultikus biohorrorja, a Paraziták vagy a Légy - gondoljunk csak arra a Giger-rajzokat idéző pisztolyra, amivel Jude Law hadonászik az eXistenZ legismertebb jelenetfotóján.

A film a jövőben játszódik, amikor az emberek többsége játékfüggőségben él. Az új találmány átlép minden korábbi korlátot: nincs szükség monitorra vagy sisakra, ugyanis a játék csatlakozóját az emberi szervezetbe ültetik be, az eXistenZ a központi idegrendszeren keresztül kelti a tökéletes valóság illúzióját. A játékban a főhősnek menekülnie kell az őt üldöző merénylők elől, ám a valóság és az illúzió határai egy idő után összemosódnak. Avatott szemek egyébként a film címéből az isten szót is kiolvashatják, bár Hámori András sosem vallotta be, hogy ez az ő poénja volt-e, amivel a hollywoodi magyarokra kacsintott ki.