Programkereső

Téma: Az ötödik pecsét

Spoiler
csupi84 2010 jan. 11. - 14:56:55 Előzmény ribizliszörp
(90/230)
Zseniális a film, de szerintem a vége nem reális...4 átlagemberbõl 3 sehol nem válik mártírrá szabad akaratából (Latinovitsnak igaza volt gyávák vagyunk és nagyon ragaszkodunk az élethez) a történelmi kataklizmák (1944-1945, 1946-47, 1956) alapján százból 1 lehet reális szám. (spec szerintem Én is felpofoztam volna a kommunistát, rajta már úgy sem segíthetek.)
Válasz
10/10
umma 2009 nov. 17. - 19:12:35 10/10 Előzmény Urkund
(89/230)
És miért ne? De komolyan.
Válasz
10/10
gulaxy 2009 nov. 17. - 18:10:26 10/10
(88/230)
abszolút alapmû, ott a helye a polcon.
Zseniális a történet, zseniálisak a színészek.
És a filmet úgy csinálták meg, hogy érdekes módon visszaadta a könyv hangulatát, történetét. Nem hagyták ki a beszélgetéseket, nem csináltak benne akciójeleneteket, bár hülyén is nézett volna ki.
Ez az a film, amibõl látszik, hogy lehet egy film attól függetlenül jó, hogy nem történik úgymond semmi, csak 5 ember beszélget egy kocsmában.
persze tudom, hogy nemcsak ennyi volt a filmben.
lehet kapni dvd-n
Válasz
10/10
Urkund 2009 febr. 28. - 00:12:31 10/10
(87/230)
Óriási élmény. Mindenkinek látnia kell. offtopic: Amúgy meg a borjúszegybe tényleg ne rakjatok téliszalámit!
Válasz
10/10
jany 2009 jan. 29. - 09:15:11 10/10
(86/230)
Errõl a valóban értékes alkotásról mást nem szeretnék írni, minthogy a legjobb magyar film.
Válasz
melinda77 2009 jan. 13. - 11:58:00
(85/230)
Beleolvasgattam a régebbi hozzászólásokba, felcsigázó. Még nem láttam, de a napokban volt egy mûsor a filmrõl a radiocafén, és rákerestem. Egyébként is rajongok a '70-es, '80-as évek magyar filmterméséért, alig várom, hogy megnézhessem.
Válasz
ribizliszörp 2009 jan. 01. - 22:16:10 Előzmény ottofon
(84/230)
Ha vitaindító, akkor hozzászólok: igazad van, a többiek hirtelen lázadása egyáltalán nem következik a korábbi tetteikbõl. A fasiszta tiszt (Latinovits) azt mondja, el kell érni, hogy az emberek együttmûködjenek a rendszerrel, annyira, hogy legszívesebben szemen köpjék magukat. De hiszen a szereplõk pontosan ezt tették már korábban is: engedelmeskedtek, együttmûködtek, eszükbe sem jutott szembeszállni, csak Gyuriczának. És ha a börtönben megpofozták volna a munkást, még csak meg se rezzent volna a lelkiismeretük, eszükbe sem jutott volna, hogy rosszat tesznek.
(Amikor összegyûjtötték a vidéki zsidóságot, azt egyszerû kishivatalnokok segítségével tették: szimpla kis pénztárosokat is a gettók õrzésére rendeltek. És azok õrizték a zsidókat, miközben cigarettát, újságot csempésztek be - így még humanistának is tûntek maguk elõtt, eszükbe sem jutott, hogy amit tesznek, az bûn. Megtették, hisz ha ellenállnak, golyót kaptak volna, vagy õket is bevagonírozzák.)
Ez a regény azonban nyilvánvalóan nem a 2.vh-ról szól, hanem Sánta saját koráról, a kommunista rezsim elleni lázadás lehetõségeirõl. Arról, hogy igazán ki a gerinces, mennyi megalkuvás engedhetõ meg és mikor. És arról, hogy van értelmes, produktív lázadás és van értelmetlen, öncélú is. 56-ban bizonyára voltak olyan történetek, amelyeknek parafrázisa ez a regény. Bizonyára sokan váltak akkor lázadókká azok közül, akik addig kiszolgálták a rendszert. A magyar írók közül viszont sokan (pl. Pilinszky) a forradalom leverését követõen aláírtak egy nyílt levelet az ENSZ-hez, amelyben elítélték a "fasiszta ellenforradalmat". Vagyis - "megpofozták a haldoklót", összetörve önnön lelkiismeretüket - de ezzel együtt a jövõnek továbbmentve olyan értékeket, amelyek a karakán szembenállással elpusztultak volna.
Hát nem tudom. Ezek nagyon szomorú és kétségbeesett dolgok.
Válasz
ottofon 2009 jan. 01. - 15:42:40 Előzmény nagi
(83/230)
Én gimiben láttam elõször 1988-89-ben, majd azóta kb százszor. Fiatalságom meghatározó eleme volt. Könyvben is döbbenetesen jó. A színészek egyszerûen fenomenálisak. Az egyik legjobb magyar, sõt egyetemes film. Persze jogosan kérdezik a kritikusok hogy a film elején megismert jellemekbõl nem következik az ahogy a pofonnál viselkednek. Persze ez is kettõs, hisz attól hogy én is szeretem a húst, a nõket, és takatikit választanám még simán feláldoznám magam egy nemesebb eszméért. Gyurica úr viselkedését helyesnek véljük hisz hány életet ment meg azzal a "kis pofon"-nal! A kocsmáros viszont sokkal jobban szereti az életét és mégis ellentétesen cselekszik, elitélhetõen éli életét pedig szembeszáll az elnyomókkal. Akkor most ki cselekszik itt helyesen???? (ez vitaindító kérdés)
Válasz
albert_1988 2008 dec. 04. - 13:39:39
(82/230)
Újat én sem tudok mondani. Csodálatos, tanulságos, felülmúlhatatlan. A bibliai párhuzam is remekül kibintakozik. Bujaság:nõi test+alma, a pénz, mint a gyarlóság eszköze. A nagy igazságok és életbölcsességek taglalása közötti bibliai momentumok bemutatása. A nagy döntés, amit nehéz megválaszolni, csak szorult helyzetben. Ezt a filmet többször kell látni. 10/10
Válasz
pacak54 2008 nov. 27. - 17:09:46
(81/230)
Nekem is meghatározó film. Szeretnék egy megjegyzést tenni Gyurica úr ( Õze Lajos) döntésével kapcsolatban, mert számomra ez legalább olyan fontos, mint a személyes morális csapda. A döntése életre hívott egy brutális ideológiát is - ami már már elbukott a Nagy Gábor alakította kis hóhér örömére (ekkor hívta vissza Õket "Várjanak!") - a Latinovics Zoltán alakította fõhóhér ideológiáját az ember (nem írom, hogy kisember) helyérõl a társadalomban, és arról, hogy nem csak bátorsága, de erkölcsi alapja se legyen, hogy véleményt mondhasson a hatalmon lévõkrõl.
Válasz
JungleBunny 2008 nov. 27. - 12:30:07
(80/230)
Csatlakozom. Tényleg zseniális viták bonyolódnak le a film folyamán, hihetetlenül élvezetes módon.
Latinovits Zoltán nekem szívem csücske, amit itt (is) alakításban nyújt, az egyszerûen csodálatos. Nem igazán tudok mondani ma olyan magyar színmûvészt, aki meg bírná közelíteni az Õ kisugárzását, zsenialitását és profizmusát.
Válasz
slacio 2008 nov. 18. - 00:21:55
(79/230)
egymás után megnéztem háromszor, szenzációsak a viták a filmben, élveztem minden percét
Válasz
critixx 2008 okt. 19. - 15:00:49 Előzmény hedge.fund
(78/230)
Zseniális film és zseniális regény! A darab is jó volt, én is láttam a Nemzetiben, nekem Csankó is tetszett, persze máshogy jött át a karakter az õ alakításában (egyébként Jordán Tamás rendezte). Sajnos az utolsó elõadást láttam, mivel egy bizonyos új igazgató (A.R.), aki összetéveszti a Nemzeti Színházat egy kísérleti pinceszínházzal levette a mûsorról. :-(((

A filmrõl csak szuperlativuszokban lehet beszélni, Fábri rendezése zseniális, a színészek a korszak legjobbjai (Õze, Márkus, Dégi, Latinovits), a téma pedig mindig idõszerû. A magyar filmmûvészet egyik nagy kincse.
Válasz
nagi 2008 szept. 26. - 22:17:12
(77/230)
Milyen érdekes: most látok elõször olyan filmes topikot itt a porton, ahol nem oszlanak meg a vélemények az alkotás nagyszerûségérõl ;). És én is csak beállok a sorba: számomra ez a legnagyobb magyar film, és általában is talán csak egy van (Tarkovszkij Nosztalgiája), ami ezt übereli nálam.
Nagyon érdekeseket írtatok, élvezet volt olvasni!
Olyan szerencsés vagyok, hogy a 90-es években egy egyetemei filmklubban megnézhettem (már akkor nem elõször), majd utána beszélgethettünk Fábrival. Rengeteget mesélt a forgatásról, hallatlanul izgalmas volt a beszélgetés. Elmondta, hogy ez volt Latinovits utolsó szerepe. Nagyon beteg volt, igen komoly fájdalmak gyötörték, mégis hihetetlenül kitartó volt. Az alakítását pedig már rengetegen méltatták elõttem...
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 aug. 10. - 02:51:01 10/10
(76/230)
Aha, most már értem...
Ha van még egyáltalán valami, amit még föl bírok most fogni...:)
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 aug. 10. - 02:31:59 10/10
(75/230)
Ez mi? Nem értem, bár irtó jól hangzik...
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 aug. 10. - 02:31:20 10/10
(74/230)
Te figyusz, ezt most tényleg nem értem. Nem a mártír követeli a vele egyet nem értõ halálát, hanem a pszichopata. A kettõ nem uaz, bár persze nem zárható ki ez a lehetõség sem.:)
Mi az, ami több a jónál? Annál nincs több. Valami vagy jó, vagy rossz. Mondjuk mennyiségileg a jónál sokszor tényleg több a rossz. Persze ezt nem így értetted; de akkor hogyan?
Az, hogy a szent elkülönítettet jelent, nem valami elvont hermeneutikai értelmezés, teljesen hétköznapi értelemben is így használatos: pl: "Nekem nõsz nagyra, szentem!" - a gyerek az anya számára "elkülönített". "Ezen a szent helyen" "Ebben a szent pillanatban": ezek is csak azt jelentik: éppen itt, éppen most, nem bárhol, nem akármikor. A "szentségtelen" sem azt jelenti, rossz; csak hogy közönséges. (A Megáll az idõ híres mondata: Kisköves a volt ofõjének: "Nem szent. A baszás nem szent." ....Ez most nem azt jelent, nem jó: csak annyit: közönséges, nem elkülönített).
Gyugyu nem szent, és nem jó. Szerintem csak értelmi fogyatékos.
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 aug. 10. - 01:06:17 10/10
(73/230)
Nem értem a címadást, hacsak nem lelkiismeretfurdalásból fakad.
Nem értem a fényképész mártíromságát.
Nem értem, Gyugyu mitõl szent. A szent azt jelenti: elválasztott, elkülönített. Gyugyu milyen Isten számára van elkülönítve?
Mbujaki, ezt lehet, hogy már leírtad; de lécci, írd le nekem is!
Válasz
Miki1900 2008 aug. 09. - 14:34:05
(72/230)
A mai világban még gyakrabban kell ezt tenni.
A Bibliából van a cím is, ugye? mert én ezt, bevallom, nem értem, h miért ötödik és miért pecsét.
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 júl. 16. - 23:48:34 10/10
(71/230)
Kedves Miki1900, itt próbálok válaszolni a kérdésedre.
Számomra ez volt életem egyik legmeghatározóbb filmje. Sajnos annyira mûveletlen vagyok, hogy nem gondoltam, hogy fiatal ember írta; és nagyon meglepõdtem azon, hogy Sánta Ferenc csak most hunyt el. Szégyen-gyalázat, be kell ismernem, nem néztem utána az írónak; elég volt csak maga a film, ami teljesen lehengerelt. Még gimnazista koromban láttam elõször, és földbe gyökereztem attól a felismeréstõl, hogy ebben az éles helyzetben kizárólag egyetlen ember tudott helyesen dönteni: az, aki felelõs volt másokért.
Akkor arra gondoltam, nekem is ez a bajom: az életem GYÖKERE rossz; és ha az rossz, akkor minden egyéb is rossz lesz.

Amit Sántával kapcsolatban írtam, az annyi, hogy nyilván ahhoz, hogy valamennyire is megõrizhesse, átmenthesse magát az embertelenarcú kommunizmus idején, hogy megõrizhesse magát és a családját a jövõnek, muszáj volt valamennyire alkalmazkodnia. Beilleszkednie. Meg kellett élni valamibõl, etetni kellett a gyerekeket.
Bizony, van ilyen helyzet az ember életében, amikor szembe kell köpnie magát ahhoz, hogy kitarthasson. És gondolom, ezt írta meg Sánta ebben a kisregényében.
A Bibliában is van erre egy megható történet. Dávidnak menekülnie kell Saul elõl, a pusztában bujdosik évekig. Ott idõvel sokan csatlakoznak hozzá, õ is megnõsül; lassan egész kis kolónia alakul ki. Így, családostul már lehetetlen továbbra is a pusztában maradni, ezért Dávid elmenekül Izrael fõ ellenségéhez, a filiszteus uralkodóhoz. (Ezt énekelték addig az asszonyok Dávidról: Saul megölt ezer embert, Dávid megölt tízezret.) Szóval Dávid, aki megölt tízezer filiszteust, most a filiszteus uralkodónál keres menedéket….
Be is fogadták, és Dávid annyira megszerettette magát, hogy a testõrség parancsnokává tette Ákis, a filiszteus király…. Hát ezt a bravúrt csakis nagy lelkiismeretfurdalások és kompromisszumok között lehetett végrehajtani… De sikerült, és életben maradt mindenki, aki hozzá csatlakozott, és akiknek életéért immár felelõsnek érezte magát…
Vagy a Katyn c. filmben is az idõsebb nõvér, Irina, belép a komm. pártba, hogy így tudjon a jövõnek megmenteni néhány lengyel fiatalt.
Bizony, eljöhet az idõ minden ember életében, amikor muszáj megalkudnia, és egyszerûen lehetetlen az igazság melletti nyílt kiállás…Ezt borzasztó nehéz végigcsinálnia - annak, akinek VAN gerince.
Válasz