Vincent és Jules kultikus süketelése a moziban vásárolható sörről és a majonézzel evett sült krumpliról az Oscar-díjas forgatókönyvíró páros, Tarantino és Roger Avary saját élményein alapul.
Az, hogy Hitlert megölték a második világháború alatt egy moziban, nyilvánvalóan Tarantino agyszüleménye. De sok jelenetben az egyenruhák és a kitüntetések sem stimmeltek.
G. W. Pabst a német némafilmkorszak egyik nagy zsenije volt, akit csak Fritz Lang tudott elhomályosítani. No meg az, hogy tisztázatlan volt a viszonya a nácikhoz. Tarantino azonban boldogan lett „utcaszomszédja”, sőt a Becstelen brigantykban is rábízott egy kisebb szerepet.
Tarantino kedvenc színésze állítólag meglökte a feleségét és kizárta a malibui házukból – szerinte viszont a tőle elhidegült felesége tört be hozzá, miután vitájuk támadt a fiuk öngyilkossága miatt.
George Clooney egy interjúban durva szavakkal illette kollégáját, akivel anno az Alkonyattól pirkadatigban is együtt játszott. Eközben Brad Pitt csak nevetett az egészen.
Tarantino kifejezetten Costner számára írta meg a film egyik szerepét, de ő inkább A Hatfield - McCoy viszályt elvállalva támasztotta fel a tévében a western zsánert.
Talán egy háromkötetes értekezés is kevés lenne ahhoz, hogy részletesen kifejtsük, miért szeretjük a Ponyvaregényt. Ám szállóige-gyűjtemény jellegét, illetve a fenomenális magyar fordítást mindenképpen az elsők között említenénk meg: szinte nincs olyan élethelyzet, melyben ne ugrana be egy klasszikus idézet Quentin Tarantino 30 éves alapművéből. Lássunk ezekből néhányat! – természetesen a „szókimondó, durva szövegek” figyelmeztetéssel ellátva.