Programkereső

Múzeumi körkép

Balaton RETROspektív

Várkert Bazár (Déli panorámaterasz), augusztus 28-ig

A 20. század második felének - ma már - retró korszaka a Balaton történetében valódi aranykor volt. A trianoni határok közé zárt nemzet a húszas évektől kezdve tengerként szerette és használta a tópartot. Ekkoriban született meg a Balatonnak az a bennünk élő portréja, amely mind a mai napig meghatározó gondolkodásunkban és nyári terveinkben. De pontosan mit is mutat ez a portré? Mennyiben közösségi, mennyiben személyes, és mennyiben lehet objektíven megszólalni róla? A kiállítás ezekre a kérdésekre keresi a választ a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek balatoni tárgykultúrájának és helyszíneinek bemutatásával. Az itt megjelenő emblematikus fejlesztések, termékek és találmányok évtizedeken keresztül meghatározták a balatoni nyarak valóságát és hangulatát, emlékeink megkerülhetetlen szereplőivé váltak, s éppen ezért várnak minket újabb kalandra, amelyben kultikus és szigorúan vett tárgyi jelentőségüket egyaránt ismertetjük. Ebben a közös, retrospektív vállalkozásban bizonyára mindenki fellelheti a saját nyári történeteit, az arculatát őszintén őrző magyar tenger mólóin pedig generációk és korszakok fedezhetik fel magukat, majd egymást.

Asztalos Zsolt: Trauma

Artkartell projectspace, július 22-ig

Az Artkartell projectspace örömmel mutatja be Asztalos Zsolt Trauma című egyéni kiállítását. A konceptuális művészet középgenerációs képviselőjét, Asztalost a trauma-tematikája 2020-ban kezdte el foglalkoztatni. A dolgok, helyek, rendszerek háttérében olyan emlékek rejtőzhetnek, melyeknek felidézése, megélése nehéz és fájdalmas lehet. Az ember inkább elfordul. Feladja az önazonosságot, a hitelességet és elfedi, kompenzálja a látszattal. Pedig ahhoz, hogy önmagunk legyünk, szembe kell néznünk és meg kell birkóznunk saját magunk és társadalmunk traumáival. A projectspace kiállítóterét betöltő, memóriatérképet idéző, fényképekkel és szövegekkel tűzdelt installáció az emberi észlelés és emlékezés három szintjén vezeti végig a nézőt. A Harcterek (Battlefields) a történelmi emlékezet egyéni dimenzióját jeleníti meg. Az alkotó absztrakt és konkrét formákat idéző dobozokra csataterek fényképeit aplikálja, majd a vegyes technikájú objektekről fényképeket készít. A hideg tér színfalai között szárnyra kel a képzeletünk, miközben lelepleződnek történelmi szemléletünk egyszerűsítő mechanizmusai. A kollektív emlékezés ábrázolása a társadalmi traumák szintjén folytatódik. A trauma nemcsak maga a rossz, ami megtörtént, hanem ami a szubjektumban vagy a társadalomban végbemegy a történtek hatására. A Traumatikus épületek (Traumatic Buildings) installáció monokróm minimalizmus mögé rejtett összetett, felkavaró narráció. A traumatikus terepasztal a magyar társadalom tudatalattijában rejtőző legsötétebb mentális építmények kivetüléseit szemlélteti. A végső állomás, az Emlékek rögzítése (Recording memories) a szubjektív élmények legbenső szintje. A memory mapping művelete során egy adott nap eseményei absztrakt formákba kerülnek. A kommunikációval az absztrahálás nyelvi kényszere miatt elveszik az élmények szubjektív jellege. Az alkotási folyamat, mint introspekció jelenik meg a képkészítés eszközeinek (pl. alkotó kéz, világítástechnika) beemelésével. Nem az alkotó érzései és gondolatai, hanem maga a kép válik saját maga tárgyává. A művek az alkotói folyamat és az önkifejezés helyett a befogadásról, vagyis az alkotó helyett a nézőről szólnak. Az alkotó háttérbe vonul. Introvertált jelzéseivel az emberek közti távolságot szemlélteti. A kiállítás rendkívül gazdag narratíva megjelenítését célozza, de közben egyértelművé is teszi, hogy ennek átadása képtelenség. Kifejezi, hogy a vizuális megjelenítés a nyelvihez hasonlóan töredékes és félreértelmezhető. Asztalos Zsolt 1974-ben született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti egyetemen végzett Maurer Dóra tanítványaként. Alkotói munkássága (installáció, film, videó, fotó, grafika stb.) a múlt feldolgozását célozza. Rangos magyar és nemzetközi elismeréseket kapott (Leopold Bloom díj, Munkácsy díj, Derkovits ösztöndíj) és ’Fired but Unexploded' című kiállításával ő képviselte Magyarországot az 55. Képzőművészeti Biennálén. Asztalos Zsoltot a Molnár Ani Galéria képviseli. A kiállítás megtekinthető (telefonos egyeztetéssel, hétköznap 8 és 16 óra között: +36 30 847 5178): 2022. június 23 – július 22.

Still In Bloom

Molnár Ani Galéria, szeptember 17-ig

Kiállító művészek: Horváth Gideon, Körei Sándor, Lázár Eszter, Mátyási Péter A Still in Bloom című csoportos kiállítás különböző alkotói szemléletek és megközelítések mentén vizsgálja a növénycsendélet kortárs művészeti kontextusának lehetőségeit. A kiállító művészek – Mátyási Péter, Körei Sándor, Lázár Eszter és Horváth Gideon – a csendélet műfaji jellegzetességeinek felidézésével és kiterjesztésével, vagy épp felülírásával és megbontásával, jelenkori aspektusból reflektálnak annak hagyományos formai és fogalmi kereteire, aktualitásának kérdéskörére és a benne rejlő eleven kifejezőerőre.A csendéleteken ábrázolt növények már a 16. században sem merültek ki a természet imitációjában vagy az ártalmatlan gyönyörködtetés szándékában. Szimbolikájuk egyszerre foglalja magába a termékenységet és a halandóságot, a tisztaságot és a szexualitást, a szerelmet, a vágyat és a veszteséget.Hétköznapiságuk, szépségük és dermedtségük mögött mindig ott lappang hervadásuk, elmúlásuk gondolata. Ahogy maga a műfaj, úgy a csendéleteket átszövő szimbolikus jelentések és narratívák is folyamatos változásban vannak, adott művészeti, történeti és társadalmi kontextusokat tükröznek.A kiállítási anyagban egyszerre érvényesül a növények érzékisége, dekorativitása, jelentéktelensége, mulandósága, virágzásuk élénksége, bomlásuk elégiája, legyen szó a vágott virágok precíz elrendezését, a természet nyersességét vagy akár a vágyat, a szexualitást növényi formákon keresztül megjelenítő alkotásokról. A kiállítótérben fokozatosan megbomlanak a formai és mediális kötöttségek, a növénycsendélet, illetve a hozzá társuló ábrázolásmódok és jelentések kortárs művészeti perspektívából aktualizálódnak.

MINTÁZATOK - Hímzés a kortárs művészetben

Deák17 - Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, szeptember 3-ig

A csoportos kiállításon szereplő alkotások a hímzés hagyományosan népinek vagy iparművészetinek tartott műfajával élnek, mégis a kortárs képzőművészetet gazdagítják – egyúttal közös és privát örökségünk vizsgálatára is késztetnek. Kiállító művészek: Benczúr Emese, Chilf Mária, Imre Mariann, Kusnyár Eveline, Lőrincz Lili Hanna, Makovecz Anna, Metzing Eszter, Molnár Judit Lilla, Pittmann Zsófi, Richter Sára, Szabó Eszter Ágnes, Szirmay Zsanett, Tóth Márton Emil, Vígh Krisztina.Kurátor: Ványa Zsófia művészettörténész

Meg nem épült Budapest

Közlekedési Múzeum - Északi Járműjavító, szeptember 30-ig

Június 21-től újabb időszaki kiállítás látogatható a Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. A Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című kiállítás és a Múzeum gyűjteményfejlesztési eredményeit bemutató tárlat mellett a Meg nem épült Budapest metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül idézi meg, hogy milyen lenne egy alternatív Budapest az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján. A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak. Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. Az Északi múltját és a múzeum kibővített gyűjteményét bemutató tárlat, a Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik mellett a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg. A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról. „A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig.” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón. A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… című kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetők meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton. Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán.

Megmentett műkincsek - Restaurátorhallgatók diplomakiállítás

Magyar Nemzeti Múzeum, július 17-ig

A restaurátorhallgatók diplomamunkáit felsorakoztató, népszerű kiállítás idei tárlatán a festmények, fatáblaképek, freskók, szobrok, viseletek, díszbútorok, üveg, bőr-, papír- és ötvöstárgyak között olyan műtárgy-különlegességek is megismerhetők, mint egy leválasztott Lotz Károly freskó, egy Zsolnay kültéri váza, egy reneszánsz díszkeret, egy körmeneti kettős kereszt, egy 16. századi velencei díszpajzs, egy mesés kockakirakó játék, egy elektrosztatikus jelenségen alapuló fizikai szemléltető eszköz és építészeti makett is.

MÚZÉJ

Múzeumok Éjszakája 2022

Több helyszínen, június 25.

Az idén immár18. alkalommal megnyílnak a múzeumok kapui, és csaknem ezernél több program közül választhat az évről-évre népesebb, csaknem félmillió álmatlan érdeklődő és látogató. A Múzeumok Éjszakája programegyüttesnek több megkezdett és formálódó hagyománya van.

MúzÉj 0. nap | Exkluzív tárlatvezetés Dolák-Saly Róberttel Martin Parr kiállításán

Műcsarnok, június 24., 17:00

Dolák-Saly Róbert előadóművész, író, zeneszerző, szövegíró, költő, színész, humorista tárlatvezetése Martin Parr - a Budapest FotóFesztivállal közös rendezésben megvalósult - Strand az egész világ című kiállításán."Most sem lesz ez másképp. Hogy mi nem lesz másképp, azt Dolák-Saly Róbert tárlatvezetésén tudja meg az, aki ott lesz fent nevezett tárlatvezetési turnéjának mostani állomásán. Róbert tárlatvezetési pályája évtizedekkel ezelőtt indult. „Tárlatot vezetni mindig szerettem” – emlékszik vissza a művész megindító érzékenységgel a buktatókkal teli kezdetekre, amikor még az első kiállításokon kalauzolta végig a látogatóit, akik szintén nosztalgiával gondolnak azokra a régi szép időkre. Most, a Múzeumok Éjszakájának elődélutánján arra is választ kapnak a vendégek, hogy kinek a kiállítására jöttek el. Elöljáróban csak annyit, hogy Martin Parr, világhírű brit fotóművész képei lesznek a falakon, de többet egyelőre nem árulhatunk el, nehogy elvegyük a kedvét bárkinek, aki ezt később akarta megtudni." (Dolák-Saly Róbert) Martin Parr brit fotográfus, a Magnum Photos sztárja, az európai kortárs színes fotográfia egyik legismertebb képviselője, akinek munkái első alkalommal láthatók Magyarországon. A jelenkor fáradhatatlan krónikásaként több mint négy évtizede kutatja a mindennapi élet jelenségeit, a britek időjárással kapcsolatos felfogásától kezdve az ideális otthon, vagy a vásárlási, szórakozási szokások bemutatásán át egészen a nemzeti karakter megragadásáig. regisztráció

MuzÉj 2022 | Mobil Üveghuta program | Night of The Artists - Művészek Éjszakája

Műcsarnok, június 24., 20:00

A Múzeumok Éjszakája előestéjén, június 24-én pénteken este 20 órakor belobbannak a lángokat az üvegolvasztó kemencében és kezdetét veszi a háromnapos nyílt mobil üveghuta program az Üveg Nemzetközi Éve - Magyarország programjainak keretében. A pénteki program vezetője Jan Vyskocil cseh üvegművész és üvegfúvó mester, aki a Múzeumok Éjszakája hétvégéjére (június 24-25-26.) a saját maga által tervezett és készített mobil huta felszerelését hozza el Budapestre, hogy az üveg hagyományos kézi megmunkálását magyar és további nemzetközi üvegművészek bevonásával szemléltesse az érdeklődő közönség számára.A Night of The Artists - azaz a Művészek Éjszakáján egy kötetlen, jó hangulatú huta programra gyűlnek össze a kortárs üvegművészek, hogy megismerkedjenek a workshopot vezető cseh üvegművésszel és kipróbálják üvegmegmunkáló eszközeit, melyekkel szombaton és vasárnap izgalmas és látványos bemutatókat tartanak majd a Műcsarnokhoz érkező látogatóknak.A pénteki programra érkezők egyedülálló élménnyel gazdagodhatnak: megtapasztalhatják, részesei lehetnek egy igazi üvegműhely páratlan hangulatának és megcsodálhatják az izzó képlékeny üveg játékos megformálását igazi mesteremberek által.Gyere és nézd meg, hogyan készül az üveg!

Az éjszaka, amikor összeáll a kép

Szépművészeti Múzeum, június 25., 14:00

Különleges LEGO® építésre várják a látogatókat a Szépművészeti Múzeumban június 25-én a Múzeumok Éjszakáján. A délután és este folyamán öt híres műalkotás épül meg LEGO kockákból, pop-artosított átdolgozásban a múzeum Barokk Csarnokában. Az izgalmas építésbe bárki bekapcsolódhat, aki szeretne játszva tanulni a műalkotásokról, vagy csak szabadon alkotni.Az ikonikus műalkotások, vagyok azok egy-egy izgalmas részletének nagyméretű (1,5*1,5 méter nagyságú) LEGO® kockamozaik változatai a nyíregyházi tekerd! csoport segítségével készülnek el a festői csarnokban. Az építést vezető Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Technikum és Kollégium tanulói eleinte még csak saját szórakoztatásukra építettek, mostanra viszont már külföldi képzőművészekkel is együtt dolgoznak - többek között az osztrák Anatol Knotekkel, a MARVEL Comics rajzolóival, illetve a Vasarely Foundation elnökével, Pierre Vasarelyvel is volt közös munkájuk.A 14:00-22:00 óráig tartó programra ezúttal minden építeni vágyó múzeumlátogatót várnak. Az öt mű alkotói között olyan híres művészek szerepelnek, mint Bogdány Jakab, Hieronymus Bosch, Raffaello Santi, az ő festményeiket, a Gyümölcscsendéletet, a Gyönyörök kertjét és az Eszterházy Madonnát a látogatók a Szépművészeti Múzeumban is megkereshetik az építés után. A negyedik alkotás Franz Xaver Messerschmidt: Ásító karakterfej szobra lesz mozaikkép formájában; a mestermű adaptáció sorozat ötödik képeként pedig különleges feldolgozásban a LEGO Ideas Vincent van Gogh - Csillagos éj készlete is megépül. Az új készlet a LEGO.hu és a LEGO Store üzleteiben érhető el.A nagy mozaiképítés mellett a vállalkozó szellemű gyerekek és felnőttek megépíthetik saját, kisméretű Csillagos éj képüket is foszforeszkáló LEGO elemek felhasználásával. A kihelyezett sötétdobozokban az építők azt is megnézhetik, hogy alkotásuk hogyan világít a sötétben, ráadásul értékes LEGO és Szépművészeti Múzeum ajándékokat is nyerhetnek vele. Emellett a kockatengerből szabad építésre is lehetőség lesz, így az elkészülő alkotások határa a csillagos ég.

MuzÉj 2022 | Mobil Üveghuta program | Night of The Bohemians - Bohémok Éjszakája

Műcsarnok, június 25., 10:30

Nem csak testközelből nézheted, de ki is próbálhatod az üvegfújás technikáját!Garantált sikerélmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt! Ne hagyd ki ezt az egyedülálló élményt!Június 25-én szombaton délelőtt 10.30-tól 15.30-ig a Parádsasvári Üvegmanufaktúra látványos és szórakoztató családi és gyermekprogramjai várják az érdeklődőket a mobil üveghuta sátránál a Műcsarnok oldalában, ahol mindenki megismerkedhet az üveg készítés alapjaival, sőt, ki is próbálhatja!Június 25-én szombaton este 18.00 órától 24.00 óráig magyar üvegművészek csatlakoznak Jan Vyskocil cseh üvegművész workshopjához, hogy együtt alkossanak különleges egyedi üvegtárgyakat, melyek készítését testközelből és narrációval kísérve, zenei háttérrel és igazi hamisítatlan csapolt cseh sörök társaságában teszünk még emlékezetesebbé!

MuzÉj 2022 | Night of The Museums After - Múzeumok Éjszakája Utónap

Műcsarnok, július 26., 10:30

Június 26-án vasárnap délelőtt 10.30-tól 15.30-ig a Parádsasvári Üvegmanufaktúra látványos és szórakoztató családi és gyermekprogramjai újra várják az érdeklődőket a mobil üveghuta sátránál a Műcsarnok oldalában, ahol mindenki megismerkedhet az üveg készítés alapjaival, sőt, ki is próbálhatja!Nem csak testközelből nézheted, de ki is próbálhatod az üvegfújás technikáját!Garantált sikerélmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt! Ne hagyd ki ezt az egyedülálló élményt! Június 26-án vasárnap este 18.00 és 22.00 óra között visszatérnek a szombat esti üvegművészek, akikhez további fiatal üvegművészek csatlakoznak, hogy a mesterekkel közösen alkossanak különleges és egyedi üvegtárgyakat.Gyere el Te is és ismerd meg testközelből az üveg alkímiáját, hogyan alakul ez az ősi anyag folyékony, képlékeny masszából egy csodálatosan megmunkált, szemet gyönyörködtető csillogó üvegművészeti alkotássá!A program a Bohus-Lugossy Alapítvány szervezésében az Üveg Nemzetközi Éve - 2022 programsorozathoz kapcsolódva a Műcsarnok mellett promenádon kerül megrendezésre.

Műcsarnok

Vasárnap bezár!

Martin Parr: Strand az egész világ

Műcsarnok, június 26-ig

A Budapest Fotófesztivál nyitókiállítása Martin Parr az európai kortárs színes fotográfia egyik legismertebb képviselője. Társadalomábrázolásra fókuszáló, egyedi szemléletet hordozó képei nem csupán informálnak, mosolyra fakasztanak vagy elborzasztanak, hanem ráirányítják figyelmünket a világban zajló változásokra. Érzelgősségtől mentes, ironikus, néha kifejezetten groteszk előadásmódjának köszönhetően a legünnepeltebb és a legélesebben kritizált fotósok egyike. Parr évtizedek óta fényképezi a tengerparti strandokat, napozók közelképeivel, szokványos elfoglaltságok elkapott pillanataival és a homokban piknikezők örökzöld témájával dokumentálja a strandélet legkülönbözőbb aspektusait. A kiállításon nyomon követhető négy évtizedes pályája, a The Last Resort (1986) című sorozattól kezdve, melyben a Liverpool melletti New Brighton üdülőparton víkendező munkásosztály pihenési és szórakozási szokásain keresztül ábrázolta a nyolcvanas évek angol iparvárosainak hanyatlását. Ez a sorozat adta az ötletet, hogy világszerte felkeressen tengerpartokat, többek között Argentínában, Brazíliában, Kínában, Spanyolországban, Olaszországban, Lettországban, Japánban, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Thaiföldön, és persze az Egyesült Királyságban. A Strand az egész világ című kiállítás 56 felvétele ezekből válogat. A képek elgondolkodtatnak a nemzeti identitás külsőségein és mélyen gyökerező jellegén, vagy a strandoláshoz kapcsolódó rituálékon. Miközben önmagunkon is nevetünk, Parr fotói rávilágítanak a világ legnagyobb iparága, a turizmus ellentmondásaira is.  

Közös tér | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon 2022

Műcsarnok, szeptember 4-ig

A kortárs magyar iparművészet és design friss eredményeit összefoglaló első szalont öt éve, 2017-ben rendezte meg a Műcsarnok, 208 alkotó munkáinak bemutatásával. A mostani, második ilyen témájú szalonon több mint 300 főre bővítették a kiállítók számát. Tíz művészeti terület kerül a „közös térbe”, a posztindusztriális designtól az autonóm stúdióművészet legújabb alkotásaiig, a használati tárgyaktól a képzőművészeti kísérletekig. Négy generáció képviselteti magát, a szakmák doyenjeitől a pályájuk elején álló tehetségekig. A Műcsarnok által felkért kurátor, Szilágyi B. András munkáját a „2022 Az Üveg Nemzetközi Éve” programsorozathoz kapcsolódva Balogh Eleonóra társkurátor, főszaktanácsadókként pedig Ducki Krzysztof, Fusz György, Harmati Hedvig, Kálmán László, Liszka Tamás, Szenes István és Tóth Fruzsina segítik. A kiállítás Arisztotelész Kategóriák című művét hívta segítségül, hogy megérthessük a közös térben lévő „kimondható dolgok” természetét, és elmélyült sétára invitál a tárgyak között, szabadon átadva magunkat azok érzéki megjelenésének és gondolati kifejeződésének. Az utóbbi öt évben megvalósult művek befogadásához a kiállítás két utat is felkínál. Az egyik a konkrétan megformált anyagtól az anyag nélküli szubsztanciákig, a tervezett gondolatokig vezet, míg a másik a szigorúan vett funkcionalitástól az autonóm művészet területéig. Ezeket követve a kerámia legősibb, az emberi kultúra születésének titokzatos pillanatával egyidős művészetétől eljuthatunk a virtuális térben létrehozott kommunikációs terekig. Bár az egyes alkotói területek elkülöníthetők, térbeli kapcsolataikkal mégis egy összefüggő folyamatot mutatnak be. A különböző területek és a két gondolati ív izgalmas metszéspontokat hoznak létre, a találkozási pontokon pedig új minőségek születnek, újfajta összefüggések rajzolódnak ki.  

Borza Teréz: A fény metamorfózisa

Műcsarnok, július 31-ig

Borza Teréz (1953) Ferenczy Noémi-díjas porcelán- és szobrászművész életmű-kiállításán légies, áttetsző porcelán kisplasztikái mellett rusztikus faktúrájú merített papír munkái és időtálló kőből – carrarai márványból, indiai gránitból, süttői mészkőből – készült köztéri szobrainak makettjei is bemutatásra kerülnek. A művész változatos anyagokból létrehozott alkotásaiban a fény jelenségének, a transzparenciának a plasztikai megragadása, illetve ezzel szoros összefüggésben transzcendens jelentésrétegek is tetten érhetőek. Műveinek (Rügyfakadás, Virágzás, Újjászületés) ihlető forrását sok esetben a természetben fellelhető formák és azok szüntelen megújulása jelenti.

Jön, jön, jön...

11. Groteszk Triennálé | Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítás

Műcsarnok, július 13-tól

A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület 11. alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Pályázat kapcsán létrejövő tárlatot, melynek helyszínei ez alkalommal - először Budapesten - a Műcsarnok és azt követően a kaposvári Vaszary Képtár.Az Egyesület 1990-ben alakult, háromévente rendezi meg a Groteszk Triennálét. 1996-ban nemzetközivé bővítette ki a résztevevők körét. 1996-ban létrehozott egy kortárs Nemzetközi Groteszk Gyűjteményt a kiállításon részt vevő művészek felajánlásaiból, melyet eddig Hajdúszoboszlón, Veszprémben, Szigetszentmiklóson, Kaposváron, Dunaszerdahelyen és Nagyváradon láthatott a közönség.„… szükségesnek találom leszögezni és egyértelművé tenni, hogy az esztétikai minőségek között a groteszk – a fenséges ellentéte képpen – a rút és a komikus terrénuma között helyezkedik el, és valójában semmi vicces nincs benne. Inkább kicsit riasztó, mint az egykor – volt fejedelmi és főúri udvarok >>szórakoztató iparosainak<< – a törpéknek, a púposoknak, a szellemi fogyatékosoknak és egyéb nyomorultaknak – a produkciói. A szigorú Füst Milán szerint eszközkészletét ezért az úgynevezett >>grand art<< fennkölt világába beemelni lehetetlen. (…)A művészetben a groteszk realizmusa persze arról is szól, hogy az alkotó farkasszemet tud-e nézni az ördöggel, felmutatva neki önnön próteuszi képét. Ezért mégiscsak tisztelettel kell szólnunk az e műfajban alkotó emberekről, akik a fent említett „szórakoztató-iparosokhoz” hasonlóan egyszerre tudnak sírni és nevetni.A Groteszk alkotói valami sajátos kettősséget – kétarcúságot mutatnak fel műveikben, s ezzel hökkentenek meg bennünket.” (Szemadám György)

Hírek, érdekességek

Néprajzi

Szöulban állít ki a Néprajzi Múzeum

Egy napom címmel 2022. június 17-én nyílik a Néprajzi Múzeum időszaki kiállítása a Szöuli Történeti Múzeumban. A látogatók fotók, filmek, tárgyak segítségével nyerhetnek bepillantást három gyerek életén keresztül a 20. és a 21. század elejének Magyarországába.

...hogy irigy a Nemzeti Galéria...

Megnyílt a Szépművészeti Múzeum felújított, impozáns Barokk Csarnoka

Csaknem 80 év után újra látogatható a Szépművészeti Múzeum három, a legfontosabb építészeti stílusjegyeket megidéző impozáns nagy csarnoka. A Reneszánsz-, valamint a 2018-ban, az átfogó rekonstrukciónak köszönhetően megnyílt Román mellett, péntektől a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti a nagyközönség. A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva.

Világsztárok között

Reigl Judit egyedüli magyar női művészként a postdami Museum Barberiniben!

Legendás vadnyugat

Megérkezett Amerikából a
cowboy-kiállítás anyaga

Május 30-án, hétfőn délután megérkezett az amerikai Oklahomából a cowboy-kiállítás anyaga a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. A tárgyak körülbelül tízezerkilométeres utat tettek meg szárazföldön és levegőben. A tárgyak kicsomagolását hamarosan meg is kezdik a szakemberek.

Közlekedési hírek

Autóritkaságok érkeztek a Millenárisra

Különleges járművekkel frissült az Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállítás: Ganz József Standard Superiorja és Paul Járay szárnyas csodája, a Tatra 87-es mellett egy 1915-ös Ford T-modell is érkezett a tárlat autószalonjába.

200 millió forintért kelt el Rippl-Rónai remekműve, a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján pedig Maurer Dóra életműrekord született

Dupla aukcióval és művészeti remekművekkel köszöntötte 25. születésnapját a Virág Judit Galéria. Május 31-én klasszikus festmények, egy nappal később pedig a háború utáni és kortárs magyar alkotók kiemelkedő munkái kerültek kalapács alá. Rippl-Rónai József Enteriőr című képe 200 millió forintért kelt el, a kortársak közül Maurer Dóra Overlappings 9 című műve pedig új életműrekordot ért el.

A vágány mellett kérjük, vigyázzanak!

Megújult tartalommal nyit újra a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítása Kőbányán

Ikarus buszokkal, ikonikus autókkal, legendás mozdonyokkal, reptéri tűzoltóautóval is várja látogatóit a Közlekedési Múzeum

Megnyílt!

Megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben

Május 23-án látványos kiállításokkal nyitja meg kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki, ezzel a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre, ahol a korábbi – Kossuth téri - kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására.

beharangozó

lássátok, lássátok!

Megérkeztünk / We Have Arrived

A Néprajzi Múzeum 150 év után megérkezett: 2022-ben elfoglalhatja végleges helyét a Városliget kapujában felépített új otthonában. Első időszaki kiállításán a költözés jelképe, a zsúfolásig telt láda nyílik ki, amelyből meglepő tárgyak kerülnek elő.

Kerámiatér

Különleges élményt nyújt az épület főlépcsője mintegy 4000 műtárgyat felvonultató Kerámiatér. Ebben a lenyűgöző kiállításban és látványtárban a kerámia tárgyak a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből kerülnek bemutatásra.A Kerámiatér a Néprajzi Múzeum két részből álló látványtára, mely a kiállítások nyitvatartási idején túl is látogatható lesz, ingyenesen. A két „féltekére” osztott tere az emberi agy működését képezi le. A bal agyfélteke rendszerez: földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit. A jobb agyfélteke csapong, és a kerámiavilágokat inkább érzéki szempontból próbálja felfedezni és laza asszociációs láncba szervezni. Minden egyes kerámia egy kis világ: készítője, használója, funkciója, stílusa, anyaga, díszítése, színe, hangja, űrmértéke, felirata mind rejt valami titkot arról, hogyan köt össze az agyag embereket, korokat, társadalmakat, szokásokat.A Néprajzi Múzeum tárgygyűjteményében ez az egyik leggyakoribb anyagtípus, több mint 35,000 tárggyal, öt különböző földrészről. A kerámiatárgyaknak ebben a térben mindössze egytized kerül bemutatásra, de abban a reményben, hogy aki végigböngészi, benyomást nyer a múzeumi gyűjtőszenvedélyről, a tudományos feldolgozómunkáról és arról a végtelen számú témáról, amely a múzeumi tárgyakon keresztül tanulmányozható.

ZOOM tér

Az interaktív és látványos ZOOM tér egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre.A Néprajzi Múzeum 225.000 tárgyat, több százezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a gyűjtemény a Zoom térben külön értelmezés nélkül, csupaszon mutatja be a tárgycsoportokat és az egyes tárgyakat, játékos megközelítések segítségével. A nézőpont és közelítés itt fizikai, vizuális élmény. A kurátorok zoomolnak, felborítanak, feldarabolnak, kifordítanak, összekevernek. E nézőpontváltás, avagy a „zoomolás” módjait elsősorban fogalmi ellentétpárokon keresztül mutatják be, ezek rendezik össze az egyes témákat. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét izgalmasan, újszerű formában bemutató tárgy mellett kiemelt szerepet kap és új összefüggésbe kerül például a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapu s a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.