Programkereső

Hírek, érdekességek

Gratulálunk!

Via Europa díjat nyert a Néprajzi Múzeum dokumentumfilmje

Az ETNOFILM Cadca 2022 nemzetközi fesztiválon Via Europa díjat nyert A dobóháló – kisszerszámos halászat Baján című alkotás. Az alkotók a díjat 2023. január 20-án veszik át a Magyar Kultúra Napja rendezvény részeként a pozsonyi Magyar Kulturális Intézetben. A filmet az élő kulturális örökség megőrzésének vizuálisan is kiemelkedő ábrázolásáért díjazták.

El Greco

Több mint százezer látogató + hétvégenként hosszabb nyitva tartás =
El Greco

Megnyitása óta már több mint százezer látogató csodálta meg El Greco remekműveit a Szépművészeti Múzeum kiállításán. A nagy érdeklődésre való tekintettel a múzeum szombatonként és vasárnaponként egy órával korábban, 10 óra helyett 9 órakor nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A február 19-ig nyitva tartó nagyszabású kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől.

Jó hírünk van:

A nagy sikerre való tekintettel április 2-ig látható a Vaszary-kiállítás

A tárlaton a 20. század első felének egyik legnépszerűbb festője, Vaszary János eddig ismeretlen, soha be nem mutatott remekművei is láthatók.

Gyász

Elhunyt Móricz-Sabján Simon fotóriporter

A 42 éves fotós alig pár hete kapta meg élete legfontosabb díját.

GODOT ICA

Műveljük kertjeinket! - Bukta Imre új műveiből nemzetközi jelentőségű tárlat látható Óbudán

Egy évtizede, 2012 novemberében egy olyan tárlat nyílt a Műcsarnokban, amelyet leginkább a szakmai közvélemény várt, de a nagyközönségnek is azonnal fontos lett. Intézményi látogató csúcsot döntött, s azóta sem akadt olyan kortárs kiállítás Magyarországon, amelyet többen megnéztek volna. Most reális esély van rá, hogy újra egy kiemelkedő színvonalú, népszerű kortárs projekt jön létre Budapesten.

Rekorderek

Újabb rekordok a Virág Judit Galériában

Keserü Ilona festménye 80 millió forintért, Maurer Dóra alkotása 60 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria árverésén

Mindent a szemnek

Balatonfüred

Bak Imre: Helyzetek

Vaszary Villa Galéria, május 1-ig

A múlt év végén, 83 éves korában elhunyt Bak Imre Kossuth-, és Herder-díjas festőművész 2003 utáni munkásságát foglalja össze a Balatonfüreden a Vaszary Galériá kiállításán.Bak lépésről lépésre haladva keretezte újra és értelmezte át következetes gondolatmenetként kibomló festészetét, a hatvanas évek festészet utáni absztrakciójától a konceptuális művészet, később pedig egy posztmodern képiség kontextusában.A Vaszary Galéria kiállítása első alkalommal tekinti át Bak Imre 2004 és 2022 között alkotott sorozatait, bemutatva az életmű alakulását. A tárlat egyes szekciói az életmű 2004 utáni szakaszainak főbb műcsoportjaira fókuszálnak, bemutatva, hogy miképpen tért vissza művészetében a geometrikus absztrakció és a figuratív asszociációk jelentéstani játéka, vibrálhatnak-e érzékien a metafizikai terek és miképpen gondolta újra Bak Imre a (geometrikus) festészet hagyományait és saját motívumkészletét. A Vaszary Galéria Balatonfüreden az acb Galériával koprodukcióban hozta össze a kiállítás, mivel Bak Imrét a művészeti életben az elmúlt időkben az acb képviselte.

Nekünk írták a dalt! - A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig

Magyar Zene Háza, október 29-ig

A magyar popzene minden nemzedék életében jelen van. A Zene Háza új időszaki kiállítása igazi időutazást ígér egy olyan korba, ami minden bizonnyal sokaknak ismerős, talán nosztalgikus, de mindenképpen megkerülhetetlen. A „Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai, 1957-től a rendszerváltozásig” című kiállítás a Zene Házához híven izgalmas technikai megoldásokkal kalauzolja a közönséget a magyar popzene első bő három évtizedén át társadalmi, politikai és szociológiai kitekintéssel. A hagyományos kiállítási eszközök mellett az időszaki kiállítótérben fellelhetőek olyan kreatív, interaktív megoldások, melyek játékosan vonják be a látogatókat a felfedezésbe. A közel ezer négyzetméteren helyet kapó kiállítás 8 tematikus blokkra bontva ad betekintést a korszak mindennapjaiba. A kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak legkiemelkedőbb előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó viszonyát.

A Napkirályok születése: A Westcar papirusz története

Deák17 - Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, február 25-ig

 Óegyiptomi rajzpályázat diákoknak A kiállításon a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottságának óegyiptomi diákpályázata mutatkozik be. A pályázat témája ezúttal a Westcar papirusz története volt a 4. dinasztia (Kr. e. 2551- 2528) idejéből, amit 'A mágusok Khufu király udvarában' címen is ismerünk.  

Miloš Dohnány a városban

Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, március 12-ig

A Miloš Dohnány a városban című kiállítás a modern szlovák fotográfia jelentős képviselőjének képeiből mutat be válogatást. Kiállított képanyagunk Dohnány fotóinak több tematikus sorozatából válogat, figyelmének középpontjában az urbánus élet és a modern pozsonyi építészet egymásba fonódásának és az 1930-as és 1940-es évek Pozsonya állt. Miloš Dohnány a kortárs fotográfia egyik vezető alakja volt, az új technológiák rajongója, pedagógus, esszéista, a fotográfia első szlovákiai kritikusa és teoretikusa. Rövid, de termékeny életet élt, és kiváló életművet hagyott hátra. 1904-ben született, az elemi iskolát és a gimnázium első éveit Ausztriában végezte, mivel édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák vasútjainál volt mérnök. 1919-ben, Csehszlovákia megalakulása után családja Pozsonyba költözött, ahol Dohnány a Csehszlovák Államvasutak Szakközépiskoláját végezte el Olmützben. Ezután, 1923-tól élete végéig különböző beosztásokban dolgozott az Államvasutaknál. Fényképeit 1924-től küldte szlovák és cseh folyóiratoknak. Az 1930-as évek elején tagja lett a neves pozsonyi Amatőr Fotográfusok Szövetségének. 1931 és 1933 között megalapította és vezette a Vesna folyóirat amatőr fotográfusoknak szóló tanácsadó rovatát, ahol a modern fotográfiáról szóló programadó reflexióit is publikálta, amelyeket Moholy-Nagy médiumelméleti szövegeinek hatása alatt írt. Az 1930-as években különböző témájú cikkeket és fotóriportokat készített folyóiratoknak (Nový svet, Fotografický obzor, Pestrý týden, Lidové noviny és mások). 1932 és 1933 között a pozsonyi Művészeti és Iparművészeti Iskola fotográfiai tanszékén tanult, amelyet Jaromír Funke, az akkori avantgárd fotográfia egyik helyi úttörője vezetett. Dohnány már 1934-ben maga is vezetett amatőr fotográfusoknak szóló oktatási kurzusokat az Amatőr Fotográfusok Szövetségében. 1941-től a Krásy Slovenska című folyóirat külső szerkesztőjeként dolgozott, továbbra is közreműködött hazai és külföldi folyóiratokban. 1944 októberében Pozsonyban autóbalesetben halt meg. A megváltozó politikai helyzet eredményeként fotográfiáit csak az 1960-as években fedezték fel újra.A tárlat a Budapesti Szlovák Intézettel és a Fotográfia Közép-európai Házával együttműködésben jött létre.

Átmeneti tárgyak, átmeneti tájak

Deák Erika Galéria, február 17-ig

Kiállító művészek: Gink Sára, Kortmann Járay Katalin, Menderczky Karina.Kurátor: Maj Ajna „A dolgoknak is megvan a maguk élete, csak fel kell ébreszteni a lelküket.”(Gabriel García Márquez: Száz év magány)A kiállítás eredeti ötletének kiinduló pontjául 2021-ben a több hónapig tartó karantén, majd annak feloldásának emléke szolgált. Miként alakította át a bezártság az ember életvilágát, és hogyan befolyásolta környezetéhez, például a természethez, az otthonhoz és a tárgy kultúrához való viszonyát, illetve milyen módon definiálta újra az otthonlét, otthon élmény fogalmát.A lakásbelsővé átalakított galériatérben a hétköznapi használati tárgyak – telefonkészülék, függöny, ülőke – a valóságtól eltávolodva, groteszk módon jelennek meg:Kortmann Járay Katalin aprólékosan kivitelezett fémszerkezetes betonból vagy gyurmából készített tárgyszobrai misztikus, mesebeli antropomorf teremtményekként tűnnek fel, amelyek ezáltal egyszerre ismerősen és elidegenítően hatnak. A dimenziókkal való játék, nagyítás és zsugorítás, a torzítás, absztrahálás és transzformáció folytán a tárgyak és természeti lények (éjjeli lepke, pókháló, penész) csak a főbb karakterjegyeiket tartották meg.Mendreczky Karina számára a használati tárgyak, mint a paplan, a szőnyeg és a falvédő, magukban hordozzák a matriarchális család képét. A művész által saját kezűleg készített tárgyak a kézimunka, a hagyományos anyagok és módszerek (az örökölt tudás) terhét és szépségét jelenítik meg.Gink Sára az otthon fogalmából kiindulva, személyes emlékek és belső helyreprezentációk felhasználásával szemlélteti, miként képes észlelni, értékelni és strukturálni az egyén a körülötte lévő világot. Mekkora távolságot képes bejárni az origót jelentő menedéktől.A pszichológia átmeneti tárgyaknak nevezi azokat a tárgyakat, amelyek a gyermekek számára az édesanyjuktól való elkülönülés folyamatában továbbra is biztonságérzetet nyújtanak.Egyfajta megbirkózási stratégiaként értelmezhető a napjaink traumái (betegségtudat, háború, klímaszorongás, energetikai válság) kapcsán jelentkező bizonytalanság és kiszolgáltatottság érzetének tompítása a nosztalgia vagy az elviekben kiszámítható és kontrollálható alternatív / online valóság segítségével. Ugyanakkor ezek az érzelmileg eltávolodott valóságérzékelések a lélek fragmentálódásához, ezáltal a belső tájak felszámolódásához vezethetnek.A kiállítás a Deák Erika Galéria által 2021-ben első alkalommal kiírt Kurátori Díj nyertes pályázataként valósul meg.

A száműzetés öröksége (1933-1945)

Csányi5, február 16-ig

A budapesti Brazil Nagykövetség és a Stefan Zweig Ház (Petrópolis, Brazília) kiállítása az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban (Csányi5).A kiállítás azokról a magyar menekültekről szól, akik a hitleri Németország térnyerését követően, származásuk, politikai nézeteik miatt menekülni kényszerültek. Brazíliában menedékre és új hazára találtak, és gazdag művészeti, illetve tudományos örökséget hagytak maguk után, többek között a zene, a művészetek, az irodalom, a színház, és a futball területén.

Herman Levente: Beépített természet

Várfok Galéria, február 18-ig

A Várfok Galéria nagy terében Várady Róbert kiállításával párhuzamosan nyílik Herman Levente Beépített természet című egyéni tárlata. A marosvásárhelyi születésű Herman Levente (1976) legújabb művei végtelenül finom és lírai festésmódjáról tesznek ismét tanúbizonyságot. Herman festészetét meghatározza, hogy mindig a valóság elemeiből építkezik, mégis a jelenetek olyan lényegit és megfoghatatlant ábrázolnak, mely túlmutat a hétköznapi világon. A transzcendencia bizsergető érzése ott húzódott a korábbi Tervek az Új Paradicsomhoz sorozat pocsolyás, szemetes tájaiban, a Nyomok lebegő vacsoraasztalain, az Utolsó vacsorák betontömbjein, vagy a Kéreg ritmusa szabályos fatörzsein, és újabban még erőteljesebben hatja át a tájat. Végtelen hómező, póznákká merevült fák, sűrű erdőrengetegben villogó fények, behavazott vidék a sötét éjszakában, emberek sehol, mégis mindenhol érezni jelenlétüket, nyomaikat. Fogy az érintetlen természet és szűkül a perspektíva. De Herman képei segítenek egy új világot álmodni, ahogyan Légrádi Gergely író a kiállított művekhez írt egyik szövegrészletében megfogalmazza: „ahogy festők álmodnak / úgy álmodtak ők is világot / maguknak / fénnyel / kerttel / kenyérrel és borral.” Herman Levente 2007-óta tagja a Várfok Galéria állandó művészkörének és az utóbbi években számos sikert könyvelhetett el. Alkotásai több magyar és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatóak, például a Magyar Nemzeti Galériában, az athéni Frissiras Múzeumban, a tengerentúlon pedig a 21c Múzeumban, Kentuckyban (USA). Ezenkívül műveit számos országban bemutatták kiállításokon, többek között Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Észtországban, Romániában, Görögországban, Belgiumban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában.

Jön, jön, jön!

Deim Pál kiállítás: Csendek

Virág Judit Galéria, február 3-tól

Páratlan összefogás a művészeti világban: a Virág Judit Galéria fogadja be és bővíti ki az idő előtt bezárni kényszerülő, szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Deim Pál: Csendek című nagyszabású életmű kiállítását, amelyet 2023.02.03. és 2023.03.17. között ingyen tekinthet meg a közönség. A tárlat a Kossuth-díjas Deim Pál mintegy 150 művét vonultatja fel, és ezzel átfogó képet ad a művész munkásságáról.Deim Pál (1932-2016) a hatvanas években induló magyar neoavantgárd képzőművészet meghatározó alakja. A Ferenczy Múzeumi Centrum és a Virág Judit Galéria együttműködésében megvalósuló, magángyűjteményekből érkező, remekművekkel bővített életműkiállítás, friss szempontok mentén eleveníti fel sokszínű munkásságát. Deim Pál vizuális nyelve néhány jellegzetes motívumra épül, amelyek variálása és a térrel kialakított viszonya minden alkotói korszakában újabb jelentésrétegekkel gazdagodik. Sajátosan emberközpontú geometrikus absztrakt művészete a nyugat-európai modernista festészeti hagyomány és a szentendrei-pravoszláv motívumvilág ötvözéséből indul ki.Korai műveinek spirituális csendje szorosan összefügg a tér értelmezésének elmélyült kutatásával, amely később is meghatározza munkásságát. A csend elemi rendezőelve szintézisre törekvő alkotói látásmódjának, így a kiállítás e fogalom fényében tekinti át közel hat évtizedet átfogó pályáját. A terekben egymással kölcsönhatásba kerülő festmények, plasztikus alkotások, köztéri pályaművek, valamint emlékműtervek jól érzékeltetik konzekvensen, szigorú belső logika szerint épülő életműve ívét és változatosságát.

Salgó Viktória: Látóhatár

Nyitott Műhely, február 5-ig

A horizont, azaz látóhatár egy koordináta-rendszer alapsíkja, afféle kiindulópont. Az a vonal, amelyen az ég és a föld összeérni látszik.Salgó Viktória először Budapesten mutatkozott be 2021-ben. A kiállítás címe: Léptékváltás, akkor azt jelezte, változás történt a festmények méreteiben, az absztrakció, a gesztusok még nagyobb teret kaptak, így Viktória közelebb kerülhetett gyerekkori vágyához, hogy nagyméretű absztraktokat fessen. Ugyanebben az évben beválogatták képeit a Resident Art Fair kiállított munkái közé.Az ELTE Művészettörténet szakán végzett, utána sok évig művészet közvetítéssel, múzeumpedagógiával foglalkozott a Ludwig Múzeumban. Az itt eltöltött évek rendkívül hasznosnak bizonyultak a képzőművészet mélyebb megismerésében, és az arról való gondolkodásban.Festeni 2018-ban kezdett, ami egyféle terápiás elfoglaltság volt számára az azévi belső feszültségek feloldásaként. A festés nem hiába fontos eleme a művészetterápiának, a benne megélt kontroll elvesztése, belső ritmus megtalálása pozitív hatással van a lelki egészségre.Viktória gyakran választ erősen horizontális kompozíciókat, mely a festészet történetében a kezdetektől jelen van. A horizontra révedés érzését megidézve a képek meditativitása erősödik.Salgó Viktória autodidakta festő, felvidéki származású, a Pilisben él. Gyerekkora óta alkot, a képzőművészeten kívül a zene területén is. Absztrakt festményei és dalai tevékenységének összefüggő ágai, egymást kiegészítve. 

Magyar EXPO sikerek

Magyar Nemzeti Múzeum, augusztus 20-ig

A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása 170 év 32 világkiállítását, illetve az azokon megjelent magyarok sikereit kívánja bemutatni. A kiállítás a szinte lehetetlenre vállalkozik: a világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyak legtöbbjét felkutatta, és a lehető legnagyobb számban be is mutatja.Az elmúlt 170 év világkiállításaiból olyan ikonikus műtárgyakat, felemelő és érdekes történeteket mutat be a kiállítás, amelyeken keresztül egy nem mindennapi magyar sikertörténet rajzolódik ki a figyelmes szemlélő előtt.

Pécs

Hantai Simon kiállítása

JPM Modern Magyar Képtár, február 28-ig

A száz éve született világhírű festőművész, Hantai Simon alkotásai a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának gyűjteményében címmel nyílik kiállítás a JPM Modern Magyar Képtárban. A Sotheby’s 2015. június 2-i párizsi kortárs árverésén az M.C.5 (Mariale) című 1962-es festményét 2 555 000 euróért adták el, ami az egyik legmagasabb összeg, amit aukciókon magyar vagy magyar származású művész munkájáért valaha is adtak. A párizsi Élysée-palota talán legfontosabb helyisége az elnöki dolgozószoba, amelyet – Emanuel Macron elnök kérésére – Hantai Simon 329,5×424,5 centiméteres alkotása, a Rózsaszín írás című kép ékesít. 1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg. A kiállításon bemutatkozó Hantairól a Dunántúl című napilapban Csorba Győző így írt: „Hantai Simon sokoldalú, problematikus művész. Majd mindegyik képe egy-egy új feladat és új megoldás. Képeinek határozott egyéniségük van, s egymáshoz viszonyítva skálájuk: a könnyű líraiságból a súlyos drámaiságig, sőt a víziószerűségig. Technikája fejlett, az akvarellben éppúgy, mint az olajban, vagy a temperában.(…) Lényeglátó, határozott mondanivalójú festő, aki ha a néhol még érezhető hatást leveti magáról, sok szép képpel ajándékozza meg művészetünket.” (Dunántúl, 1943. augusztus 15. 7. o.) Ekkor, a Pécsi Művésztelepen készült a pécsi múzeum gyűjteményében lévő Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarell is. Az 1947-es figurális, nagyméretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba.Hantai 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott. A Kompozíció című olajkép 1963-ból már a párizsi korai absztrakt korszakból való és egykor dr. Tompa Kálmán gyűjteményének darabja volt. Hantai 1960-ban kezdte meg képeinél a pliage (hajtogatás) módszer alkalmazását. A módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép voltaképpen a vászon saját lenyomata. Ez az eljárás alapozta meg a művész hírnevét, s ez ihletett meg számos, Hantaival dialógusban álló ismert kortárs francia filozófust (Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Hélène Cixous, Georges Didi-Huberman, Jean-Luc Nancy). A Janus Pannonius Múzeumnak 1971-ben Hantai négy képet ajándékozott, melyek már a jellegzetes „hajtogatásos” technikával készültek.A JPM Modern Magyar Képtár kis kamarakiállítása igazi kuriózumot jelenthet az érdeklődő nagyközönségnek, s egyúttal hangsúlyosan jelzi azt a szimbolikus tőkét, melyet a képtár gyűjteménye európai színvonalon képvisel.

gyere be a múzeumba!

A napkirályok kedvenc zenéje - Óegyiptomi családi nap

Deák17 , február 4., 10:00

A Deák17 Galéria és a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottsága közös időszaki kiállítása egy olyan történetet dolgoz fel diákalkotások formájában, melyet egy ókori egyiptomi emlékről, a Westcar-papiruszról ismerhetünk, és melyet az Újbirodalom időszakát megelőző korban jegyeztek le. A történet a Khufu fáraó (Kr. e. 2551- 2528) udvarában játszódik, ahol a fáraó fiai varázslókról szóló történetekkel szórakoztatják apjukat, és egyúttal megjósolják a majd utánuk következő új dinasztia felemelkedését, a jövendő, 5. dinasztiabeli királyok – „Napkirályok – megszületését.A történetben a varázslatokon és a jóslatokon kívül hangsúlyos szerepet kap a zene is. Február 4-i családi napon ezzel a témakörrel, az ókori Egyiptom zenéjével ismerkedhettek meg közelebbről. PROGRAMEgy izgalmas ismeretterjesztő előadás keretében megtudhatjátok, milyen zenét játszottak, milyen hangszereket ismertek és használtak az ókori egyiptomiak, és meg is hallgathatjátok, hogyan szólt az egyetlen fennmaradt zenei emlék. A vetítéssel egybekötött előadást Dr. Győry Hedvig egyiptológus tartja. Ezt követően közös alkotómunka keretében ki-ki elkészítheti a számára legérdekesebbnek tűnő óegyiptomi hangszer mai mását – legyen szó csörgőről, dobról vagy éppen lantról. Az elkészült hangszereket meg is szólaltathatjátok. A kézműves foglalkozást Enzsöly Kinga képzőművész tartja. A programot a 6-12 éves korosztály számára ajánljuk REGISZTRÁCIÓA program ingyenes, de regisztrációköteles. A férőhelyek száma korlátozott, maximum 20 fő tud részt venni a foglalkozáson, a jelentkezések sorrendjében. Regisztrálni az art@deak17galeria.hu e-mailcímen keresztül lehet, a programra érkező gyermek(ek) nevének és életkorának megadásával. A regisztráció határideje: 2023. 01. 31. kedd, 12 óra

Tárlatvezetés

Magyar Nemzeti Galéria, február 2., 9., 16., 23., 16:00

A magyar képzőművészet egyik jelentős mestere, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállításán bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. A tárlaton látható festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja. Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Művészetét már kortársai, a kritikusok és művészettörténészek is nagyra értékelték. Képeinek színessége, a formálás magabiztossága és ereje, a nagy, szintetikus formalátás képessége tette őt művészként és tanárként is kora egyik legnagyobb hatású mesterévé.Az egyórás tárlatvezetés a kiállítás kiemelt műtárgyain keresztül mutatja be Vaszary János sokoldalú művészetét.A tárlatvezetéseken az időszaki kiállítási belépővel és a tárlatvezetési programjeggyel (1200 Ft/fő) lehet részt venni.

Bukta Imre tárlatvezetése

Godot Kortárs Művészeti Intézet, február 7., március 1., 16:00

Bukta Imre személyesen vezeti körbe a látogatókat a Budapestre költözött mezőszemerei miliőben.

Játék Nap az Időgép című kiállításban

Ludwig Múzeum, február 11., 10:30

Az érdeklődők 10:30 és 13:30 között a múzeum gyűjteményében található műalkotásokhoz kapcsolódó, a METU hallgatói által tervezett játékokat, társasjátékokat próbálhatják ki. A METU tervezőgrafika szakos hallgatói 2022. őszén, a Ludwig Múzeummal szoros együttműködésben játékok, társasjátékok, illetve múzeumpedagógiai programba beépíthető eszközök tervezésében vettek részt. A projekthez kapcsolódóan a fiatal alkotók többször is látogatást tettek a múzeumban, ahol múzeumi szakemberek segítették a játékok megalkotását. A Játék Nap látogatói kipróbálhatják a modern és a kortárs művészet inspirálta egyedi, egyelőre csak prototípusként elkészített játékokat, találkozhatnak az azokat megtervező hallgatókkal. A program gyerekek és diákok számára ingyenes, felnőttek az Időgép című kiállításra váltott jeggyel látogathatják. A több mint 20, különböző kártya-, vagy társasjáték mellett egyénileg használható játékok is várják az érdeklődő családokat és felnőtteket egyaránt. A játékokból 1-1 db áll rendelkezésre, a rendezvényre pedig a kiállítótérben kerül sor, ezért a részvétel regisztrációhoz kötött.  A játékokat érkezési sorrendben lehet kipróbálni.

Műcsarnok