Shining Venice - multimédiás élőzenei show. Az előadás angol nyelven, magyar felirattal látható. Egy show, mely az izzó Velencébe repíti a közönséget!Budapestre érkezik a világszerte elismert Vivaldianno show továbbfejlesztett változata, a VIVALDIANNO Shining Venice.A Shining Venice (azaz Ragyogó Velence) annak a nagyon sikeres zenei műsornak a folytatása, amely meghódította a nemzetközi koncerttermeket. A VIVALDIANNO multimédiás projektet több mint 150 000 néző látta a világ minden pontján, a produkció folyamatosan követi a változó trendeket és az új technológiák fejlődését.A történet ezúttal Velencében játszódik, a város a koncerten háttérvetítésként is megjelenik, varázslatos hangulatot kölcsönözve a legjobb cseh animátorok által megálmodott előadásnak. A koncepció kerek és izgalmas, hangsúlyt fektet a barokk kor és Velence szépségére, miközben a zene teret hagy a néző képzeletének. "Nagyon boldog vagyok, hogy az új verzió tovább viszi az egész projektet. A fényekkel teli Velence hihetetlen hangulatát sikerült megteremtenünk, így a közönségnek még erősebb élményben lesz része, Antonio Vivaldi zenéje pedig tökéletesen illusztrálja a történetet. A Shining Venice az aktuális technikai és vizuális innovációra törekszik, amint Vivaldi is tenné, ha a mi korunkban élne, hisz Antonio is nagyon innovatív művész volt. Igyekszünk mi is felerősíteni a zenei érzelmeket modern eszközökkel.” - nyilatkozta a műsor alkotója, a cseh zenész és zeneszerző, Michal Dvorak. A show narrátora a hollywoodi sztár és egykori 007-es ügynök Pierce Brosnan, de más híres színészek és színésznők is elkísérik a történetmesélés útján. A VIVALDIANNO-ban számos neves cseh és nemzetközi szólista játszik. A projekt sikere az elmúlt években megmutatta, hogy a közönség nyitott a globális együttműködésben megvalósuló produkcióra, mely elmossa az országok és a kultúrák közötti határokat, így egymáshoz kapcsolódva megteremtődik a „határtalan show” műsor, mely minden korosztályt megszólít. A produkcióban életre kelnek a legújabb technológiák, lenyűgöző animációk, lézershow, mindez modern tánccal és art-rock hangzású barokk zenével fűszerezve. Producer: Michal Dvorak Zenész, forgatókönyvíró, dramaturg: Tomas Belko
Karinthy Dunakanyar című keserédes egyfelvonásosa több színészgenerációnak adott pazar lehetőséget a megmutatkozásra. Lehet-e egyszeriben közünk egy ismeretlenhez egy véletlen találkozás során? Karinthy Ferenc figuráit a magány űzi, akik bátortalan, vagy éppen meghökkentő lépéseket tesznek egy vadidegen felé. 1971-ben Szinetár Miklós rendezésében forgattak tévéjátékot Karinthy egyfelvonásosából Hámori Ildikóval és Sztankay Istvánnal, 1981-ben pedig Szentendrén láthatta a közönség a legendás előadást a Nosztalgia Kávéházban. A Szentendrei Teátrum idén szintén a városhoz és a Dunakanyarhoz sok szállal kötődő Szinetár Miklóst kérte fel, hogy állítsa színre a népszerű művet, Szinetár Dóra és Makranczi Zalán alakításában. Az előadást különleges helyszínen, a Szamos Marcipán Múzeum és Cukrászda Klimt-termében tekintheti meg a közönség.
Zerkovitz Béla, a „slágergyáros” dallamaival - a Monarchia Operett előadása. „A Vampeticsben banda játszott, messziről egy Cerkovácot” Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott. A szerző több mint 1400 slágert hagyott az utókorra, amelynek egy része ma is a legnépszerűbb melódiák közé tartozik. Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Nem csak itthon, hanem Európa-szerte játszották melódiáit nagy sikerrel a színházak, de dúdolták Berlinben, Lipcsében, Hamburgban, Bécsben, Párizsban, Milánóban, épp úgy, mint Moszkvában. Bemutatták darabjait Amerika számos színházában is, és tapsoltak dallamira Észak-Európában épp úgy, mint a déli városok színházaiban. Operettjeit a mai napig rendszeresen felújítják színházaink, slágerei velünk élnek, ezernyi új hangzásvilágba helyezve, sokszor nem is tudatosodva, hogy mindezek alkotója Zerkovitz Béla. Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk – Asszonykám, adj egy kis kimenőt – Látta-e már Budapestet éjjel – Az egyiknek sikerül a másiknak nem – Hulló falevél – Van a Bajza utca sarkán egy kis palota – Éjjel az omnibusz tetején – Uncili, smuncili – Ez a föld a hazám – Párizsban huncut a lány – Tanulj meg fiacskám komédiázni – Lehoznám néked a csillagokat – Gyere, te nímand Csak néhány abból, a tengernyi slágerből, amelyek örök időkre bevésik az emberek szívébe magukat. A Monarchia Operett látványos előadásában eleveníti fel a régi emlékeket, hogy az örökérvényű és világhírű dallamokkal mai élményekké váljanak a nézők számára. Közreműködnek a Monarchia Operett szólistái és zenekara.
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve - mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja. Félreértések, félrehallások, félreinformálások kusza és roppant mulatságos útvesztőin át, mindig a fiatalok és mindig a szerelmesek győzedelmeskednek. Moliére A fösvényben egy olyan apáról - Harpagonról - rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá. Az előadás rendezője Szabó Máté, akit a szolnoki közönség régebbi rendezéseiről jól ismer (A szecsuáni jólélek, Sose halunk meg). Harpagon: Jaj, édes pénzem, édes pénzem, drága barátom, megfosztottak tőled, és hogy te nem vagy nekem, oda a támaszom, a vigaszom, oda a boldogságom: végem van, nincs mit keresnem ezen a földön, én nem tudok élni nélküled. Kész, nem bírom tovább: meghalok, meghaltam, eltemettek. Nem akar valaki feltámasztani? Szabó Máté több ízben is megfordult már Szolnokon, játszott 2003-ban az Alföldi Róbert által rendezett Holnap érkezem című darabban, 2005-ben A rózsa neve és az Egy szerelem három éjszaka című produkcióban, majd 2006-ban megrendezte A Szecsuáni jólélek című vígjátékot. Ezután szabadúszó színészként dolgozott, jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház rendezője és művészeti vezetője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán Szinetár Miklós osztályában végzett. Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière-ként ismert, drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője. A társadalom nevelésére irányuló törekvése, racionalizmusa, realizmusa és páratlan komikus vénája Molière-t minden idők egyik legnagyobb vígjátékírójává avatja. Magyarországi megismertetése a 18. sz. végén, a 19. sz. elején indul meg. A Szolnoki Szigligeti Színház színpadán a Fösvény szerepében – a Jászai Mari-díjas Mucsi Zoltán lép színpadra. Mucsi 1979-1995 között a Szolnoki Szigligeti Színháznál segédszínészként kezdte. A Színművészeti Főiskolára többször is jelentkezett, de nem vették fel. 1995-1997 között szabadúszó volt. 1997-ben az akkor alakuló Bárka Színházhoz szerződött, 2002-ben pedig a Krétakör Színház tagja lett. 2003-ban a Kontroll című film miatt hatalmasat nőtt a népszerűsége. Az egyik ellenőrt alakította. Országos ismertséget Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjével szerzett. Több filmben és színdarabban játszik együtt Scherer Péterrel. A tavalyi évadban a Nézőművészeti Kft. Rejtő Jenő Piszkosak és az Eleven éjszaka című darabokban is feltűnt.
„Nincsen nékem, csinos frakkom”, … veszi nyakába a világot Áron a szegénylegény. A varázskrajcár azonban, amit egy öregembertől kapott, felruházza őt, hogy ha helyén van az esze, szerencsésen helyt tud állni. Nem csoda hát, hogy a repülő kastély királykisasszonya Jázmin, rögtön beleszeret. Hiába nem akarja király apja egy ágrólszakadthoz adni a lányát, Áron a Táltos és a varázskrajcár segítségével legyőzi Tündér Böskét és lakodalmat ülhet Jázminnal. Játszó személyek: Mladoniczki Dávid, Balázsi István, Benedek Gyula, Valkó Mester Nikolett, Zanotta Veronika.
Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését? Cordelia O’Neill néhol szívmelengető, máskor szívfacsaró kétszereplőse biztos kézzel vezet végig bennünket egy nagy megpróbáltatás elé állított párkapcsolat lentjein és fentjein. Megingathatatlan arányérzékkel vegyít egymásba humort és megrendülést, gyászt és életigenlést. Mint aki maga is járt azon a tájon, amelyről mesél, s akinek épp ezért készek vagyunk elhinni: lehetséges a visszatérés. Mint bármi. Csak elég erősen kell rá gondolni. Zeneszerző: Farkas Virág ‘Zazie’ Látványasszisztens: Kaszás Nina
Opera három részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.Az álarcosbál – a szerző eredeti szándékának megfelelően – III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Mi történik, ha kalandos életútjához csodálatos zenét és dalokat, vérpezsdítő táncokat és sok-sok humort keverünk, amit áthat az 1848-as forradalom mámora, hite és a szabadság sosem múló vágya? Huszka Jenő történelmi ihletésű operettje a Budapesti Operettszínházban két felvonásban, fiatalos lendülettel mutatja be a fordulatokkal teli történetet a bécsi forradalom kitörésétől a magyar szabadságharcig.
Bármilyen versenyben, könnyen legyőzheti a majom a hangyát, mert sokkal nagyobb nála. Ha egyenlő méretű ellenfele lenne, már nem biztos, hogy ő győzne. Ha egyenlő méretű ellenfél nincs, akkor a feladatot kell méretre igazítani. A nagyobb versenyzőnek nagyobb feladat, a kisebbnek megfelelően kisebb dukál. Ki tesz igazságot a majom és a hangya versenyében? Természetesen egy okos nyúl és a még okosabb gyerekek. Végül mindenki győzelmét ünnepeljük mókával, tánccal, zenével! Szereplők: majom, hangya és a nyúl
Szereplők: Gepetto, Pinokkió, Tücsök Tihamér.Gepettó, az öreg fafaragó mester, különös bábun dolgozik. Lesz neki keze, lába, szeme és úgy mozog majd, mint egy Igazi kisfiú! Bárcsak igaz volna! Bárcsak valóban Pinokkió lehetne Gepettó Igazi Kisfia!....természetesen ilyenek csak a mesékben vannak! De ott aztán igazán!
Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar és angol felirattal. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito állítja színpadra a Genfi Grand Théâtre-ral koprodukcióban. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira Mendelson Videó: Sarah Derendinger Magyar nyelvű feliratok: Alter Katalin
Aranyosi Péter:Tankmániás légpuska-tulajdonos, aki volt már akasztott ember is, persze csak viccből. Elszánt Diósgyőr-szurkoló, közönségszervező, a Rádiókabaré munkatársa, az Esti Showder dizájncenter-felelőse, poén-gyáros, a Wekerle-telep egyetlen rúdtánc-idomárja. Borostás tanárember, noha csak hallgatóként látott katedrát. Komolytalan családapa. A számítógépes stratégiai játékok és a stand-up fellépések olykor napokra is elszólítják a gyermekei mellől. Vele van az erő, de érzi, nem jelent jót halottas kocsival érkezni az APEH-be. A Kabinet Rt. buli- és tömegzenekar jobb keze, az ember, aki bosszút forral a saját édesanyja ellen.Dombóvári István:Falun született. Kisbabának olyan csúnya volt, hogy a szülei sokáig tanakodtak azon, hogy a gyerek helyett a nála sokkal jobban kinéző méhlepényt kellene hazavinni. Sokak szerint a mai napig nem lehet pontosan tudni hogyan is döntöttek végül a szülők. Ránézésre nem lehet megállapítani.Alacsony. Sokáig azt hitte, hogy ez az állapot változhat. Még egy OKJ-s Legyünk magasabbak tanfolyamot is elvégzett, de olyan magasan volt a tábla, hogy nem látta, így megbukott a vizsgán. Amorf. Hét évente testsúlyának felét leadja, majd újra felszedi. Ezzel mintegy híven demonstrálja a hét bő és a hét szűk esztendőt, amely már-már biblikus metafora.A szereplés számára terápia. Élvezi, hogy bámulhatja a nőket, akik az előadás alatt a zárt ajtók miatt nem tudnak tőle elmenekülni. Humora nehezen behatárolható, valahol a ne már és az inkább hagyd abba irányzatokat képviseli. Még nem olyan okos, hogy felérje ésszel, hogy mennyire buta. Valóra szeretné váltani az álmát. A forintját pedig euróra.
Idén 100 éves világhírű operett-szerzőnk, Kálmán Imre Marica grófnő című műve, amit 1924. február 28-án mutattak be a Theater an der Wienben. Világhódító útja azóta is töretlen, hiszen slágereit – Szép város Kolozsvár; De jó is lenne szerelmes lenni; Ringó vállú csengeri violám; Ne szólj, kicsim; Hej, cigány – azóta is mindenki ismeri, és folyamatos játsszák a világ különböző színházaiban, televíziókban, rádiókban és az interneten. A Mester és Marica című szcenírozott koncertünkben a 100 éves operett összes dala elhangzik, illetve egy keretjáték keretében maga Kálmán Imre emlékezik vissza a darab születésére, életére, munkásságára. Kreatív producer: Vadász Zsolt és Szentpéteri András A produkció személyes és szakmai pártfogója: Yvonne Kálmán, Kálmán Imre lánya Kísér: Sturcz Szmollbend
Olíva kisasszony unatkozik. Plútó szívesen játszana vele bármit, akár tengerészeset is, de Olívának nem kell Plútó. Neki csak Ő kell! Az egyetlen, gyönyörűséges, szerelmetes Popeye. Elme-, és erőpróbák sora után, végül kiderül, ki nyeri el Olíva kisasszony kegyeit! Mi a vége? Győz az erősebb! Ki az erősebb? Aki több spenótot eszik!
- genezis - „Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.