A különleges vizes technika igazi kuriózum a magyar cirkuszművészet történetében, ennek köszönhetően egy egyedülálló vízi cirkuszi show-t láthat a közönség Budapesten. Az ismerős porond hol fényjátékos szökőkúttá, hol csendes tóvá, hol háborgó tengerré változik át – így egészítve ki a fellépő művészek csodálatos produkcióit. Neon pillangókká változó levegőakrobaták, varázslatos illúziószámok, tréfás bohócok, a kupola alatt szárnyaló ara papagájok, mókás kutyaszám és megannyi csoda vár a Fővárosi Nagycirkuszban!
Stefan Zweig utolsó művéből, a világsikerű Sakknovellából Légrádi Gergely írt színpadi adaptációt. A Fekete-fehér Mirko Czentovic, egy délszláv (paraszt) fiú felemelkedésével indít, akiből világhírű sakkozó válik. Egy Miamiból induló tengerjáró fedélzetén utazva a történetmesélő és barátai szeretnének ismeretséget kötni az introvertált sakkozóval, akit a szokásos módon képtelenség szóra bírni. Egyikük Czentovic kapzsiságát kihasználva sakkpárbaja hívja ki. A világbajnok már könnyedén legyőzi őket, míg a második játékban, a bámészkodók sorában feltűnik dr. B. az osztrák ügyvéd, aki tanácsaival felkelti mindenki érdeklődését. Sőt, háttérből megszólaló tanácsaival sikerül remis-t elérni Czentoviccsal szemben. Ám rábírni, hogy ő játsszon szemtől szemben a világbajnok ellen nehéz feladat, mivel dr. B. igen egyedi körülmények között tanult meg sakkozni… Egy hajóút – hosszú utazás. Van idő mesélni, van idő játszani. Úgy tűnik, barátaink – a Mesélő, Dr. B., Czentovic a sakkvilágbajnok, és persze a skót bányamérnök, McConnor – pont ezt teszik.Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik őrületté? Csak úgy sorjáznak a játszmák, amelyeket le kell játszani, úgy önmagával, mint a másik színnel és a hatalommal.Tessék beszállni. A hajó hamarosan kifut. Ahogy a gondolkodási idő, amely a következő lépés megtételére rendelkezésre áll. Szóval? Beszáll? Leül? És lép végre-valahára?
Töltsön el egy felejthetetlen estét partnerével, randevúzzon a Fővárosi Nagycirkuszban! A különleges, felnőtteknek szóló esti műsor exkluzív kikapcsolódási lehetőséget kínál. Revütáncosok, illuzionisták és bűvészek, elképesztő artistaszámok, látványos fényjátékkal kísért szökőkút a porondon.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
A darab hat képben meséli el két ember különös egymásra találását, miközben a szerző sok humorral feszeget olyan kérdéseket, mint hogy 50-en túl is van-e boldogság, hogy találhatunk rá akkor, amikor már több van mögöttünk, mint előttünk, és elérhetjük-e valakivel, aki csak most toppant be az életünkbe? Meg tudunk még változni, meg kell változnunk, egyáltalán? Assous figurái, mint mindig, most is annyira hétköznapiak, hogy akár a szomszédaink is lehetnének, és talán a darab végére mi is elhisszük nekik, hogy a boldogság egész apró dolgokból fakad és csak rajtunk múlik, hogy ezt észrevegyük.
Mindennapi harcaink és arcaink elemzése.Rengeteg humort rejt magában, ha tudjuk kívülről szemlélni bénázó, vakvágányon száguldozó lényünket. Mogács tipikus karaktereket, életszituációkat és felesleges gondolatainkat játssza el. Az emberek megpróbálják megúszni a mindennapok kihívásait. „Álarcban” járnak, burokba zárják magukat. Nem megélik, hanem megkerülik a pillanatot. A pörgés egyre gyorsabb és közben eltávolodunk mindentől, amiért érdemes élni... de nem kell félni.
Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének vendégjátéka. Két kultikus darabot láthat a közönség a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének karizmatikus táncosaival, Edward Clug, román koreográfus modern adaptációjában. A táncművészetben a Carmina Burana számos feldolgozását láthattuk már, de ez a nagyszabású táncprojekt harminc csodálatos táncossal, Marko Japlj díszletében lélegzetelállító vizualitást kínál. Edward Clug, koreográfiája a kör fogalmán alapuló kompozíció szerkezetét követi, amely az örömből, keserűségből, aggodalomból és reményből álló létezési ciklust testesíti meg, a sors nagy kerekét, amely feltartóztathatatlanul megfordul. A koreográfus elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kereste, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba. “A koreográfusi munkám során spontán létrejött forma egy kör volt, amely egybeesett az O Fortuna első dalának boldogságkörével. Carmina Burana Edward Clug egy mélyen emberközpontú, 20. századi művet gondolt újra: Carl Orff középkori dalok által ihletett Carmina Burana című zeneművét. A darab bevezető sora, az O Fortuna a világ körforgását idézi meg, az ember tehetetlenségét a kiszámíthatatlan jövővel szemben. Edward Clug koreográfus, a modernitás iránti elkötelezettséggel reflektál egyrészt a Carmina Buranában benne foglalt emberi kétségekre és gyötrelemre, de sokkal inkább a tavaszra, a reményre és a szerelemre, amelyek ugyanúgy központi témái a műnek, és az embert legmélyebben érintik mindenkori múltjában és jövőjében. A koreográfus jegyzete: „Ivan Cavallari, a Montreali Kanadai Balett-társulat (Les Grands Ballets Canadiens de Montréal) művészeti igazgatójának kezdeményezésére Carl Orff híres szcenikus kantátájának, a Carmina Buranának megkoreografálásának ötlete kezdetben abszurdnak tűnt számomra. Valószínűleg amiatt az előítélet miatt, ami Orff zenéjévél kapcsolatban élt bennem. A zenei anyag alaposabb vizsgálata után azonban az előítéletem alaptalannak bizonyult, így ma is hálás vagyok ezért a lehetőségért. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy személyes élményt, személyes történetet találjak Orff monumentális művében, és ne csak illusztráljam azt, amit a szöveg és a zene önmagában bizonyos értelemben sugall. A középkori Codex Buranus kézirat szövegeit idéző koreográfiámnak központi elemet a természet ciklikussága, különösen a tavasz ébredése, valamint az emberi lét és vágyak közötti párhuzam. A tiltott és elérhetetlen (gyümölcs) után epekedő fiatal testben a vágy felébredése az, ami a huszonnégy "dalon" át vezető úton feszültséget teremt. A koreográfusi munkám során spontán létrejött forma egy kör volt, amely egybeesett az O Fortuna első dalának boldogságkörével. Harminc táncos van színpadon ebben a jelenetben, akik e tökéletes természeti forma lényegét igyekeznek felmutatni. Minél szűkebb a kör, annál több feszültség és erő hatja át a középpontját. Orff szimbolikusan megalkotott szcenikus kantátája kétségtelenül ma is rendkívül népszerű mű. Munkám során elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kerestem, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba. Ezt a hatalmas kihívást kellő türelemmel kezelve újjászületett a mű ebben a közös színházi élményben. Az Orff által megzenésített dalok számtalan értelmezést kínálnak arra az alapvető létkérdésre, hogy mi is a boldogság, az élet és a szerelem. Természetesen nincs helyes vagy helytelen válasz, és egyik értelmezés sem az egyetlen és egyetemes.“ Edward Clug Tavaszi áldozat Modern (neoklasszikus) balett a Maribor 2012 - Európa Kulturális Fővárosa programmal koprodukcióban. "A Tavaszi áldozat kétségkívül a 20. század ikonikus remekműve. Nemcsak Stravinsky zeneszerzői életművében jelent fordulatot, de a zenetörténetben is. Emellett a 20. századi táncművészet fejlődése is teljes mértékben tükröződik darabban, kezdve Nizsinszkij színpadi koreográfiájától Pina Bausch megismételhetetlen líraiságáig. Az én koreográfiám ihletője az eredeti Nizsinskij-mű, beleértve annak, a korra jellemző feszességét és felkavaró, avantgárd jellegét. A Tavaszi áldozat-interpretációm személyes tisztelgésként is felfogható Nizsinszkij és a párizsi ősbemutató hírhedt sikere és egyben botránya előtt, amely a modern táncszínház mindenkori viszonyítási pontjává vált a 20. században. A Tavaszi áldozat ezen interpretációja az eredeti balett-librettót és zenei textúrát követi: mindkettő egy pogány orosz legendát idéz. A legenda egy szűz rituális feláldozásáról szól, akinek addig kell táncolnia, míg holtan nem esik össze, hogy a Föld megőrizze termékenységét, és a közösség visszanyerje a pogány Tavaszisten jóindulatát. Ikonográfiai szempontból az előadás az ősi orosz legenda népi szimbólumait használja: a hosszú hajfonatú, pirospozsgás arcú nőket és a nagy szakállú férfiakat. A darab minden mozzanata a tavasz újbóli eljövetelére fókuszál." Koreográfus: Edward ClugDíszlet: Marko JapeljJelmez: Leo KulašFény: Tomaž PremzlKoreográfus-asszisztens: Matjaž MarinHang: Gregor MendašSzínpadtechnika: Peter Krajnc Koreográfus: Edward ClugZeneszerző: Carl OrffDíszlet: Marko JapeljJelmez: Leo KulašFény: Tomaž PremzlKoreográfus-asszisztens: Matjaž Marin, Sergiu Moga
Vígopera három felvonásban, két részben, olasz nyelven, magyar és angol felirattalBelfiore halottnak hiszi kedvesét, Violantét. Violante kertészlánynak áll. Serpetta Don Anchisét szereti. Don Anchise Sandrinát szereti. Sandrina épp az álruhás Violante. Belfiore Armindával van eljegyezve. Armindának Ramiro udvarol... Nem csoda, hogy egy ilyen helyzetben minden szereplő megkattan, és a rendező Almási-Tóth András egy valódi thrillert vizionál a színpadra. Az előadás, amely magyar és amerikai énekeseket egyaránt felvonultat, a San Diego-i Opera Neóval való koprodukcióban jön létre. A magyarországi előbemutatót pedig amerikai premier követi a 2022/23-as évadban. Szövegíró: Petrosellini Giuseppe Vizuális tanácsadó: Fügedi Balázs Világítástervező: Pillinger Tamás
A királyfi elhatározza bátyja esküvőjén, hogy az ő felesége lesz a legszebb, kerek-e világon.Ilyen azonban csak egy leány van, aki nem más, mint Világszép Nádszál kisasszony.Ahhoz, hogy kiszabadítsa a banya fogságából őt, bizony meg kell járnia mennyet-poklot. Csudálatos segítőtársainak köszönhetően a megpróbáltatások végén Világszép Nádszál kisasszonnyal nászt ülhet.
"Litkai Gergely estje az új normalitásról szól. Az új normalitás azt sugallja, mintha korábban bármi is normálisan ment volna, vagy jelenleg az észszerűség uralná mindennapjainkat. Digitális oktatás, home office, távolságtartás. Dolgok, amiket úgy kezdtünk alkalmazni, hogy a bevezetésük előtt és után sem volt fogalmunk róla, hogyan kell csinálni. Megváltozott életünk égető kérdéseire kaphatunk választ: mennyi másfél méter, mik a rendőrnyelv alapszabályai, utazhatunk-e piros országból pirosba és mire ügyeljünk egy videokonferencián." - Dumaszínház
Opera három részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.Az álarcosbál – a szerző eredeti szándékának megfelelően – III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Egy este a Mindenhatóval. Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van az Univerzum-projektről, megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit. David Javerbaum tizenháromszoros Emmy-díjas szövegíró, producer, a Daily Show, az Agymenők, a Kominsky-módszer és a Disjointed sorozatok forgatókönyv-írójának darabja a Broadwayn Jim Parsons főszereplésével aratott nagy sikert.
Az amerikai írónő Romance.com című vígjátéka az internetes ismerkedés világába vezeti be a nézőt, ahol mindenki annak adhatja ki magát, akinek csak akarja.
Román Sándor legújabb darabjában egy már klasszikusnak számító történetet gondolt újra és vitte színpadra. A darab főhőse az életművész, sármos és minden nő szívéhez kulccsal rendelkező jóvágású playboy, aki nem mellesleg főállásban gazdag nőket szabadít meg drága ékköveiktől. Mindig elbűvölő, mindig elegáns és mindig egy lépéssel előrébb jár. És mi kell még ahhoz, hogy a történet kerek legyen. A mindig esetlen, mindig kétbalkezes nyomozó, aki a maga ügyefogyott módján mindent megtesz azért, hogy a tolvajt végre elkapja. Román Sándor legújabb darabjában rengeteg humorral és fergeteges táncokkal kerül bemutatásra ezen klasszikusnak számító történet, amely még a legborúsabb napokon is vidámságot és nevetést csal a nézők arcára.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te - és ketten együtt.
A Madison megye hídjai, Robert James Waller nagy sikerű regényének filmváltozata - Meryl Streep és Clint Eastwood főszereplésével - meghódította az egész világot. Magyarországon először Udvaros Dorottya és László Zsolt kelti életre a felkavaró történetet.