Egy fiatal pár és gyerekük látogat el a hotelhajóként egy kikötőben horgonyzó Queen Mary óceánjáró fedélzetére. Megjelenésük megmagyarázhatatlan események sorozatát szabadítja el. Miközben a terror uralkodik el a hajón, egyre inkább úgy tűnik, az események összefüggésben állnak egy 1938-as tragédiával, amikor az óceánjárón egy szilveszteri partin véres gyilkosságok történtek. A legendás hajó sötét titkai halálos veszélyt jelentenek a látogatóba érkező turistákra. Az elátkozott Queen Mary a legendás óceánjárón forgott, és a hajóhoz köthető hiedelmekre épít. A legjobb horrorfilmes hagyományok így ezúttal történelmi léptékűvé válnak.
Minden idők egyik legnagyobb sportrivalizálása zajlott a nyolcvanas években a német Audi és az olasz Lancia között. A két autógyártó legnagyobb összecsapása az 1983-as rali-világbajnokságon játszódott le. Dávid és Góliát küzdelmében a toronymagas esélyes az Audi volt. A Lancia az innováció és merészség kombinációjával szállt szembe vele. Autó és autó, versenyző és versenyző, mérnökök és mérnökök feszültek egymásnak egy olyan korban, amikor egy autóverseny eredménye közvetlenül befolyásolta az autóértékesítéseket. Az autentikus utazás a nyolcvanas évekbe és a látványos autóversenyek egyedülálló élményt kínálnak nemcsak a sportautók kedvelőinek. A Verseny a győzelemért méltó követője a közelmúlt autóversenyes filmjeinek. A Hajsza a győzelemért és Ferrari után ezúttal a rali-világbajnokság fénykorába kaphat betekintést a néző.
Amikor 1848. március 15-én a lánglelkű költő, Petőfi Sándor költeményével, a Nemzeti Dallal kirobbantja a magyar forradalmat, az osztrák elnyomók egy titkosügynököt bíznak meg a feladattal, hogy állítsa meg a felkelést.
Sikeres lehet-e egy komoly FBI pozícióra pályázó fiatal ügynök, ha társul kap egy rap-influencer babérokra törő kollégát? Marshall és Demetrius két teljesen eltérő karakter, akiket mégis együtt küldenek Magyarországra, hogy göngyölítsenek fel egy pitinek tűnő szellemi jogsértési ügyet. Segítségül kapnak egy magyar tolmácsot, a lengyel származású Mayát, aki profi céllövő ugyan, viszont magyarul már kevésbé beszél jól. A valószerűtlen hármas borozgatás, gulyásozás, és kalózkodó egyetemisták helyett egy helyi hajléktalanokból programozott bérgyilkosokat képző kripto bűnszervezet nyomába ered. A jutalomútnak álcázott egyszerű kiküldetés így hamarosan egy jól “lájvozható”, kontinenseken átívelő akciódús tartalmat hoz Demetrius csatornájára.
Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya rendezők dokumentumfilmes csapata egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követte. A mindössze 700.000 embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. A filmben Amber házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.
Az üstökös gyorsaságú pályát befutó Tóth Endre ötödik filmje volt ebben az évben. Érzékletesen ábrázolja az anyák megmentőjének küzdelmét a honi kisszerűség ellen, amikor rájön, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák.
Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző (Bezerédi Zoltán) viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), hogy évek óta nem beszélnek egymással. Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése.
John Sweet főtörzsőrmester (Milo Ventimiglia) és Abell őrmester (Luke Hemsworth) az amerikai hadsereg legjobb kimenekítői, s hozzájuk csatlakozik a légierő újonc tisztje, Kinney (Liam Hemsworth), hogy megmentsék fogságba esett helyi ügynöküket a Fülöp-szigetek dzsungeléből. A bevetés azonban balul sül el, és onnantól kezdve 48 óra áll a drónpilóta, Eddie “Kaszás” Grimm (Russell Crowe) rendelkezésére, hogy levezényelje a mentőakciót. Ő lesz Kinney szeme és egyetlen esélye a túlélésre; a helyzet kész pokollá változik, de bárhogy is alakulnak az események, az ellenség földjén senkit sem maradhat hátra.
A világ legrangosabb filmfesztiváljának fődíját, a Cannes-i Arany Pálmát elnyerő lélektani krimiben Sandra (Sandra Hüller – Toni Erdmann) idillinek látszó élete kártyavárként omlik össze. A sikeres német írónő francia férjével és látássérült gyerekükkel élnek a francia Alpok egyik kis falujában. A férfi váratlan halála után nem egyértelmű, hogy baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt. Sandra ezért a rendkívül megterhelő nyomozás és tárgyalás középpontjába kerül. A már-már hitchcocki hagyományokat követő filmben az eseményeket végig a feleség szemszögéből követjük, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája azonban sokkal több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt elsősorban a házasság, és alapvetően az emberi kapcsolatok legmélyebb rétegei érdeklik.
A Back to Black egy eleddig páratlan betekintést nyújt abba, hogyan vált Amy Winehouse egy csapásra híressé, és hogyan jelentette meg úttörő albumát, a Back to Blacket. A film Amy szemszögéből láttatja kendőzetlenül a nőt a jelenség mögött, és a kapcsolatot, ami minden idők egyik leglegendásabb lemezét inspirálta. A filmet Sam Taylor-Johnson rendezte Matt Greenhalgh forgatókönyvéből, akivel korábban már sikeresen dolgoztak együtt a John Lennon - A fiatal évek című filmen. Amy Winehouse-t korunk egyik legjelentősebb művészeként tartják számon, több mint 30 millió lemezt adott el világviszonylatban, és jelenleg is több mint 80 millió streamet produkál havonta. A nagy sikerű címadó lemezével egy csapásra világsztár lett, és akkor rekordnak számító öt Grammy-díjat nyert, köztük az év lemeze címet és az év dalát a Rehab című slágerrel.
Nuri Bilge Ceylan legújabb, Elszáradt füvekről című, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást. A férfi egyhangú élete a vonzó tanárnő (Merve Dizdar az alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte Cannes-ban) megjelenésével, és az iskolában kirobbanó botránnyal fenekestül felfordul. Diákjaik a hatalmukkal való visszaéléssel vádolják meg őket. Az Elszáradt füvekről Ceylantól megszokott módon az emberi lélek legmélyére ás, miközben sokakat foglalkoztató kérdésekhez nyúl rendkívül érzékenyen. Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai mozi egyik legjelentősebb alkotója. A török rendezőóriás filmjei rendszeresen a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütálnak, ahol sorra nyerik a díjakat – például kiérdemelte a Zsűri Nagydíját (Messze, 2003, Once Upon a Time in Anatolia, 2011), a legjobb rendezés díját (Három majom, 2008), a FIPRESCI-díjat, valamint egyenesen a fesztivál legrangosabb díját, az Arany Pálmát (Téli álom, 2014).
Egy Mahito nevű fiatal fiú, aki az édesanyja után vágyakozik, egy olyan világba merészkedik, amelyen élők és holtak osztoznak. Ott a halál véget ér, és az élet új kezdetet talál. Félig önéletrajzi ihletésű fantasy az életről, a halálról és az alkotásról, tisztelgés a barátság előtt.
A róka a filmet rendező Adrian Goiginger dédapjának igaz története, aki motoros hírvivőként szolgált az osztrák hadseregben. A II. világháború idején a zárkózott fiatal fiú mellé egy különös társat rendel a sors: egy elárvult rókakölyköt talál az erdőben, aki hűséges társául szegődik, és akit, ha kell, az élete árán is megvéd. Különleges barátságuk a fiatal férfit a múltjával való szembenézés felé vezeti.
Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából. Wim Wenders alkotása a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, ahol főszereplőjének, Jakuso Kódzsinak ítélték a legjobb színésznek járó elismerést. A film az ökumenikus zsűri díját is megnyerte.
Molly Manning Walker rögtön első filmjével a 76. Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját nyerte el, teljesen megérdemelten: a How to Have Sex az első perctől fogva olyan hatalmas energiával dübörög, akár egy felpörgött tinédzser. Az alkotás autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. A három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban, a fiatalokkal teli Maliában veti bele magát az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.
A Martin Amis angol író 2014-es regényét lazán adaptáló film Auschwitz parancsnokának Rudolf Hössnek és feleségének, Hedwignek történetét meséli el, akik közvetlenül a koncentrációs tábor mellett alakították ki álomotthonukat. A foglyok állandó sikolyai, a puskalövések és a gázkamrák füstje kísérti paradicsomukat, de közönyük e borzalmakkal szemben félelmetes és baljós ellentétet teremt. A Szexi dög, a Születés és A felszín alatt rendezőjének új filmje szigorú és kihívásokkal teli.
Nora és Hae-sung gyerekkorukban a legjobb barátok voltak, de a kislány elköltözése szétválasztotta őket egymástól. Húsz évvel később online újra egymásra találnak, azonban felnőttként már egészen máshol tartanak az életükben. A lány sikeres írónő New Yorkban, komoly párkapcsolatban él, a fiú viszont csak sodródik Szöulban. Az interneten keresztül újra elkezdenek kötődni egymáshoz, a gyerekkori bajtársak között igaz és mély felnőtt barátság alakul ki. Hae-sung New York-i látogatása azonban mindkettejükben váratlan érzelmi lavinát indít el, és rákényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek a valódi érzéseikkel.
1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…