Ida

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott lengyel-dán filmdráma, 80 perc, 2013

Értékelés:

75 szavazatból
Szerinted?

Anna, az árva lány a '60-as években egy lengyel kolostorban nevelkedik. A fogadalomtétel előtt, az apácák tanácsára meglátogatja nénikéjét, egyetlen élő rokonát, akivel korábban nem tartották a kapcsolatot. Wanda Gruz már túl van a fénykorán, de negyvenes alkoholista láncdohányosként is árad belőle a szexualitás, önpusztító életmódjához mindig talál alkalmi partnereket. Wanda néhány évvel korábban még nagyhatalmú ügyészként a rendszer ellenségeit küldte a halálba, de mostanra kegyvesztetté vált. Akkor találkozik unokahúgával, amikor mindketten válaszúthoz érkeznek: identitásuk és jövőjük meghatározásához szembe kell nézniük a múltjukkal. Anna ekkor tudja meg, hogy zsidó, eredeti neve Ida Lebenstein, szüleit meggyilkolták a német megszállás alatt. Wanda adta be az apácákhoz, hogy neki ne kelljen naponta szembesülnie a családja tragédiájával. A két nő útra kel, hogy kiderítsék, hogyan haltak meg rokonaik és végre tisztábban lássák a saját helyüket a világban. A lengyel filmiskola legnagyobb alkotásainak stílusában fogant Ida megrendítő, kiemelkedő képi világú dráma, amelyben a két nő intim története finoman összefonódik a közép-európai történelmi háttérrel.
A filmet rangos nemzetközi díjak sorával halmozták el. 2015-ben Oscar-díjat kapott, a 2015-ös BAFTA díjátadó gálán elnyerte a legjobb idegennyelvű film díját, valamint öt rangos Európa Filmdíjban is részesült, többek között a legjobb rendező, forgatókönyvíró és operatőr, valamint a legjobb film díjában és a közönségdíjat is megkapta.
Bemutató dátuma: 2014. szeptember 11. Forgalmazó: Mozinet

Stáblista:

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
szevia 2018 jan. 05. - 10:24:55 Előzmény boom49
Egy ilyen "rettentõ rossz" filmrõl ennyit írni??, vele ennyit fáradozni?? Érdekes lehet;), megnézem.
bbbeva 2016 márc. 04. - 12:40:06
MÁRCIUS 8-ÁN 18 H-TÓL VETÍTJÜK A FILMET AZ ESERNYÕSBEN !!!! (BP. III. FÕ TÉR 2.)
10/10
fourdogs 2016 jan. 28. - 22:08:21 10/10
Hajlok arra, hogy azokkal értsek egyet, akik magasra értékelték P. P. filmjét.

Csak emlékeztetõül, minden mûalkotás üzenetet hordoz. Minden üzenetnek megvan a maga nyelve, amely segít a megértésben. Ennek ismerete nélkül inkább csak az érzékeinkre, érzelmeinkre hagyatkozhatunk. A zenének, a képzõmûvészetnek, az irodalomnak ugyanígy, csak ott - úgy érezzük - nyeregben vagyunk, hiszen írni, olvasni többnyire tudunk, a formákat, színeket felismerni véljük, és valamilyen ismert objektumhoz hasonlítani is tudjuk. Zenét mindennap hallgatunk – akár akarjuk, akár nem – ha csak telefonokból áradó, sokszor artikulátlan zajokra gondolok, akkor is.

De vajon akkor is annyira magabiztosak vagyunk-e, amikor Bartók valamelyik mûvével találkozunk? Aligha tévedek, ha a hozzászólók nagyobb része kikapcsolja a rádiót, amikor véletlenül a Concertót vagy valamelyik hegedûversenyét meghallja. Miért is? Nem a zene nyelvi eszközei (a teljesség igénye nélkül: hangnem, ritmus, hangközök, ismétlések, szerkezet, hangszerek, mûfajok) ellen lázadozik (azt fel sem ismeri), inkább érzelmei alapján dönt.

A képzõmûvészetben a formák, az anyagok, a színek, az ecsetkezelés, a tónusok, a koloritás, a kidolgozás, és még megannyi faktor közvetíti a mondanivalót, a gondolatot. A kézírás egyszerû tevékenységnek tûnik, a grafológusok mégis évekig tanulják a benne rejlõ üzeneteket.

Miért gondoljuk azt, hogy a film egyszerû termék (beszéljünk most azért csak a mûvészfilmekrõl), látom, amit látok, értem, amit mondanak, de ez azért nagyon kevés. A filmnyelv az az eszköz, amely segít megérteni a rendezõi szándékot, a mondanivalót, az üzenetet. Ha nem ismerjük vagy nem eléggé, az olyan, mint amikor két, eltérõ kantonból származó kínai beszélget, sosem értik meg egymást.

Attól tartok, az Ida esetében is ez történik. Van, aki megérti, van, aki nem. Bartók zenéjénél (a példánál maradva) nem az a kérdés, jó-e, hanem hogy mi elég jók vagyunk-e ahhoz, hogy megértsük, befogadjuk.

A különbözõ fesztiválokon nyert 65 díj mégsem lehet a véletlen mûve, de talán nem is puszta zsidó ármánykodás.
5/10
sisteryes 2015 okt. 07. - 00:06:11 5/10
Csalódás. Az meg külön szánalom,hogy van aki nem bírja elviselni ha valakinek nem tetszett.Többen értelmesen kifejtették hogy miért nem. Egyetértek velük. Ez a film unalmas,és nem a lassú tempója miatt ,hanem a végtelen üres bánatos céltalan tekintetek miatt, a vontatott minden érdekességet,tanulságot mondanivalót nélkülözõ dialógusok miatt, és ez a szegéy Ida akirõl igazából nem tudunk meg semmit,csak azt hogy csak lebeg mint egy szellem végig a filmen ,sodródik sehova nem tartozik, semmilyen érzelem nem látszik rajta.A nagynéni szexualitása? Mi van? Aki ezt az ajánlót írta valószínûleg nem látta filmet.Ha már idegen nyelvû oscar nyertes akkor a Mások élete. Bármikor újra nézhetõ,és bármikor ledermeszt,zseniális amúgy is ,hát még ehhez képest.
6/10
Sadenal 2015 okt. 03. - 10:47:11 6/10
A fényképezés elsõrangú és nagyon szép de a többi túl minimalista volt számomra. Rosszkor kaptam el a filmet, sajnos, de ebbõl az évbõl a Mandarinok szerintem sokkal jobb.


6/10
teatea 2015 máj. 23. - 17:04:14
Páfrányka te tényleg létezel vagy csak hülyítesz erre?
10/10
sáfrányka 2015 máj. 23. - 14:48:32 10/10
Botrányos, hogy hozzászóltál... Ez mestermû, ha meg nem bírod az ilyen fajta drámákat, akkor ne nézzed õket... :P
1/10
boom49 2015 febr. 23. - 21:25:53 1/10
Ráadásul ez egy botrányosan rossz film, amiben a zsidózás még a legkisebb rossz.
eIemes 2015 febr. 23. - 20:45:37
Bókember, Besenyõ Bista bácsitól

http://youtu.be/Wq8Rh6rj4h0
k11zoltan 2015 febr. 23. - 20:09:52
Egyiket sem láttam, de ha te ajánlod biztos jók. :D
offtopic
eIemes 2015 febr. 23. - 14:56:45 Előzmény k11zoltan
maradj a való világnál meg a csodálatos bókembernél :)
Waikato 2015 febr. 23. - 12:01:03
És most még az Oscart is megkapta, elképesztõ. Nincs bennem semmiféle elõítélet a zsidó tematika iránt, (a Hegedûs a háztetõn az egyik kedvencem) de bosszantó hogy Hollywoodban a holocaust témájú filmek mindig utcahossznyi elõnnyel indulnak, még akkor is ha max közepes színvonalúak (Schindler listája, Zongorista). Az Ida egy remek mûvészfilm, óriási csalódás lesz a tömegeknek akik az Oscar-díj miatt nézik meg, de végül is magukra vessenek.
k11zoltan 2015 febr. 17. - 22:32:28
De untam.
2/10
savernake 2015 febr. 03. - 12:59:53 2/10
Huhhh...arra számítottam, hogy nagyon jó film lesz, nagyon jó kritikákat kapott, meg Oscar jelölést. Ehhez képest életem egyik legrosszabb filmjét láttam. Iszonyatosan vontatott, üresjáratokkal teli, alig vannak benne dialógusok de azok is semmilyenek. Nincs bajom a lassú tempóval vagy a kevés cselekménnyel, akcióval, ha van mögötte valami. Feszültség, elhallgatás ilyesmi, de itt csak mûvészieskedés van meg papirmasé figurák meg drámázás dráma helyett. A Fehér Isten sokkal jobb film, sokkal inkább megérdemelte volna az Oscar jelölést.
1/10
boom49 2014 dec. 01. - 22:22:43 1/10
A LUX-fesztivál keretében néztem meg a filmet, és kénytelen-kelletlen végig is ültem, fõleg hogy a szakmai emberekkel beszéljek: EZ MÉGIS MI VOLT?

Láttam már rossz filmeket, pocsék filmeket, egyenesen sz*r filmeket, - de ez után eljött a pont, ahol visszakérem az életembõl eltöltött órákat.
Pedig a film három kategóriában is teljesíthetett volna, ám mindegyikben olyan szinten leszerepelt, hogy emiatt oktatni kéne.

De mindenekelõtt had idézzema szakma által adott értékelést a helyszínen:

"Ez egy jó film, mivel a filmszakmai zsûri a filmszakmai szempontok alapján beválogatta.
Én nem vagyok felelõs a kiválasztásáért, nem voltam benne a bizottsgban."



A megnyitó is botrányos volt a felkészületlen és amatõr megnyilvánulásoktól nem mentes konferansziék részérõl, de hogy lehet a szakmai embernek úgy kezdeni:
"Ezt a díjat politikusok alapították mindenféle koncepció nélkül." - amivel lényegében azt mondja, 'hogy lenyúljanak egy adag zsét'.
Azért késõbb kiderült, hogy az EU-t mint közösséget a filmek által még egy kapoccsal összefogni szándékozták ám a népeket a fejesek, azaz igenis volt koncepció, nem "csak még egy díj" ez.
Ez az elsõ kategória ami miatt a filmet díjazni lehetett volna: az európai értékek képviselete. Lejjeb leírom ez miért nemhogy nem valósult meg, de meredeken szembenáll vele a film.

A második az, amiért a film a készítõk szerint készült: szembenézni a 2. VH judaistákkal elkövetett dolgaival. Itt nyilván nem elvárás a judaisták oldalát is bemutatni, pedig ugye mindig két oldala van a dolgoknak, de mondom, ez most nem elvárás. Ellenben ez a szembenézés nemhogy teljesen, de EGYÁLTALÁN NEM történik meg, a film tagadásba menekül a szembenézés helyett.

A harmadik szempont pedig mint FILM hogyan teljesít. Sz*rom le a fesztivál kereteit, ha mint film jó. De ez nemhogy nem jó film, gykorlatilag mint filmalkotás SEM ELFOGADHATÓ. Olyan alapvetõ hibáktól nyüzsög, amik helyenként már egyenesen abszurdan nevetségessé teszik a máskülönben komoly témát!

Mostantól SPOILER***

Az elsõ 20-30 perc rendezése maga a katasztrófa. Semmibe meredõ Steven Seagal arcok (Steven Seagal karizmája nélkül) õket körülvevõ kihasználatlan terekben, lézengve, egy erõsen szeles helyen vékony oszlopocskára helyezett Jézus-szoborral (ami azonnal leborulna a valóságban).
Mindezt fekete-fehérben, kormeghatározás nélkül.

Megjegyzem, a filmrõl FELTÉTELEZHETNÉNK hogy amolyan '40-es'60-as évek USSR retro, csakhogy erre semmiféle utalás nem történik. Az viszont megkérdõjelezhetetlen, hogy egy rendezésnél a rendezp dönti el hol és mirõl forgat, tehát ha csak mucsaröcsögei falvak földútjain kíván filmezni, akkor senkinek nincs beleszólása, az a forgatás attól még a készítõ jelenében fog játszódni, ha másként nem mondja.
Márpedig nem mondja.



De nézzük meg most a karaktereket. Mert belemehetnénk olyan WTF pillanatokba, mint amikor megérkeznek a szállodába, a bírónõ az ereszcsatornán mászik fel az emeleti étterembe... De ez már igazán szinte ráhagyható a filmre.
A karakterek sokkal "izgalmasabbak".


A bírónõbõl, ellentétben a port rövid kiírásával, nem árad semmiféle szexualitás, nem vált kegyvesztetté, NEM õ adta be az apácákhoz a címszereplõ lányt, NINCS szó "napi szembenézésrõl", NEM érdekli hogyan haltak meg a rokonai, PLÁNE NEmM szenved holmi identitásválságban.

WARNING! DANGER OF BULLSHIT! WARNING!
Eme bírónõ zsidó (helyes szóhasználatban: judaista, ami - bármit is állít a film - NEM népcsoport, ellentétben a cigányokkal) és ateista egyszerre, állam által üldözött (mert zsidó) és magas hivatalt betöltõ köztiszteletnek örvendõ
Ellenben narratív eszköz arra, hogy a cselekmény megtörténjen (motivációja teljes mértékben hiányzik, akaraktere nincsen, a film végi döntése minden alapot nélkülöz).

Az apácanövendék gyakorlatilag nem csinál a filmben semmit, motivációja nincs, a kitûzött feladat elérésére nem törekszik. Pusztán végiglökdösik-vonszolják a SZÁZNYOLVAN percen. Legalábbis tuti annyinak érzõdött.

-

Most térjünk át a "történelmi szembenézés" kérdésére:
- a zsidó(?) megöli magát. Ez nem szembenézés.
- a keresztény a film végén fogja magát, úgy dönt elfelejti a film teljes történését, és visszamegy elzárkózni a világtól. Ez sem szembenézés semmilyen értelemben. Pedig meglett volna esély a szembenézésre, és az európai értékek képviseletére.

Akkor mégpedig, ha a film ott ér véget, hogy a HARMADIK LEHETÕSÉGET választja, és elmegy a szaxofonos fiatalemberrel, akinek az oldalán lehet egyszerre "zsidó", keresztény, és EURÓPAI SZEKULÁRIS EMBER.
Errõl a lehetõségrõl azonban a készítõk lemondtak. És szégyenszemre a zsûri, feltehetõleg pusztán a zsidózás és az azzal járó karlendítés hatására "Európa három legjobb filmje" közé választotta.

Eza film BUKÁS.
1/10
boom49 2014 dec. 01. - 12:49:31 1/10
Ida regénye VS Ida:
- Idát, a fiatal tanárnõt elbocsátják a zárdából VS A '60-as években egy lengyel kolostorban nevelkedik az árva novícius Ida. A fogadalomtétel elõtt, az apácák tanácsára meglátogatja nénikéjét, egyetlen élõ rokonát, akivel korábban soha nem találkozott
- Apja a gazdag egri borkereskedõ könnyelmû életet él VS Wanda Gruz már túl van a fénykorán, de negyvenes alkoholista láncdohányosként is árad belõle a szexualitás, önpusztító életmódjához mindig talál alkalmi partnereket
- Végül minden tisztázódik és az idegen házasok boldog pár lesznek. VS A két nõ útra kel, hogy kiderítsék, hogyan haltak meg rokonaik és végre tisztábban lássák a saját helyüket a világban.

Szerintem perelhetõ.
6/10
NADALFAN 2014 nov. 21. - 17:18:16 6/10 Előzmény mayuka
Mûvészfilm a javából, de nekem valahogy nem jött át. Azért nem bántam meg hogy megnéztem , de nálam olyan közepes alkotás.
6/10
9/10
mayuka 2014 okt. 25. - 17:09:05 9/10
"Wanda adta be az apácákhoz, hogy neki ne kelljen naponta szembesülnie a családja tragédiájával."
Aki ezt a mondatot leírta a film bemutatójául szolgáló leírásba, az nem látta a filmet.
Amúgy... 9/10. Csak ajánlani tudom!
perry 2014 okt. 18. - 11:30:46
A leírás SPOILER jellegû.
perry 2014 okt. 18. - 11:29:17 Előzmény funfun
Nehéz érzelmek nélkül írni errõl a filmrõl, és bizonyára más hangsúllyal bír azoknak akikrõl szól nevezzük õket túlélõknek, akik vissza jöttek egy pokolból amit gázkamrák szegélyeztek. Talán más érzelmeket kelt azokban akik egy másik vallás nézetébõl közelítenek.
Az bizonyos, a film a hit és tagadás az út keresése és annak elvesztését majd újra megtalálását járja körül.
Persze ha ennyi lenne akkor besorolhatnánk a kor a korai 60-s évekrõl készült alkotások sorában.
Amiben különleges az sokkal inkább a nyers szókimondó igazságkeresés ami szigorú módon végig vonul az alkotáson, nem engedve teret a mára szokásos nagy érzelmi dramaturgiának.
Szikáran kapjuk már, már hideg és sebészi pontosságú történetet. Annak a XX. századnak a drámáját mely emberek millióit tette az enyészet áldozatává. Pro és kontra viszonylatban fajra nemre rasszra vallásra tekintet nélkül.
A történelem nem kíméli az egyént, csak halad elõre és bedarál embereket, izmusokat etikát hõst és áldozatot.
Mikor pedig azt hinnénk, hogy a rossznak egyszer vége szakad akkor szembesülünk a túlélõk drámájával, azzal a keserû valósággal, hogy igaz, a történetek a multé, a keserûség és a halottak "visszanyúlnak" az élõkért. Körbe fonják õket a történeteikkel, fájdalmas igazságokkal, azzal a drámával ami az elvesztés keserû fájdalmát plántálja az emberbe.
A film utakat mutat, igazságokat, áldozatokat, de legnagyobb részben fájdalmakat.
Agata Kulesza (Wanda Gruz) fájdalmát az elveszett "paradicsomból" való kiûzetést, hitvesztést morális apátiát, törést amikor rá kell jönnie, hogy egy jó ügy a szocialista Lengyelország felépítése érdekében a koncepciós perek
mocsarába süllyed és az a társadalom mikor már nincs rá szüksége félre dobja. A borzalmak kettõs spirálja a zsidó identitása tönkretétele a státuszvesztés örvénye magába szippantja. Cselekvései menekülések szex, aktusok, kiégettség, cinizmus mögé rejti fájdalmát és törékenységét.
Ebben a pillanatban jelenik meg Ida , hogy profán legyek itt kezdõdik az õ keresztjének vonszolása és stációi
a történetben.
Az õ útja egy másik életlehetõség a hit csendes magánya és szeretete, mondhatnám egy spirituális lét elfogadása.
Ebbe a kiegyensúlyozott világba robban bele bombaként zsidósága. A keresés fájdalmas vándorútja, amely mentén szembesülhetünk korunk emberi magatartásával a téboly mentalitásával és a az emberi humánum pislákoló fényével.
Az emberi szörnyeteg képességeivel, aki egy házért és jószágért ölni képes, apával akit hamisan vádolnak.Pappal aki megmenti Idát, magatartásokkal szembesülünk ahol vannak hõsök és vannak árulók "..cinkosok közt vétkes..". A film pedig csak pereg tovább tárgyilagosan, fekete - fehéren mondhatnám rideg objektivitással fényképezve Ryszard Lenczewski zseniális képeivel. Ettõl még fájóbb a szembesülés a történettel, hiszen a képek mint kifakult dokumentumok "kiáltanak" a szemünkbe. Köröket járunk be Wanda útját a bizonyos halál végsõ stációját, hiszen képtelen menekülni a képekben kirakott soha sem létezõ családjának drámájától. Vele szemben Agata Trzebuchowska (Anna nõvér - Ida Lebenstein) bejárhatná ezt az utat, de õ az aki az útkeresések végén hitével találja meg útját , identitását.
Mindkét színésznõ azt a csodát viszi véghez amit színészi zsenialitásnak nevezünk, ránk sugározzák érzéseiket, állapotaikat annyira kevés eszközzel, hogy a modorosság vagy színész alakítás aránytévesztésének nyoma sincs.
A filmben nincs ítélkezés, végig az utolsó kockáig megõrzi a közlés szikárságát. Átad és ránk ruház, nézõre marad a keserû feladat meghozni a hitétel nehéz igazságát, ítélni egy olyan nemzedékrõl akiknek az élete lassan a sír felé halad. Gondolkozni azon vajon mi milyen hibák útvesztõjében fogunk szembesülni ezekkel a helyzetekkel. Mert az élet vagy az ember könyörtelen, érdeke mentén dönt vagy hõs lesz belõle akaratlanul, talán a fájdalmak súlya alatt összeroppan
Ezek vagyunk mink: Idák akik megtalálják útjukat, Wandák akiket elnyel a sötétség vagy gyilkosok "akik oly korban éltek, hol..."
Mindezek mi vagyunk, ez pedig az Ida címû film, az pedig a vászon melyen kockák peregnek.......
Összes hozzászólás
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás