Legjobb szerepeivel emlékezünk Törőcsik Marira

Hosszú betegeskedés után elhunyt Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznő. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, mi a legjobb szerepeivel emlékezünk rá.

A felejthetetlen Törőcsik Mari 1935. november 23-án a Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész, és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét, és az 1956-os a cannes-i filmfesztiválon mindenkit megigézett törékeny alakja és kifejezőerejének gazdagsága.

Főiskolásan annyit forgatott, hogy diplomáját évtizedekkel később kaphatta meg, 1958-ban pedig a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. A legnagyobb rendezőkkel forgatott, Fábri Zoltánnal, Máriássy Félixszel, Jancsó Miklóssal, Makk Károllyal, Herskó Jánossal, illetve Maár Gyulával – aki aztán a férje lett. Több mint száznyolcvan alkotásban szerepelt, a művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal és Kossuth-díjjal és egyszer a Kossuth-nagydíjjal, 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. 2000-ben a nemzet színésze lett. A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját.

Körhinta (1955)

Pataki Mari (Törőcsik Mari) és Bíró Máté (a fiatalon elhunyt Soós Imre) a szövetkezeti közös munkák alatt egymásba szeretnek. Az öreg Pataki azonban elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből a nagygazda Fekete Sándorral együtt, és házassággal egyesítik a földeket, akár tetszik a lánynak, akár nem. Egy lakodalmi mulatságon Máté botrányt kavarva teszi közhírré vonzalmát Marihoz, aki másnap bejelenti apjának, hogy nem megy feleségül Sándorhoz. Fábri Zoltán filmjét, amely Sarkadi Imre novellája alapján készült, 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. Törőcsik Mari első filmszerepe a hazai sikert és a nemzetközi ismertséget is meghozta számára. A film megnézhető a Filmión.

Édes Anna (1958)

Az Édes Anna megfilmesítésének ötlete Bacsó Pétertől származik, akit az újonnan felfedezett Törőcsik Mari személye inspirált: úgy érezte, nagyon passzolna rá Kosztolányi hősnőjének figurája, és milyen igaza volt. A rendezést újra Fábri Zoltán vállalta, akinek hatalmas rutinja volt az irodalmi adaptációkban. A rangos Cannes-i Filmfesztiválon ismét hatalmas elismeréssel fogadták az alkotást és a fiatal színésznőt is, olyan hitelességgel formálta meg az akkor még kevés filmes rutinnal rendelkező gyönyörű naiva a végtelenségig gyötört cseléd karakterét, ugyanakkor megelőlegezte azt is, milyen kemény is tud lenni. A film megnézhető a Filmión.

Vasvirág (1958)

A színésznő Herskó János legszebb lírai rendezésében is maradandót alakított. A Gelléri Andor Endre munkái alapján készült Vasvirágban a mosodában dolgozó Vera szerepét kapta meg, aki arról álmodik, hogy táncosnő lesz, és aki beleszeret az egyik óbudai barakkban élő munkanélküli fiatalba, Petterson Istvánba (Avar István). A hamvas arcú, bájos nőre azonban szemet vet főnöke, Weiszhaupt úr (a rendezőlegenda, Várkonyi Zoltán) is, de a lány szíve a szegény fiú felé húz. Törőcsik Mari briliánsan testesítette meg a szerelmi háromszögbe keveredett, választás előtt álló, bizonytalan nőt. A filmet akkoriban merésznek számító ágyjelenetei miatt Vaságyként emlegette a köznép.

Szerelem (1970)

Az 1950-es évek koncepciós pereit idéző, Déry-novellák alapján készült alkotásban Törőcsik Mari a tanárnőként dolgozó fiatal feleséget játszotta el, aki hűségesen várja haza a politikai okokból börtönbe került férjét (Darvas Iván). Az elítéltet hazaváró nő elhiteti anyósával (Darvas Lili), hogy fia Amerikában forgat filmet, és ezzel egy elképesztő játékba kezd, ami a másik melletti végtelen kitartásról is szól. A színészi alakítással kapcsolatos elismerések itt sem maradtak el, 1971-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a film két főszereplője dicséretben részesült, ugyanebben az évben a chicagói filmfesztiválon Törőcsik Mari győztes lett a legjobb női alakítást díjazó kategóriában. Makk Károly filmjét jelölte Magyarország az 1972-ben megrendezett 44. Oscar-díjátadóra. A film megnézhető a Filmión.

N. N. A halál angyala (1970)

Az ironikus értelmiségi közérzetjelentés főszereplője a charmeur pszichológus, Korin György (a nagyszerű Gábor Miklós) és a véletlen. Korin tévésorozatot indít a negyvenévesekről. Az első adás délutánján azonban egy furcsa baleset miatt halálhírét keltik. Minden fejtetőre áll. Korin most testközelből figyelheti, számos barátja, szeretője, kollégája és tanítványa mit is gondol róla - őszintén. A cinikus férfinak tetszik a színjáték. Kölcsönös lelepleződések után már úgy tűnik, minden helyreáll, miközben az eseményeknek hol tanúja, hol előidézője, hol résztvevője Nusi, a sármos taxisofőrlány (Ő Törőcsik Mari, rövid, vörös hajjal), aki, és most spoilerezünk, maga a címbeli halál angyala. A film megnézhető a Filmión.

Déryné, hol van? (1975)

Mára talán kicsit elfelejtődött, de bemutatásakor a film egyfajta szuperprodukciónak számított. Forgatókönyvét Pilinszky János írta az igazi Déryné naplói alapján, a rendezői feladatokat pedig a színésznő férje, Maár Gyula látta el. A történet szerint a válságba jutott, öregedő Déryné hiába érzi azt, hogy ereje teljében van, mégis attól tart, az új, divatos hullámok a pálya szélére sodorják. Ezért maga mögött hagyja a várost, férjével vidékre tart, hogy elmeneküljön a gondtalan polgári életbe, de hamar rájön, ez az élet egyáltalán nem neki való, és inkább választja a színészi pálya kiszámíthatatlanságát. A film hatalmas sikert aratott Cannes-ban, ahol Törőcsik Mari megkapta alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.

Teketória (1976)

Különös, önreflektív, forgatási keretbe illesztett film a magányról, emberi kapcsolatokról, Törőcsik Mari utánozhatatlan mélységű alakításával. Maár Gyula, a legszebb magyar kamara-és portréfilmek rendezője felesége, Törőcsik Mari legmodernebb alakítását örökítette meg. A néző egy lelkiállapot alakulását kísérheti nyomon. Egy negyvenéves asszony válása után bezárul, levert, céltalan. Kapcsolatait üresnek találja, noha fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli ezt a segítő környezetet és benne saját, lázadó kitöréseit. Különböző szerepeket vesz fel, majd addig ellenszenvesnek tartott főnökével vigasztalódik. A filmet, amit 2017-ben digitálisan restauráltak, a Bereményi Géza-Cseh Tamás duó meg-megszakadó dalai szövik át. Ez a film is megnézhető a Filmión.

 

Hosszú alkony (1997)

Az öregséget is harmonikusan megélő, szellemileg teljesen friss régésznő tanítványaival éppen egy kutatási eredményét ünnepli. Szülőföldjén járva, hazafelé menet hirtelen kiszáll az autóból, és sofőrjét hazaküldi. Hamarosan eltéved, és egy kivénhedt távolsági busszal folytatja útját az éjszakában. Álom és az ébrenlét határán valószínűtlen dolgok történnek meg vele: a buszsofőr ördögi arcot ölt, és kiteszi a buszból, s ő áll a zuhogó esőben, először egy elgázolt fiú holtteste fölött, majd a csatlakozásra várva. Két sötét figura elviszi egy kocsmáig, melynek kiadó szobájában gyermekkori barátjára lel, s lezuhan az elkorhadt falépcsőn. Aztán kezdődik mindez újra! Janisch Attila filmjéhez Shirley Jackson novelláját dolgozta fel, az álomszerű történet elsősorban Törőcsik Mari előtti tisztelgés.

 

A Nemzeti Filmintézet közleménye: Ingyenesen megtekinthető szerda éjfélig a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n az Édes Anna, a Teketória és a Szamárköhögés Törőcsik Mari felejthetetlen alakításaival. A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész április 16-án hunyt el életének 85. évében.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu