Új cikksorozat indult nemrég itt a PORT.hu hasábjain Pótvizsga címmel, amelynek keretében a szerkesztőség tagjai hétről hétre szemérmesen meggyónhatják, ha valójában nem is láttak egy-egy ünnepelt kultfilmet, de éveken keresztül úgy tettek a konyhába szorult bölcsészházibulikon, mintha ismernék minden kockáját. Nálam A remény rabjai, A Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső, a David Lynch-féle Dűne, a Fegyvernepper, Az ördög ügyvédje, a Csapd le csacsi! és A nagy Lebowski után a Szép lányok, ne sírjatok! került sorra, ami a Nemzeti Filmintézet 2020-ban elindított saját streaming platformján, a Filmio.hu-n is elérhető.

Ha a kedves olvasó rendszeresen figyelemmel követi Pótvizsga rovatunkat, bizonyára tudja, mi következik. Igen, a kedélyes múltidézés, amikor a nosztalgia húrjait megpendítve szemérmesen számot vetek arról, hogy anno miért nem láttam aktuális recenzióm tárgyát. Mészáros Márta kultfilmje esetén

jó mentségem van: 1970-ben még kósza gondolat sem voltam

– de legalább most megtudtam, hol és milyen zenékre bulizott fiatalon a szüleim generációja.

Retrórajongóként természetesen tisztában vagyok vele, milyen kultikus koncerthelyszín volt a szigorú dress code-járól elhíresült Budai Ifjúsági Park (akkori becenevén: Ifipark) a Várkert Bazárban, vagy hogy micsoda pezsgő zenei élet volt a fővárosi klubokban és vidéki művelődési házakban a '60-as és a '70-es években. És mivel a szüleim még a '80-as években is előszeretettel hallgattak Illés- és Metro-slágereket, igazából nem is értem, miért nem néztem meg eddig a Szép lányok, ne sírjatok!-at. Hiszen a film minden második jelenetében felcsendül a Kéglidal, a Hol az a hely meg a többi régi fülbemászó sláger, amit gyerekkorom óta kívülről fújok! Így aztán amikor kiderült, hogy a 90 éves Mészáros Márta idén decemberben életműdíjat fog kapni az Európai Filmakadémiától, egy percig sem volt kérdés, mivel folytatom a Pótvizsga rovatot.

Így aztán a '70-es évektől kezdve nemcsak a hazai filmes szakma jeles képviselői és neves ítészei követték figyelemmel a munkásságát, hanem a nyugati kritikusok is. A rendezőnő ugyanis igen kifinomult érzékenységgel csempészte bele történeteibe a legvidámabb barakk kellős közepén a „hanyatló Nyugatot” épp fenekestül felforgató '68-as diákmozgalmakat, valamint a hippikultuszt, a feminizmust és a szexuális forradalmat.

No persze nem volt olyan nehéz dolga Mészárosnak, hiszen az aktív munkával töltött harmincas évei pont a magyar beatkorszak aranykorával estek egybe. Ez volt az az időszak, amikor a fiatal Szörényi Leventét és Bródy Jánost látva szinte jobban eksztázisba jöttek a magyar tinilányok, mint a Beatles- és a Rolling Stones-rajongók együttvéve; Zalatnay Cini szupercuki őstehetségként ragyogott minden színpadon, a Kex zenekar egyszemélyes hajtómotorja, Baksa-Soós János pedig olyan átéléssel dúdolt József Attila-verseket két nóta között, ahogy azóta se senki! A szovjet szuronyok és az Aczél György-féle kultúrpolitika Tiltott-Tűrt-Támogatott szentháromságának árnyékában olyan őserő forrongott ekkortájt, hogy ha az akkori hazai könnyűzenei élet prominensei egy kontinenssel odébb születek volna (vagy legalább nem lehetetleníti el a vezetés a külföldi turnélehetőségeiket), akkor abba Woodstock is beleremeg!

Sajnos pont az Illés együttes a legjobb példa rá, hogy ekkortájt a Vasfüggönyön innen legfeljebb csak álmodozni lehetett a menő kocsikról, a végtelen szabadságról meg a mámoros LSD-tripekről. A Szép lányok, ne sírjatok! forgatása idején, 1970-ben ugyanis hiába volt Szörényi és Bródy zenekara az egyik legnépszerűbb beatformáció itthon, egy 10 napos angliai (!!!) turné során adott BBC-interjújuk miatt az Országos Rendező Iroda 8 hónapra betiltotta minden budapesti fellépésüket, a Hanglemezgyár pedig megtagadta új lemezük elkészítését, így csak vidéki koncertjeik lehettek.

Talán pont emiatt eshetett meg, hogy a filmbéli Ifipark-koncerten csak a Kex-frontember Baksa-Soós, illetve a Metro akkori énekese, Frenreisz Károly hallható. A Szép lányok, ne sírjatok! ikonikus szereplőgárdáját, vagyis akkori celebjeink impozáns névsorát mi sem szemlélteti jobban, mint hogy

Az, hogy a film fiatal főhősei egyik Metro- és Kex-koncertről szédülnek át a másikba, legalább annyira fontos dramaturgiai elem, mint amikor Rojál és haverjai tántorogtak házibuliból házibuliba a Moszkva térben. Ahogy a flaszterre kihajított hamburgercsalamádé, a kiszivárgott magyar érettségi tételek vagy az első saját Zsiguli megvásárlása egy egész generáció meghatározó élménye volt 1989-ben, úgy szüleink és nagyszüleink is bizonyára szép emlékeket őriznek a domboldalon trapézgatyában végigült beatkoncertekről, az Ifipark-béli táncmulatságokról vagy a kiskocsmák teraszán és a Láng Művház galériáján történt koccintásokról, amelyek mind-mind megjelennek a filmben (utóbbi helyszín érdekessége, hogy ott semmi sem változott 1970-től a 2000-es évek közepéig: jelen sorok írója valószínűleg ugyanazoknál az asztaloknál vívott Hatalom Kártyái-meccseket és olvasott Túlélők Földje-fordulókat a szerepjátékos találkozókon, ahová a központi karakterek baráti társasága is leült).

A Szép lányok, ne sírjatok! sztorija nagyjából annyi, hogy Savanyú (Zala Márk) és barátai a lélekölő munka fáradalmait koncerteken és kiskocsmákban pihenik ki, miközben zenehallgatással és csajozással múlatják az időt. Savanyú komoly szándékkal udvarol ifjú kolléganőjének, Julinak (Jaroslava Schallerová).

Már az eljegyzést is megtartották, de nincs hely az intimebb jellegű találkozásokhoz.

Egy koncert alkalmával Juli megismerkedik a zenész Gézával (Balázsovits Lajos), majd gondol egyet, és elkíséri a bandát egy vidéki fellépésre. Savanyú és barátai utánuk mennek, a féltékeny riválisok közt verekedés tör ki, Juli pedig választás elé kényszerül...

Ez a történet igazából bárhol és bármikor játszódhatna. Ami viszont tipikus magyar filmmé teszi a Szép lányok, ne sírjatok!-at, az a Magyar Népköztársaság szürkén álmatag 1970-es esztendejének rögvalósága. Savanyú ugyanis egy bürokratikus szocialista állami vállalatnál dolgozik, és egy rigorózus házinéninél lakik albérletben,

A nincstelenség miatt mindenhová gyalog vagy kerékpárral közlekedő fiatalok illegálisan elfoglalnak tehát egy romos bérházat, ám onnan a szigorú tekintetű rendőrjárőr (a fentebb már emlegetett Bujtor) kipaterolja őket, másodpercenként éreztetve velük, hogy ezért a fajta huligán viselkedésért akár le is csukathatná az egész díszes társaságot. Marad tehát a kiskocsmák teraszán, művházak zenei rendezvényein és a legendás Ifiklubban való bulizás – és pont ezekért a pillanatokért lesz a Szép lányok, ne sírjatok! az a fajta nemzedéki kultuszfilm, amit azok zárnak örökre a szívükbe, akik pont akkor voltak fiatalok, mint Savanyú és Juli. Persze mindenki más is kiválóan fog szórakozni – elég csak végighallgatni a filmben megszólaló dalokat, máris kész a retróbuli!

• Illés: Élünk és meghalunk
• Kex: Család
• Kex: Csillagok, ne ragyogjatok
• Tolcsvay: Nálunk
• Illés: A lány és a csavargó
• Illés: Kéglidal
• Metro: Hol az a hely
• Metro: Könnyűvérű lányok
• Metro: Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához
• Kex: Tiszta szívvel
• Metro: Ha Júliát kérdeznék
• Syrius: Kedves / Ne sírjatok, lányok
• Illés: Júliára várunk
• Kex: Országút szélén
• Tolcsvay: Ballada
• Kex: Piros madár
• Zalatnay Sarolta & Tolcsvay: Lányok, ne sírjatok
• Illés: Ne sírjatok, lányok

Ítélet: 9/10

Kiknek ajánljuk? Minden Illés-, Metro-, Tolcsvay Trió-, Syrius-, Kex- és Zalatnay Cini-rajongónak, valamint azoknak, akik kíváncsiak rá, hogyan buliztak péntek esténként a szülei és a nagyszülei.