Loránd Imre fordítását felhasználva Ray Bradbury regénye alapján írta: Kárpáti Péter Valamikor, a nem olyan távoli jövőben, metropoliszaink csaknem az égig érnek, nyelveink pedig végképp összezavarodtak. A civilizáció bölcső, huszonnégy órás portaszolgálat: a város nem alszik, de altatódalt énekel neked és elringat. Énekel reggel-este, zümmög az elektromosság hangján, a tömegközlekedésen, az utakon, a szobaméretű tévéfalakon, a füledben, a zsebedben, a fejed fölött és a talpad alatt. Nyugodtan alhatsz, a tűzőrség mindig készenlétben áll, bár a házak már régen tűzbiztosak. Ebben a világban nem oltani, hanem tüzet szítani riasztanak. Guy Montag tűzőr. Munkatársaival éjszakáról éjszakára fogadja a riasztásokat, és gyújtja fel a magánemberek otthonaiban megbúvó illegális könyvtárakat. A könyveket ugyanis betiltották, hogy felforgató, gondolkodásra ingerlő tartalmukkal ne veszélyeztessék az általános boldogságot és nyugalmat. A krízis úgy érkezik, mint az álom vagy egy új szerelem: lassan, majd hirtelen nagyon gyorsan. Talán akkor kezdődik, amikor Montag a felesége ágya mellett belerúg az üres altatós fiolába. Talán, amikor meglátja magát egy fiatal lány vagy egy öregember tekintetében. Talán, amikor az első könyvet ellopja. „Ha tetszik nekünk, ha nem: benne vagyunk. Valamerre irányt kell keresnünk, meg kell tudnunk, hogyan jutottunk kátyúba.” – mondja Montag, és minden, amit korábban a valóságnak hitt, hirtelen lángra kap. Ray Bradbury 1953-as disztópiája a Radnóti Színházban a jelenünket továbbgondolva keresi életünkben és világunkban a kátyúba be- és az onnan kivezető utat. Sound design: Csizmás András A díszlettervező munkatársa: Pestalits Benjámin
Rejtő Jenő azonos című regénye nyomán. A fertőző bubópestis miatt blokád alá kerül a Grand Hotel. Senki se ki, se be. A minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt szállodában rejtélyes események követik egymást. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc közben valakit eltesznek láb alól, és eltűnik a szálloda teljes bevétele is. A Rejtő Jenő regénye alapján készült előadás egyedülálló színházi vállalás és zenei élmény. Továbbá: Csongor Nóra, Holczinger Szandra, Szucskó Noémi, Lámfalusy Szafira Zoé, Bereczki Karina Anna, Jakab Zsanett, Misik Renáta, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Katona Zsolt, Tarlós Ferenc, Szuromi Dániel, Czakó Gábor, Jakab Roland, Horváth Ádám, Matics Roland Zenekar: Hegyi Miklós, Nagy Szilvia, Németh Attila, Oláh Márton, Sonkovics Lóránd, Tulkán Péter, Kiss Bálint, Szeifert Péter, Molnár Péter, Pengő Csaba, Papp Csaba, Haraszti Dávid
Improvizációs játék a Vígszínház színészeivel. 2022. októberében elindítják interaktív improvizációs-est sorozatukat. Minden hónapban egy rendhagyó estére játszani hívják közönségüket. Ezen kivételes alkalmak mindig a legkülönfélébb témákat járják körül, más-más színészekkel, a legkülönfélébb játékszabályok szerint, de mindenképpen nézőink aktív közreműködésével. "Vágjunk" bele együtt! Lesz, ami lesz!
Hatan Társulat előadása. A gyászban nincs kettős mérce, a szembenézés rideg tükör, annak kell lennie.Nem hallgattatik már meg a másik fél.Ők mennek, mi maradunk.Okoljuk magunk, felmentünk.Összekuszáljuk, ragaszkodunk, kapaszkodunk, majd kézen fog minket az idő és segít kibogozni az emlékek közül a fájdalmat.Történet az életről, halálról, szeretetről, csalódásról, elárultságról, a mélyünkben szunnyadó fájdalomról, egy Anya és Lánya története.Csernus Mariann lánya halála utáni gyászában Kató régi kézirataiba és levelezéseibe menekül, kutatja hátha a papírra vetett betűk között újra rátalálhat lányára. „Én megírtalak lányom, és az írással újból a világra hozlak.”Sok mindenre taníthatnak minket a sorok, de legfőképpen arra, amíg szeretünk valakit,sosem felejtjük el igazán.„A kör bezárul.”
(Kövér disznó) Tom, egy nagyvállalat feltörekvő munkatársa, egy véletlen folytán megismerkedik a szabadszájú ésőrjítően vicces Helennel, aki meglehetősen molett alkata miatt erőteljesen eltér az aktuálisszépségideáltól. Tom mégis gyengéd érzelmeket táplál iránta, ám ahogyan kapcsolatuk elmélyül, amunkahelyi viccek és szekírozások Helen alkatát illetően egyre inkább megmételyezik az életüketés alaposan próbára teszik Tom hitét és lojalitását.A darab mai sikerorientált, külsőségekre építő társadalmunk és kapcsolataink szatírája, melyszámos fontos kérdést tesz fel. Hol van a saját boldogságunk ahhoz képest, amit másoknak mutatniakarunk? Mennyire tesszük magunkévá, amiket környezetünk mesél rólunk? Megtartható-eönmagunkba vetett hitünk? Milyen hatással van életünkre a fizikai megjelenésünk?Neil LaBute szatírája a modern kori szépségideál kérdését járja körbe, annak tükrében, mennyirefontosak a külsőségek a siker és elismerés szempontjából és mennyire kényszerül megváltoztatnivalaki önmagát az érvényesülés érdekében. Az ünnepelt amerikai szerző és forgatókönyvíró híresszatirikus komédiája először kerül Magyarországon színpadra. Az eredeti bemutató 2004-ben voltaz Off-Broadwayn, a darabot Legjobb Vígjáték kategóriában Olivier-díjra jelölték.A darab főszerepében BALÁZS ANDREA, a Karinthy Színház országos népszerűségnek örvendőszínésznője újra együtt dolgozik Iványi Árpád rendezővel és Réti Barnabással, így a nagy sikerűTortúra eredeti stábja ismét valami emlékezeteset alkothat a színházrajongók örömére. Helenszerepe Balázs Andiért kiált, aki jól ismert komikusi vénája mellett most újra megcsillogtathatjaszintén jelentős drámai képességeit.Az előadás a mű eredeti jogtulajdonosának engedélyével, a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közreműködésével jön létre. Színpadmester: Major Attila
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...Az előadás legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait, zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára. Bemutatásra kerül többek között a kovács-, és a drótosmesterség, bepillantást nyerhetünk a teknőscigányok és a sármunkával foglalkozó cigányok mindennapjaiba, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándortermészetének ábrázolása. Az előadást átszövi a mesterségek kavalkádja, melyből mindig kiemelődik egy. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben nem csak a mesterségekről, hanem a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.Az előadásban közremüködik a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista tanulói, a Canarro zenekar és Pálházi Bence bandája. Flameco táncok: Inhof KatalinArtista oktató: Kőműves TiborÉnek: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi , Balogh Melinda, Kacsó Hanga Borbála
Kosztolányi Dezső fordítása, Mészöly Dezső fordítása részleteinek felhasználásával „A szerelem?… Hogy gyenge? Nincs erősebb!És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!” Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.Előadásunknak nem célja a felelősöket kutatni, sokkal inkább a létezés fő misztériuma, a szerelem – a mindenkori ifjúság megdicsőülése – és az értelmetlen halál elutasítása. Hol vagytok, ellenségek? – Capulet –Montague – lám gyűlölségtek mily átok:Szerelemmel gyilkolta meg az ÉgÖrömetek, s én, mert tűrtem viszálytok,Két atyafit vesztek: – így bűnhődünk mind. Közreműködnek: Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret
Zsolt Béla regénye alapján. Egy író, aki a 20. század legnagyobb katasztrófáját élte át, és aki a magyar holokausztirodalom egyik remekművét hagyta hátra. Egy regény, amely a zsidóüldözés és a koncentrációs táborok poklát tárja fel, de nem veszíti el a hitét az emberi méltóságban és a reményben. Egy előadás, amely követi az író és a kilenc koffer útját, felidézi a magyar zsidó közösség történelmi tragédiáját. Egy előadás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar közönség szélesebb körben is ismét felfedezze Zsolt Bélát, a Nyugat második nemzedékének tagját, a „hírhedett felforgatót és zsurnalisztát”. Színpadmester: Schallinger Tamás Színpadra alkalmazta Schallinger Richárd és Molnár-Keresztyén Gabriella Konzulens: Szabó István filmrendező
Az írónő ’Jaj, Istenem’ című darabja élesen és abszurd humorral megtűzdelve reagál az emberiség legfontosabb kérdéseire. Van-e Isten? Ha van, akkor mi a baj vele? Lehet-e depressziós?
Molnár Ferenc-est. Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80 évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek. Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről. Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság írója.
Három sármos negyvenes férfi keresi azt a gyönyörű, rapszodikus, szeretni vágyó, temperamentumos, egyben érzéki hölgyet, aki minden férfi szívében ott bujkál.
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
Mi volt nagyobb boldogság, az első szerelem, vagy gödröt ásni az óvoda udvarán? A tengeren voltam boldogabb, vagy a palackozóüzemben? Hogyan tesz keresztbe egy nadrág az oroszpiacról vagy egy nyaláb mogyorófaág? Miért ne menj boldogan biciklivel? Van értelme utólag megállapítani, hogy boldog voltam, ha akkor nem éreztem így? És ha utólag kiderül, hogy fölöslegesen éreztem magam boldognak, az számít? Boldogságkereséseim történtei után kutatok így életem felénél, rosszabb esetben háromötödénél, amelyet szívesen megosztok veletek is. Rossz hír, hogy az előadás végére nem fog kiderülni, mi a boldogság. A jó hír, hogy lehet tovább keresni.
Walters Lili és Dékány Barnabás kísérleti színházi performansz előadása. Mi történik akkor, amikor látszólag nem történik semmi? Milyen titkokat fedezhetünk fel egy-egy rejtett gesztusban, amelyek sokszor elvesznek a hétköznapi események ismétlődése közepette? Hogy ezt megfigyelhessük egy se veled se nélküled típusú párkapcsolatban élő nőre közelítünk rá. Egy mindenki számára ismerős, személyes térbe nyerünk betekintést: otthonunk legkisebb keresztmetszetére, egy ágyra látunk rá. Lehet benne enni, inni, dolgozni, betegnek lenni, pihenni, elbújni, szeretni, meghalni. Ahogyan egy közönséges hangya is elkezd érdekessé válni, ha elég hosszú ideig vizsgáljuk, úgy egy ember eseménytelen és unalmas pillanatai mögül is kibontakozhat egy történet. Ebben a kísérletben, a nézői figyelmet és az emberi testbeszédet a középpontba állítva, egy közös belassulásra és önmagunkban való elmerülésre hívjuk a nézőket, ahol a hagyományos színházi kereteket elhagyva keressük kapcsolódásaink és magányunk mibenlétét.
Bánya-trilógiával híressé vált erdélyi drámaíró, Székely Csaba legújabb színdarabját a tízparancsolat ihlette, amelyet a Radnóti Színházban láthat először a közönség. A 10 tíz magányos ember történetét meséli el úgy, hogy – akárcsak egy bűnügyi sorozatban –, fokozatosan bomlanak ki egymáshoz fűződő viszonyaik, lassan tárulnak fel egymás sorsát keresztező életútjaik. Mind a tízen megszegnek egy bibliai parancsolatot, elkövetnek valamilyen bűnt. De vajon mindenki bűnös, aki bűnt követ el? Székely Csabát sokan a „magyar Martin McDonaghként” emlegetik, és ebben a művében sem hazudtolja meg önmagát: a súlyos kérdéseket a rá jellemző fekete humorral ragadja meg, tragikus és groteszk helyzeteket vonultatva fel. Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért. „Kíváncsi voltam, hogyan állunk ma a keresztény erkölcsi törvényekkel, főleg, amikor kénytelenek vagyunk megszegni őket. Ezért olyan élethelyzeteket, sorsokat igyekeztem bemutatni, ahol az emberek, akár önhibájukon kívül, vagy mert választás elé kerülnek, megszegik valamelyik parancsolatot. A néző pedig eldöntheti, hogy ez bűn-e, elítélendő-e.”Székely Csaba „A próbafolyamatot úgy képzelem el, hogy a színészekkel elmerülünk ebben a témában, kifaggatjuk egymást, személyessé tesszük egymás számára a darabot. Ezt az önmagunkban való elmélyülést meg kell tennünk. Én magamnak is tartozom ezzel, hiszen csak akkor válik majd a néző számára is személyessé az előadás, ha magunk is levetkőzünk. Ha válaszolunk arra, hogy meg tudok-e felelni legalább egy parancsolatnak. Vagy háromnak. Megvizsgáltam, nem állok valami jól. Sem én, sem mi.”Sebestyén Aba
Kortárstánc mozgásanyag megosztás. Mi a tánc? Miért van értelme a mozgásanyag megmutatásának?A Dance Shop eseményen meghívott táncosok mutatják meg és próbálják ki legfrissebb alkotási, kutatási munkájuk témáit, mozgásanyagait (az ötlet és a végtermék között élő, valamely koncepció alapján készült mozgásokat), ezúttal közönség előtt. A programban pályakezdők és tapasztalt alkotók is helyet kapnak. Négy rövidebb (15 perces) és egy hosszabb (30 perces) mozgásanyag bemutató lesz látható. A mutatások alatt lehet iszogatni, eszegetni, beszélgetni, testérzetekre figyelni, nagyon vagy körülbelül megfigyelni, elmélkedni, véleményt nyilvánítani és eltitkolni.A program könnyed ,,tánc mellett levést” és táncról elmélkedést kínál, kényelmes kávéházi környezetben, kötetlen beszélgetéssel, célzott, de szabadon lepattintható kérdésekkel. A közönség reflektálást segítő játékokkal kapcsolódhat a látottakkal.Az est házigazdái Alja Branc és Szász Zsófi. Mindketten a Budapest Kortárstánc Főiskolán végeztek. Alja Branc első darabjában, a Don’t Do, Try! előadásban két másik táncos mellett Szász Zsófi is alkotótársként működött közre. Innen kettejük szakmai összhangja. A Dance Shop kettejük közös víziója: keresik a tánc, mint önálló nyelv előadáskényszertől mentes terét. Az eseményre készülve azon gondolkodnak, hogyan lehet megszólítani a közönséget. Hogy inspirálhatják a tánc megvitatását úgy, hogy az inspirálatlanság is teljesértékű visszajelzés lehessen.A házigazdák már nagyon izgatottak és alig várják, hogy találkozzanak veletek!
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen. Este és reggel, összezárva, együtt. A könnyekig mulatságos bohózattá gyorsuló előadás szereplői számára ritka, örök emlék marad. Mint a régi időkből azok… amiket jobb volna elfelejteni. A darab a Thália Színházban látható először Magyarországon.
Örkény István fordítását felhasználva a vígszínházi változatot készítette Kovács Krisztina és Valló Péter. Mary Chase groteszk vígjátékának címszereplője egy több mint két méter magas, nagy fehér nyúl, akit Harveynak hívnak. Ez a Harvey, Elwood bácsi legjobb barátja, egyesek szerint nem is létezik, csak az ő fejében, de a valóságban mégis sok galibát és félreértést okoz. Néha nekünk is milyen jól jönne egy olyan igazi barát, mint Harvey, aki feloldja a magányt, segít elviselni a csalódásokat és a többi embert, vagyis összességében az életet. Mert Harvey udvarias, kedves, megértő, nagyon vicces és szórakoztató… Közreműködnek: Lengyel Andrea/Termes Rita (zongora), Bartek Zsolt/Horn András (klarinét), Hotzi Mátyás/Sturcz András (cselló)
Adrien Lepage kicsit más, mint a többiek. Bukdácsol az iskolában, nemigen barátkozik, ám egy nap rátalál élete értelmére, a dobolásra. Eleinte jobb híján anyja mosóporos dobozain üti a ritmust. Kisvártatva viszont a szülei motivációs jelleggel megígérik, hogy vesznek neki egy dobszerkót, ha megerőlteti magát. Adrienből egy szempillantás alatt osztályelső és házitündér válik.
Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással?