Katyn

Bakancslistához adom
Katyň
16 éven aluliak számára nem ajánlott lengyel történelmi dráma, 117 perc, 2007

Értékelés:

217 szavazatból
Szerinted?

A 81 éves Andrzej Wajda rendező Katyn című alkotása egyike annak az öt filmnek, amit a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelöltek 2008-ban. Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt - köztük Wajda édesapját - ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. Wajda megrendítő hitelességgel ábrázolja a 66 évvel ezelőtti eseményeket. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről. A dráma szinte végig néma csendben, zenei aláfestés nélkül zajlik. Minden jelenet és történet önmagában is katartikus. A tisztek kivégzése az utolsó percekre marad. Sokkoló végjáték a vásznon: egyesével tarkón lövik a tiszteket, majd bezuhannak a tömegsírba.
Bemutató dátuma: 2008. április 17.

Stáblista:

Díjak és jelölések

  • Oscar-díj

    2008
    Legjobb idegennyelvű film jelölés

Hozzászólások

Szerinted?
sazoo 2017 jan. 29. - 17:43:09 Előzmény Mlada Bosna
Mélységesen ostoba vagy...
offtopic
Edmond Dantes 2016 okt. 24. - 11:05:03 Előzmény stenimore
A nép szinte sosem "gyõz". 1917-ben sem. A nép többnyire mást "csinál".
1933-ban egy másik nép "gyõzött", talán nem teljesen függetlenül 1917-tõl. Meg is lett az "eredménye" itt is, ott is meg sok másutt.
stenimore 2016 okt. 20. - 02:19:14
Rahmanova:Szerelem ,cseka,halál c. könyvét aki elolvasta az tudja hogy a bolsevikoknak nem volt ügy százezer embert is tarkón lõni.Bemutatja a dicsõséges proletárokat ahogy szétverték szent Oroszországot,Igaz Lenin pl német ügynök volt bizonyítható hogy támogatták és átdobták 1917ben hogy bomlassza fel a cári Oroszországot és kösse meg a bresztlitovszki békét.
stenimore 2016 okt. 20. - 02:13:32 Előzmény Mlada Bosna
Idióta agymosott komcsi vagy,az ilyen "elvek" miatta mernek a szadisták gyilkolni:Nagy kár hogy 1920 körül nem sikerült a bolsi diktatúrát kinyírni .A "nép gyõzött" ?Ja a söpredék a cárgyilkos és gyermekgyilkos söpredék lump részeges munkakerülõ bagázs .Ez lett volna a nép gyõzelme? ezért érdemelték meg a lengyelek Katynt te barom? Ráadásul személy szerint egy néphez tartozó emberek cselkedeteiért egy akkor még meg sem születetteket felelõssé tenni? No comment ...
el_nino 2015 dec. 25. - 09:21:31 Előzmény LajtaJ
Nem tudok arról, hogy Kommunizmus lett volna valamelyik államban is. Szocializmus az igen!
Jim Hacker 2015 márc. 10. - 17:08:24
Megnéztem újra, és azt kell mondjam, mûvészileg nem egy kiemelkedõ alkotás. Azonban, a drámai események súlyossága miatt, ezúttal nem ez a lényeg.
A véres valóság bemutatása önmagában is eléggé sokkoló, talán ezért választott a rendezõ egy sok szálon futó cselekménysorozatot, mely a háború befejezése utáni évtizedekben tovább zajlik. Számos nem eléggé kibontott karakter és mellékes esemény kuszálja a nagy képet a katyni mészárlásokról. Ez viszont furcsa módon összhangban van a Katyn-t körülvevõ évtizedes hazugsághalmazzal, ami a gyõztesek történelemírásának nagy tanulsága. A film csak finoman utal arra a tényre, hogy Lengyelországban komoly büntetést várt arra, aki kétségbe merte vonni a hivatalos verziót, miszerint a kivégzéseket a német Wehrmacht hajtotta végre.
Andrzej Wajda rendezõnek az édesapja is a katyni áldozatok egyike volt, ezért különösen megrázó lehetett számára és nagyon sok lengyel honfitársának a záró képsorok elkészítése a emberi aljasság 1940-es megnyilvánulásáról Katyn-nál és további helyszíneken. A gyomorforgató kegyetlenséggel végrehajtott kivégzések realista ábrázolás a film kulcsa, szerintem. A valóság megismerése nem adatott meg sem a hozzátartozóknak, sem a háború utáni lengyel polgároknak.

Átfutottam az idevágó oldalt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Katy%C5%84i_v%C3%A9rengz%C3%A9s#Katy.C5.84 - és e szerint "közzétették azt a tényt is, hogy 1940 júniusának elején Winston Churchill elé került az a jelentés, amely Katyñ egykori tulajdonosának, Ko¼liñski lovaskapitánynak a beszámolóját tartalmazta arról, hogy 1940. május 18-án látta, amint az oroszok a 8. számú gödörbe dobálják a holttesteket."
"A lengyel emigrációs kormány mellé rendelt brit nagykövet, Sir Owen O'Malley igyekezett felfedni az igazságot. Az általa készített, nagy alapossággal dokumentált jelentés megállapította a szovjetek bûnösségét és azt 1943 júniusában átadta VI. György brit királynak, Churchillnek és háborús kabinetjének."
Engem már régóta nem lepnek meg az ehhez hasonló hírek. A háború utáni háborús bûnösöket elítélõ perek egyértelmûen hatalmi-politikai érdekek érvényesítésérõl szóltak, és nem valamiféle általános igazságszolgáltatásról. És ez így megy tovább...

A filmet csak azoknak ajánlom, akik lélekben és mentálisan készen állnak arra, hogy a záró képsorok hidegvérrel elkövetett vérengzésének torokszorítóan valósághû bemutatását józanul végignézzék. Történelemírás, kutatás, tényfeltárás, történelem hamisítás, politikai hatalomgyakorlás. Mind egy tõrõl fakad, a döntõ érv pedig a minél erõsebb hadsereg.
8/10
Brew 2014 nov. 16. - 23:23:14 8/10
Profi és méltó feldolgozása a feldolgozhatatlannak. Remélem, hogy nekünk is sikerül egyszer hasonlóan színvonalas történelmi filmeket készíteni, ahogy a lengyelek csinálják már jópár éve.
webulon 2014 jan. 13. - 13:59:39
Le a kalappal ..
A lengyelek film mûvészet remek alkotása ,- igazi megrendítõ szembenézõs mozi ( nálunk sajnos még híja vagyon sok mindent kellene még feldolgozni).

Két sas körme közt vívódó élni akaró Lengyelország..

Olvastam róla , rengeteg mindent nem hoznak még nyilvánosságra..a miértjére többen azt írták ,hogy a kivégzendõ tisztek listáját valószínûleg a pártállami elit fõ prominensei állították össze,hogy a háború után ne legyen lengyel értelmiség.( mivel a kivégzettek nagy része tartalékos -diplomás tiszt volt az akkori lengyel hon színe java ..) Papíron nem bizonyított de elhiszem ...l.s.d. mit is csináltak Magyarországon a Kommunisták

A filmnek és Katyinnak van egy Magyaroknak szóló nagy tanulsága is ,-Ha nincs bocsánat kérés s be/elismerés ,- Nem szabad megbocsátani elfelejteni mert addig a múlt determinál.
9/10
giggs985 2013 jún. 01. - 10:08:02 9/10 Előzmény stanmore
Most minek kell a balos propagandaanyagodat ide ürítened? Igazad van hazánkban óriási az elnyomás. Fasizmus, rasszizmus van. Szánalom.
10/10
stanmore 2013 ápr. 25. - 00:45:37 10/10
És még valami:
" A kommunizmus viszont összehasonlíthatalanul több kárt okozott az emberiségnek.

Ha nem akarunk a kettõs mérce bûnébe esni, akkor ezt látnunk kell!"
Neked nem kéne a kettõs mérce hibájába esned leginkább ugyanis,mert ha a nácizmust hálisten nem gyõzi le az emberiség ,akkor az összehasonlíthatalanul több kárt okozott volna az emberiségnek.Ezt bizonyította azon rövid pár év alatt is ,amig regnált Mémetországban pl a világot egy 50 millió áldozatot követelõ háborúba sodorták,és ez csak akezdet volt,mert késõbb már te sem irogattál volna a fórumon ,mert köztudott hogy az alja népeknek mint a magyar is milyen sorsot szántak a nácik.Ezt már el is kezdték megvalósítani,de szerencsére nem tudták befejezni.
10/10
stanmore 2013 ápr. 25. - 00:37:08 10/10
Te memcsak viccelsz, de kifejezetten a kabaré kategóriába tartozol.meg aztán nem kéne annyira hatásvadász dolgokat irogatnod,mint pl hogy:" többmillió megerõszakolt nõ sikolya stb stb" Minden második szavad a cionistázás,ami érthetõvé teszi hogy próbálod mosogatni Hitlert és a nácizmust,mintha az semmiért nem lenne felelõs.meghogy a gonosz cionisták minket Hitler karmaiba taszajtottak.Hogy oda ne rohanjak,merthát ugye a gondolkodás és a józan politizálás az tilos lett volna a rothadó feudális jobboldali magyar uralkodó elit számára.Horthy is állandóan a bolsevizmus rémével riogatott és próbálta igazolni dilettáns politikáját.
Namármost egyébként a kommunizmus nevében sok bûnt követtek el ,de megközelítõleg sem volt olyan deklaráltan embertelen és ipaszerûen népirtó mint a nácizmus,amelyik mégiscsak világháborút robbantott ki,és az idõegységre esõ áldozatainak száma messze több volt mint a kommunizmusé.Az meg egyenesen nevetséges hogy szegény mártír nácik csak meg akarták elõzni agressziójukkal Sztálin állítólagos háborús terveit.Ez mán fájdalmas :)
10/10
LajtaJ 2013 ápr. 25. - 00:14:17 10/10
Szerintem te viccelsz, vagy nem hiányosak, de még inkább nagyon egyoldalúak a történelmi ismereteid.

Igen, Németország soha nem remélhette, hogy legyózheti a Szovjetúniót, már csak az ország hatalmas földrajzi kiterjedése miatt se. Arra viszont számíthatott, hogy jelentõs területek megszállása, az ipari központok ellenõrzáse esetén egy kompromisszumos állapotot sikerül kikényszerítenie Sztálintól. Ezáltal sikerült volna Sztálint rákényszeríteni arra, hogy végleg lemondjon a Németország ellen tervezett háborús álmairól és eléggé távol lehetett volna tartani a kommunizmust Európától is. Európának - és annak civil lakosságának - nem kellett volna elszenvednie az orosz megszállás borzalmait, a több millió megerõszakolt nõ sikolyát.

A kurszki csata 1943-ban volt, amikor Amerikát már régen belekényszerítette az országot irányító cionista lobbi a háborúba, Anglia már tele volt amerikai katonákkal, akiket a partraszállásra készítettek elõ. (Már 1942-ben volt egy partraszállási kísérlet, de akkor a németek visszazavarták õket a tengerbe.)

Egyébként a kurszki csata azért nem volt sikeres, mett az angolok akkorra már megfejtették az Enigma gépek kódját és az egész kurszki csta német rádió adásait dekódolva átadták az oroszoknak, akik ezáltal értesültek a némtek terveiról.

Valóban a II. világhborüó csírája a Párizs környéki igazságtalan és rendkívül megalázó "békekötésekben" keresendõ. Ha akko a "gyõztesek" nm lettek vplna annyira mohók és kapzsik, akkor a "vesztesek" nem érezték volna annyira megalázva magukat, nem akartak volna revansot venni, az elveszett területeiket felszabadítani. Ez a büszke, gazdaságilag és katonailag rendkívül erõs Németországra feltétlenül igaz.

De ha saját hazánkra gondolunk, ha nincs Trianon, az ország 2/3-nak idegen megszállása, magyarok millióinak megalázott helyzetbe kényszerítése, akkor Magyarország a béke szigete maradhatott volna Közép-Európában, amelyet Hitler csak egy nyÍlt katonai megszállás, erõszak révén tudott volna belekényszeríteni a háborúba.

De Trianon igazságtalanságainak orvoslása miatt miért nem állt hazánk mellé Angia, vagy az USA? Miért kergettek minket Hitler karmaiba? Csak nem valami cionista status quo fenntartása vezette vezette a politikájukat?

Ha sikerült volna egy kompromisszumos béke révén az oroiszokat és a borzalmas kommunizmust távol tartani Európától, ha az oroszok nem jutnak el Európába, akkor Európa és ezen belül Magyarország fejlõdése nem kapott volna egy hatalmas gellert a háborút követõ idõszakban, a XX. század történelme kedvezõbben alakult volna számunkra.

Gazdaságilag nem szakadtunk volna le annyira Nyugat-Európától (még a háború vége felé is nem volt olyan túl jelentõs Ausztria és Magyarország gazdasági fejlettsége). Nem lett volna 1956, nem lett volna az azt követõ népirtásra, nem meneült volna el 200 ezer magyar, az 1990-es évek rendszerváltása nem egy legyengült országot talált volna, amelyet kilóra felvásároltak a nyugat "befektetõk".

Rengeteg ha, de az õs bûn Trianon volt számunkra, amely kényszerpályára állította az országot.

Félreértés ne essék! Mindkét diktatúra embertelen és gonosz volt, mind kettõ rengeteg szenvedést hozott Euróoa nemzetei számára, mind kettõ egy gyilkos rezsim volt. A kommunizmus viszont összehasonlíthatalanul több kárt okozott az emberiségnek.

Ha nem akarunk a kettõs mérce bûnébe esni, akkor ezt látnunk kell!
morvai.j.zs 2013 ápr. 18. - 23:10:05 Előzmény LajtaJ
Szerintem most csak viccelsz.
„…Németország minden bizonnyal sikeresen, egy jó kompromisszumra épülõ békekötéssel került volna ki a II. világháborúból,…” Hitler és a kompromisszum? Ez nekem új.
És „Sztálin és az embertelen kommunizmus” ugyan mivel volt „sokkal” rosszabb (vagy egyáltalán rosszabb), mint „Hitler és az embertelen nácizmus”? (És ne gyere a kommunista rendszerek áldozatainak számával: a kommunizmus a történelemben összességében – ha az uralma alatt álló területek népességét is alapul vesszük – nagyságrendekkel több ideig tartott, több embert maga alá gyûrve, mint a nácizmus.)
S ha az USA semleges marad, akkor szerinted Hitler megnyeri a háborút? Az amcsik még Európának épp’ csak a közelébe jártak, amikor a Wehrmacht otthagyta a végtagjait Kurszk térségében. Hadianyaggal ugyan nyomták a szovjeteket – de egyébként is, majd hülyék lettek volna semlegesek maradni. A német tengeralattjárók a Mississippi torkolatában biztos csak baráti kiránduláson voltak, nem? (Arról nem is beszélve, hogy az Északi-tengeren számos kereskedelmi hajójukat süllyesztették el Dönitzék.)
Egyébként, ha mindig mindenki semleges lett volna, csak éppen az az ország nem, amelyik a németekkel harcol… akkor igen, talán megnyerik…
A „cionista lobbi”, mint jelenség, meg Sztálin találmánya (jobban mondva koholmánya), és azóta is habzsolja a világ, rendesen. Két kávé között, egy kis teasüteménnyel.
„Amerika ezáltal Európa, a mi szempontunkból különösen fontos Közép-Európa sorsát is megpecsételte, hiszen ránk szabadította az oroszolat, a kommunistákat, azok minden emberi képzeletet felülmúló borzalmaival együtt.”
Még a végén mindenki felelõs lesz a kommunista megszállásért – éppen csak a szovjetek, a németek, meg mi nem…
Én meg azt mondom, hogy a németek voltak elsõsorban a felelõsök. Hogy Bohumil Hrábal szavaival éljek (Szigorúan ellenõrzött vonatok utolsó mondata – legalábbis a regényben): maradtatok volna inkább otthon, a seggeteken!
És ugyan az egész hacacáréra utólagos „ürügyként” az 1920-as, párizsi békeszerzõdések tarthatatlan tartalmát szokták újabban felhozni, azt azért illett volna felmérniük a németeknek, hogy bukni fognak, mint a katonatiszt. 1815. óta lehet tudni, hogy a nagyhatalmak összefognak az agresszor ellen – akkor is, ha egyébként (kapitalista vs. kommunista) ki nem állhatják egymást. Itt pedig Hitler volt az agresszor – a SZU-ra is õ támadt rá. Meg mindenkire, akit a térképen meglátott.
A német hadifogság meg nagyjából annyival volt jobb volt a szovjetnél, hogy a Wehrmacht tábornokai betartották, és be is tarttatták a nemzetközi egyezményeket. (Még Hitler, jobban mondva Keitel parancsának ellenére is.) A probléma ezzel csak az, hogy mindenhol ott loholt a nyomukban az SS, és õk vették kezelésbe a hadifoglyokat. Õk pedig azt tették, amit Himmler mondott – ami meg összhangban állt az általam is említett, Göring-féle „munkaprogrammal”.
10/10
stanmore 2013 ápr. 18. - 00:45:39 10/10 Előzmény LajtaJ
Én beszélgettem lengyelekkel,akik egy kicsit kompetensebbek ebben akérdésben mint Ti vagytok mármint hogy ki volt a legfõbb ellensége a népüknek,és elhiheted hogy nem szerették jobban a németeket sem mint az oroszokat.Már amennyire lehet egységes lengyel véleményrõl beszélni.Egy biztos hogy a magyarokat szeretik.
10/10
stanmore 2013 ápr. 18. - 00:39:47 10/10 Előzmény ceia
A film végig izzott a feszültségtõl ,egy film nemcsak akkor jó háborús, ha abban folyton lõnek.
10/10
stanmore 2013 ápr. 18. - 00:38:01 10/10 Előzmény ceia
nem kéne ennyire alátámasztani azt ,amit írtam anép értelmi képességeit illetõleg.Mert nagyon khm tájékozatlan és vak az, aki nem veszi észre hogy kis hazákban újra erõre kap a rasszizmus a cigánygyûlölet az antiszemitizmus .És általában a szegény magyarokat mindenki bántja ezért harcban állunk az egész világgal az únióval és mindenkivel .Az országot is sikerült teljesen megosztani ,és méghozzá olyan sunyi politikai kalandoroknak akik ezzel sütögetik a pecsenyéjüket.Errõl beszélek.ércsük?
10/10
LajtaJ 2013 ápr. 17. - 23:46:28 10/10 Előzmény morvai.j.zs
A német-orosz szövetségnek valószínûleg nem egy lakosságcsere volt az oka, henem Sztálin fel akarta használni az akkori Európa legerõsebb gazdasági és katonai erejét Németországot (ma is Németország Európa legerõsebb gazdasági hatlma, katonailag sajnos már nem), hogy közös erõvel induljanak meg Nyugat-Európa ellen.

Sztálin azt hitte, hogy katonai ereje teljében van, de az 1939-1940 telén lezajlott oroszz-finn háborúban laposan leszerepeltek, nem tudták elérni azt a célt, amit maguk elé kitûztek (a finnek hõsiesen megvédték hazájuk nagyobbik részét az orosz támadóktól). Ennek láttán már a németek is komolytalannak ítélték az orosu hadsereget.

Németország minden bizonnyal sikeresen, egy jó kompromisszumra épülõ békekötéssel került volna ki a II. világháborúból, csak sajnos Amerika (az Amerikát már akkor is uraló és irányító cionista lobbi nyomására) a két rossz közül a sokkal rosszabbat (Sztálin és az embertelen kommunizmus) választotta és támogatta, ahelyett hogy semleges maradt volna ebben a kérdésben. Amerika ezáltal Európa, a mi szempontunkból különösen fontos Közép-Európa sorsát is megpecsételte, hiszen ránk szabadította az oroszolat, a kommunistákat, azok minden emberi képzeletet felülmúló borzalmaival együtt.

Egy német hadifogság esetén a lengyel tisztek sorsa egyátalán nem lett ennyire tragikus, minz Katynban. MInden bizonnyal sok szenvedésen mentek volna át a háború folyamán, de nem mészárolták volna le õket.
morvai.j.zs 2013 ápr. 16. - 20:38:58 Előzmény LajtaJ
Ok, de szerintem nincs ellentétben a mondandód azzal, amit 'Megapiranha' is kifejtett. Az oroszok és a németek természetesen szövetségesek voltak a megszállás idején - a paktum megkötésének hátterében valószínûleg az állt, hogy Sztálin kiadja Hitlernek a '39-es Szovjetunió, és a késõbbi csatolmányok (Baltikum) területén élõ németeket (hogy aztán a Führer benépesítse velük a 'Megapiranha' által kielemzett Wartheland tartományt.)
Ez a lakosságcsere minden diktátornak (vagy legalábbis soknak) a vesszõparipája.
Különben, ha a lengyel tisztikar német kézre kerül, valószínûleg ugyanaz a sors várt volna rájuk, mint Katynban. Göring "munkaprogramja" alapján hasznosították a lengyeleket - márpedig a Harmadik Birodalomnak nem volt szüksége külsõ értelmiségre (igazán belsõre se nagyon...), csak szorgos munkáskezekre.
Amire a legénység tökéletesen alkalmas volt.
Megapiranha 2013 ápr. 14. - 16:28:58
Persze, hogy ennél jóval összetettebb történetük van. Én mindössze most a német részrõl beszéltem.
A lengyel-orosz kapcsolatok meg jóval régebbiek és sokkal több problémától terhesek. Mivel ezt nagyon jól leírtad, így már felesleges lenne nekem is megtenni.
Annyit még ehhez, hogy ugye Sztálin egyik súlyos kudarca is Lengyelországban következet be annak idején a Lvov-i fronton, személyesen is gyûlölte a lengyeleket. Ez nem kis kihatással volt a késõbbi eseményekre.
10/10
LajtaJ 2013 ápr. 14. - 12:51:33 10/10
Azért a II. világháború, benne Lengyelország története, továbbá a történelmi lengyel-német és lengyel-orosz viszony sokkal bonyolultabb ettõl.

Lengyelországnak, a lengyel nemzetnek legalább akkora ellensége (sõt valószínûleg sokkal nagyobb ellesége) az orosz, illetve a mindenkori Oroszország, Szovjetúnió.

Az 1939-ben mekötött Molotov-Ribbentrop paktum (amely a valóságban inkább Hitlen-Sztálin paktum, szövetség) felosztotta egymás között Lengyelországot. A németek által 1939. szeptember 1-én megtámadott és hõsiesen védekezõ lengyeleket szeptember 17-én a szovjetek (oroszok) keletrõl hátbatámadták, így pecsételõdött meg a Lengyelország helyzete a II. világháborúban.

Ebben a Katyn cíû filmben is van gy jelenet, amikor az orosz NKVD-s tiszt barátságosan és szövetsgesként üdvözli a német tiszteket. A háború végén Breszt városában közös német-orosz katonai dísszemlét is rendeztek, ahol a szövetségesek a legnagyobb egyetértés jegyében vonultak fel gyõzelmük ünnepléseként.

A háborúban fogságba esett lengyel tisztek ezért kerültek orosz fogságba (a legénységi állomny németbe), ezért szállítoták ki õket a Szovjetúnióba, ahol 1940. áprilisában az NKVD bestiális módon lemészárolta õket (Katyn).

A több évszázados sérelmekbõl táplálkozó hagyományosan rossz lengyel-orosz viszonynak Katyn az egyik fõ okozója.

Továbbá az, hogy a Ribbentrop-Molotov egyezmény révén az oroszok 1939-ben elfoglalták és a mai napig megszállás alatt tartják Lengyelország keleti területeit (az ottani lakosságból sok százezernyi lengyelt deportáltak a GULÁG-ra).

Az oroszok által elkobzott Kelet-Lengyelországért cserébe Sztálin Németország keleti vidékeibõl (Szilézia) "kárpótolta" Lengyelországot. Lengyelországot kb. 200 km-rel eltolták nyugatra, csak hogy az oroszoknak ne kelljen visszadni a lengyeleknek a megszállt keleti területeket. Lengyelország valódi határait az alábbi link mutaja be hitelesen: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3b/RzeczpospolitaII.png

A háború után az oroszok befályása, gyarmatosítása olyan mértékû volt, hogy a lengyel hadügyminisztert egyenesen Sztálin delegálta egy orosz tábornok (Rokosszovszkij marsall) személyében a lengyel kormányba.

A kommunista években Lengyelország szintén végig orosz katonai megszállás alatt állt. Létezett egy lengyel város (Legnica), ahol egy nagy orosz katonai repülõtér mûködött, gyakorlatilag az egész város ennek mûködtetésébõl élt. Ebben a városban játszódik a 2008-ban készült Kis Moszkva címû lengyel-orosz film is, ahol egy oroszt feleség és egy lengyel tiszt szerelme bonyolódik. (Ez is egy abszolút 10-es kategóriájú, nagyon szép film.)

Összegzésképpen elmondható, hogy Lengyelországra a történelem folyamán az orosok mindig nagyobb nyomést yakoroltak, negatívabb szerepet játszottak, mint a németek.
Összes hozzászólás
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás