1. Burt Stephen Lancaster 1913. november 2-án született Manhattanben, szülei családi házában, aminek helyén ma a Benjamin Franklin Plaza áll. Szülei James Henry Lancaster és Elizabeth Roberts voltak, mindketten ír család leszármazottai és a protestáns vallás gyakorlói, minthogy az Angliához hű Ulster tartományból érkeztek. A kis Burt Harlem keleti részén nőtt fel, ahol sok időt töltött az utcákon.  

2. Burt Lancaster tanulmányait a DeWitt középiskolában végezte, ahol szenvedélyesen érdeklődni kezdett a gimnasztika iránt. 14 éves korában már 1,80 méter magas volt, és kiemelkedő testalkatával, valamint gyors reflexeivel az iskolai kosárcsapatnak is hamar az egyik sztárja lett. Nem is csoda, hogy könnyen nyert sportösztöndíjat a New York-i Egyetemre, ám utólag mégis kiesett a programból – merthogy vonzotta a porond és a cirkusz.

3. Fiatalon gyönyörű hangja volt és eljátszott a gondolattal, hogy operaénekes legyen, ám a mutálással a hangja megváltozott – jó maradt, de nem elég jó. Az opera továbbra is közel állt hozzá, később, már sztárként a Los Angeles-i opera igazgatóságába is bekerült, állandó belépőjét az intézménybe a gyerekeire hagyta.

4. Egy nyári táborban, 9 évesen ismerkedett meg Nick Cravattal, akivel hamar életre szóló barátságot kötött. A színészetet helyi színházak és cirkuszi műsorok alkalmával tanulták, majd az 1930-as években megalapították saját duójukat, a Lang és Cravatet is – a számaikba humoros elemeket vittek, mivel jókora méretkülönbség volt köztük. Együtt csatlakoztak a Kay testvérek cirkuszához, azonban 1939-ben, egy kézsérülést követően véget értek Lancaster trapézkarrierről szőtt álmai. Ezután alkalmi munkákból élt, először eladóként dolgozott a Marshall Fieldsnél, majd meztelen szobrászmodell és éneklő pincér is volt.

5. Amikor Amerika 1942-ben belépett a második világháborúba, Burt is beállt a seregbe, a 21., úgynevezett Special Services osztagba. Nekik az volt a feladatuk, hogy kövessék a sereget és a harci morál fenntartása érdekében szórakoztassák a katonákat az olasz hadszíntéren. Lancaster saját bevallása szerint főleg kottalapozó volt, de itt ismerte meg későbbi feleségét, Norma Andersont, aki aztán „bevitte” őt a showbizniszbe.

6. Lancaster nem járta meg a szokásos hollywoodi szamárlétrát, 31 évesen egy csapásra lett sztár. Vagy két csapásra: Norma Andersont látogatta meg egy színházi előadáson, ahol felfigyelt rá egy színházi producer, és elhívta egy, A Sound of Hunting című Broadway-darab meghallgatására. Lancaster megkapott egy kisebb szerepet, és bár a darab csak három hétig futott – később meg is filmesítették, de nélküle –, itt látta először az a Harold Hecht, aki aztán leszerződtette, és aki később producerként is a partnere lett. Lancaster rögtön meg is kapta első főszerepét a The Killers (1946) című film noirban, ami egy Ernest Hemingway-novella alapján készült, és ami azonnal sztárt csinált mind belőle, mind filmbeli partneréből, Ava Gardnerből.  

7. Jöttek sorra a jobbnál jobb szerepek, de a színész gyerekkori barátjáról a siker közepette sem feledkezett meg: a Nicholas Cuccia néven született Nick Cravatnak sorra szerezte a munkákat, összesen kilenc(!) filmben játszottak együtt, de azért voltak kihívások. Például az, hogy Cravat egyrészt nem volt jó színész, másrészt rettenetesen erős bronxi kiejtése volt, amit az istennek sem tudott levetkőzni, így többnyire néma karaktereket alakított. Cravat ugyanabban az évben halt meg, mint Lancaster.

8. Állítólag minden filmjénél ott szerepelt a szerződésében, hogy a szállásán szereljenek fel egy húzódzkodó keretet, hogy edzeni tudjon a szünetekben – és ezt rendszeresen használta is, de a forgatási szünetekben rengeteget futott is. Ehhez képes egész életében láncdohányos volt.

9. Egyik legnagyobb sikere, a Most és mindörökké (1953) ikonikus jelenete, mikor Karen (Deborah Kerr) és Warden (Lancaster) a tengerparton csókolóznak a rájuk csapódó hullámokkal mit sem törődve, a Shrek második részében is megjelent. Az, hogy a hullámok nyaldossák a két színészt csókolózás közben, a rendező Fred Zinnemann ötlete volt.

10. Lancaster óriási bevételre tett szert az Airport (1970) sikerének köszönhetően, ugyanis volt egy olyan záradék a szerződésében, amely szerint 10 százalékot kap a bevételből, ha az eléri az 50 millió dolláros bevételt. A film csak Észak-Amerikában 45,3 millió dolláros bevételt hozott. A hatalmas haszon ellenére Lancaster úgy nyilatkozott a filmről, hogy „a legnagyobb szemét, ami valaha készült".

11. Ha különösen kedvelt egy szerepet vagy rendezőt, készséggel dolgozott sokkal kevesebb fizetésért. Ha pedig nagyon hitt a film művészi voltában, még anyagiakat is hajlandó volt áldozni rá. Ő egyengette Sydney Pollack és John Frankenheimer rendezők útját karrierjük elindulásakor.

12. A legnagyobb szakmai sikerét az Elmer Gantry (1960) című film címszerepéért kapta, ahol egy korrupt vallási vezetőt alakított. A szerepet azért vállalta el, mert elkötelezett ateistaként kifejezetten utálta a kor népszerű prédikátorát, Billy Grahamet, akinek jelentős politikai befolyása is volt a jobboldalon, és szerette volna, ha a film róla is lerántja a leplet. Összesen négyszer jelölték Oscarra, a másik három alkalom a már említett Most és mindörökké (1953), Az alcatrazi ember (1962) és a Atlantic City (1980) volt, de azokat nem váltotta díjra.

13. Az egyik legnagyobb elismerést kiváltó munkája, A párduc (1963) rendezője, Luchino Visconti nagyon csalódott volt amiatt, hogy a producerek ragaszkodtak hozzá, hogy Lancaster játssza a főszerepet, miközben ő Sir Laurence Oliviert szerette volna a szerepre. Ez a tény érezhető feszültséget okozott a rendező és a színész között a forgatás első heteiben, olyannyira, hogy Visconti durva bánásmódja odáig vezetett, hogy a színész nyilvánosan szembeszállt a rendezővel a forgatáson. Viscontit, azonban annyira lenyűgözte az a szenvedély és őszinteség, ahogy Lancaster kifejezte véleményét a kirohanásában, hogy onnantól kezdve kapcsolatukat szoros és baráti együttműködés jellemezte a forgatás után is.

12. Lancaster közismerten liberális demokrata volt, ami kockázatos álláspont volt a hidegháborús hisztéria közepette – de volt akkora sztár, hogy ne tehessék tiltólistára. Részt vett Martin Luther King Jr. rendezvényein és híres menetén, és pénzzel is támogatta a polgárjogi harcost, de számos más ügy mellett is kiállt. Ő fizette például egy, Vietnámban két fehér társa megsebesítésével vádolt afro-amerikai katona védelmének teljes költségét – a katonát fel is mentették.  

13. Első házassága June Ernsttel, egy cirkuszi akrobatával 1935-ben kezdődött – sokszor léptek fel együtt –, majd 1946-ban válással végződött, hogy elvehesse Norma Andersont. Normától öt gyermeke született: Bill (aki forgatókönyvíró lett), James, Susan, Joanna és Sighle (kiejtése a Sheila név megfelelője). 1966-ban különváltak és három évvel később kimondták a válást. Utolsó házassága 1990-től kezdődött és egészen a haláláig tartott.

14. Állítása szerint romantikus kapcsolatban állt még Deborah Kerr színésznővel a Most és mindörökké forgatásai alatt, noha utóbbi szerint csak vonzalom volt köztük, semmi több. Joan Blondellel szintén volt egy kis románca, Shelley Winters pedig önéletrajzi könyvében fedte fel hosszú ideig tartó kapcsolatát Burttel. Évekkel később, a halálát követően az FBI által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a család beismerte, hogy Burtnek problémái voltak a depresszióval és a folyamatos bizonytalansággal. Számos visszaemlékezés szerint a színésznek biszexuális kalandja is voltak. Tény, hogy teljes mellszélességgel kiállt az AIDS figyelemfelhívó kampányai mellett, ami akkoriban igen kockázatos lépének számított.

15. Amikor egy jótékonysági golfverseny házigazdája volt, a legendás rendező, John Huston, akivel a Kitaszítva (1960) című westernen dolgoztak együtt, egy bérelt kisrepülőgépről több száz pingponglabdát dobott le a golfpályára, amikre az volt nyomtatva, hogy „Burt Lancaster sucks” – amit talán nem kell lefordítanunk –, félig viccből, félig komolyan egy korábbi nézeteltérésük miatt. Lancaster maga is indulatos ember volt, még tiniként egyszer majdnem belehalt egy számára rosszul végződő késpárbajba.

16. Bár tornászmúltja miatt hihetetlen fizikuma volt, idős korára egyre inkább súlyosbodott az érszűkülete, epehólyagműtétjét pedig alig élte túl – egy 11 órás beavatkozás kellett a megmentéséhez. Két kisebb szívrohamot egy bypass műtét követett, ami után szintén nagyon gyenge volt, de folytatta színészi mesterségét. 1990-ben stroke-ot kapott, amikor egy nagybeteg barátját látogatta meg, aminek jóvoltából részben mozgásképtelenné vált és beszélni se nagyon tudott többé. 1994. október 20-án, hajnali 4:50-kor hunyt el Los Angeles-i apartmanjában harmadik szívrohama következtében.

17. Hamvait a Westwood Memorial Parkban helyezték nyugovóra egy hatalmas tölgyfa alá – a tölgy a család eredeti szülőhazáját, Írországot szimbolizálta. Kérésére a család nem tartott megemlékezést és temetést, sírhelyét is csak egy egyszerű, "Burt Lancaster 1913-1994" feliratú tábla jelzi.

18. Állítólag az övé volt a legelső csillag a hollywoodi hírességek sétányán – ami azóta egyfajta intézménnyé vált. Azért nem tudni biztosan, mert egyrészt nem volt ünnepélyes felavatás, másrészt aznap összesen nyolc csillagot helyeztek el. Egyesek szerint Joanne Woodward kapta a legelsőt, mások szerint Lancaster, de rajtuk kívül ott volt még hat név is, akiket random húztak ki egy kalapból 1958 augusztusában – Olive Borden, Ronald Colman, Louise Fazenda, Preston Foster, Edward Sedgwick és Ernest Torrence. Tény, hogy Woodward volt az első, akivel „közös” kép készült a saját csillagával.