Az év vége legjobb vígjátéka, így hirdetik Goda Krisztina új filmjét, és ilyen alapanyaggal és ilyen színészgárdával nem is nagyon lehet rosszat csinálni. Nem is csinált rosszat, még akkor is, ha néha túl biztosra ment.
Már Guy Ritchie-nek sem jött össze az Arthur legenda modernizálása, de nem tanultak belőle, Robin Hoodból is übermenő utcai harcost akartak csinálni. Nem jött össze.
És ezúttal nem remake vagy reboot formájában, hanem úgy, ahogy volt, csak leporolva, digitálisan felújítva vetítik újra Tobe Hooper nagy klasszikusát, a horror egyik alapművét!
A Boldog halálnapot! volt a tavalyi év legszórakoztatóbb horrorfilmje, ráadásul meglepően sok pénzt is hozott, így borítékolt volt a folytatás, amiben csini szőke hősnőnk megint újra és újra és újra megéli saját halálát. Már megszokta!
Ha Brad Pitt vagy Mel Gibson megcsinálja a maga háborús eposzát, arra felfigyel a világ, de mi van, ha ugyanezt egy ismeretlen finn, kínai, észt vagy éppen magyar filmes teszi?
Csak annyit mondunk, Aquaman. Meg annyit, hogy Űrdongó, mert ez lesz a két legnagyobb durranás, de akad potenciális magyar sikerfilm és egy csomó gyerekmozi is.
A még oly fiatal Scarlett arról álmodozik, hogy ő lesz a Fekete Özvegy, majd egy különös drog hatására szuperintelligens lesz, de ez semmi ahhoz képest, hogy robot testtel a bizonytalan nemzetiségű jövőben kik ellen harcol majd!
Antal Nimród bemutatkozó munkája kapásból kultuszfilm lett, ráadásul nem csak nálunk futott remek köröket, pedig olyan hősöket választott, akiket nem szokás szeretni.
Beindult az ünnepi filmdömping, és eddig egy olyan, különösebb feltűnést nem keltő francia darab a nyerő, ami nem akar cuki lenni és ahol a Télapó köpenye zöld, mert a piros verziót inkább a Coca Cola erőlteti.
A törékeny, bosszútól fűtött kolumbiai csaj egyszerre személyesíti meg minden pasi legvadabb vágyait és legmélyebb félelmeit. Hiszen elképesztően dögös és halálosan veszélyes. Főleg férfiakra!
Ha a két legnagyobb név a szórakoztatóiparban eltűnik egy időre, majd egy nehezen kivehető, rossz minőségű előzetes jelenik meg arról a filmjükről, amiről azt sem tudtuk, hogy készül, arra azért felkapjuk a fejünket.
Akármilyen gondosan is dolgoznak egy filmplakáton, a kukacoskodó cenzor fennakadhat a részleteken, az obszcenitáson vagy a csonkolt testrészeken, de szeptember 11. is gyakran okolható!
A karakter lényege az volna, hogy egy kiállhatatlan, undok alak, ami persze régimódi, ezért egy kedves, kicsit unott, kicsit magányos figurát csináltak belőle, aki alig várja, hogy jó útra térhessen. De abban meg mi a jó?
Hősnőnk csodás vitorláshajóján vág neki idilli útjának, hogy az óceán közepén egy menekültekkel teli bárkára találjon. A partiőrség nem segít, ő nem veheti át a süllyedő hajó utasait, de valamit tennie kell.
Elkészültének 30. évfordulóján, felújított digitális kópiáról ismét mozikba kerül a Cinema Paradiso, amely ódát zeng arról az időről, amikor a mozi még igazi közösségi élmény volt!
Hidd el, nem akarsz Jack hűtőkamrájába bepillantani, nem akarod megismerni Jack mindennapjait, és főleg nem akarsz bemenni abba a címbéli házba, amit ő épített!
Borúra derű, mondjuk mi, és a hétvégére akad pár jó kis komédia, Steve Carelltől több is, bűvészes és kémes, de játsszák a modern vígjátékok guruja, Judd Apatow munkáit is.
Az ötvenes évek Hollywoodjában burjánzott a bűn, és ebben azért rendesen benne voltak a helyi zsaruk is. A James Elroy regényéből készült hatalmas sikerű krimiben a romlottság meglepően sok fokozatával találkozhatunk.
Na jó, nem mindegyik rabló néni, mert van köztük csinos fiatal csaj is, de nem ez számít, hanem a szív. Abból nagyon sok jutott ebbe a nem hétköznapi bankrablós filmbe. Ahol bank sincsen.
A jó kis hazafias lelkesedés és hidegháborús hirig nélkül a rendezést és forgatókönyvírást is újra magára vállaló Stallone nem sokra ment volna, de így jól elagyabugyálhatta a szovjet bajnokot. Aki ugyebár svéd.