A kortárs amerikai vígjátékokkal szembeni védekező testhelyzetre ezúttal nincs szükség, jöhet a hátradőlés, az átölelés és a koktélos műanyagpohár a karfába.
Az ügyvéd a legújabb korban kifejlődött, igen különleges emberfaj, neve elé a doktori titulus, nyomában pedig a tisztelettel
Akinek nincs indíttatása elolvasni néhány Isaac Asimov-könyvet, és látványos egyvelegre vágyik az 1992-ben elhunyt sci-fi apostol műveiből, az bizony alaposan megtalálja a számítását az Én, a robot című kasszazörgető játékfilmben.
Ki hogy viszonyul a bohóckajához? Miből készül a legmenőbb trash-táp? Hány centinként van hamburger-töltőállomás Manhattanben?
Éppen 28 év telt el azóta, hogy először megfilmesítették az akkor még hollószárnyait próbálgató Stephen King egyik művét.
Alejandro Gonzáles Inárritu nemzetközi mércével mérve a semmiből robbant be a filmes köztudatba 2000-ben, aki még nem látta a Korcs szerelmek című mexikóvárosi reáltablóját, az sürgősen pótolja.
Ha jó lokálpatrióta módjára onnan nyitok, hogy megint Budapesten forgattak egy hollywoodi filmet, azzal nem mondtam semmit.
Tudomásom szerint ma reggel felkeltem, tisztálkodtam, elindultam dolgomra. Napom megingathatatlanul halad előre, szemernyi kétely sincs afelől, hogy április 5-ét írjuk az Úr 2004-edik évében, borús az idő, és kicsit éhes vagyok. Környezetemet tökéletesen érzékelem a szemgolyóm által a külvilág képének röviddel születésem után történt fejreállítása ellenére is, megkülönböztetek közeli és távoli hangokat, s a hétfő különféle szagait. De akár a Mátrix óta tudhatjuk, hogy mindez kevés, mert a valóságban esetleg 300 éves kavics is lehetek a tenger fenekén.
Mielőtt a Régi Vágású AC/DC Rajongók nevében megköszörülném a torkomat, kezdetnek talán pár szót Jack Black munkásságáról. Annál is inkább, mert korábbi filmjeihez hasonlóan ezúttal is egyszemélyes műsorról van szó, a többiek szokás szerint - röplabdás nyelven szólva - a feladó szerepébe szorulnak. Jobbról-balról kínálják a magasabbnál magasabb labdákat, Jack pedig rutinosan rádől, és sorjában elsüti őket.
Latin-Amerika filmiparát a jobb érzésű ember egy kézlegyintéssel elintézi, mondván, a hétköznaponként (de)moralizáló szappanoperák
Képzeljük magunkat fegyvergyárosnak.Az egész világ számára taszító jómódban tengetjük lőporszagú mindennapjainkat, kizárólag
Öntudatra ébredünk szép sorjában. Nekünk, sehonnai átlagférfiaknak már a Neander-völgyben kinyílt a szemünk, ősi élvezettel
Állítólag van az ijesztegetős műfajnak egy etikettje, amely arra inti a rendezőt, hogy a publikum és a siker érdekében legalább
Tízévesforma gyerek fekszik a harkányi strandon. Körülötte család, lángos és traubi, jugó fiatalok kártyáznak hangosan, a hugit apa időnként elviszi a kacsaúsztatóba. Tombol 1981 nyara, tombol az aprónép a klórszagú medencékben, németül bömböl a hangosbemondó, darazsak és főttkukoricások keringnek fáradhatatlanul, de a tízévesforma gyerek mindebből mit se lát vagy hall. Könyvébe merül hasmánt, lábujjaival vakargatja a beton repedéseit, miközben élete egy angol nyelvészprofesszor jóvoltából épp nagy változásokon megy keresztül. Az a gyerek még mindig én vagyok.
A Dél-Franciaország szóösszetétel hallatán az ember akaratlanul is hátradől, zsebében napszemüveg, szivar vagy bordói után
Egyszer egy ember azt mesélte:"Valaki meghalt.A hagyományokhoz híven eltemették, és persze mindannyian rosszul aludtak utána.
A német sörisszák nótája szerint mindennek egy vége van, csak a kolbásznak van kettő, így a Wachowski-testvérek is fejet hajtottak a kulináris alapelv előtt, s folytathatatlanul elvarrták a Mátrix-mese valamennyi szálát.
Előrebocsátom, hogy edzett mozilátogatónak tartottam magam, olyan mániákusnak, aki sok színt látott már a vásznon, sok filmet
Kezdetben vala Isten, aki megteremté az embert. A klerikális évezredek után egy ember Bázelben bejelentette Isten halálhírét,