Halálos betegséggel viccelődni csak jó ízléssel és legfőképpen milligrammra kimért arányérzékkel lehet. Ugyanis ha a humorra
A nagysikerű (és Oscar-díjas) Táncoló talpak folytatásában a családot alapított, rongylábú császárpingvinnek, Topinak meggyűlik a baja táncundoros fiókájával és a klímaváltozással. De nem olyan tojásból szalajtották, hogy meghátráljon a kihívások elől.
Végre van egy film karácsonykor a mozikban, amely annak ellenére is az ünnephez illik, hogy egy fikarcnyi karácsonyi jelenetet
Lehet-e, szabad-e viccelődni a rákkal? A Fifti-fifti című, drámába oltott vígjáték – dramedy – egyértelműen felel: lehet és szabad. Sőt: kell.
Bár nem éppen a karácsonyi ünnephez passzol Eli Craig játékos horror-komédiája, a közönség műfajismeretére alapozó, felszabadult
Andrej Zvjagincev 2004-es Visszatérés című sajátos apa-fiú(k) mozija az orosz film Tarkovszkij-hagyományát gazdagította.
Egy erdei, tó melletti pihenőház környékén elszabadul a pokol. Pedig a két cimbora csak pecázni akart egy jót, az egyetemista brigád meg egyet lazulni a hétvégén. Így megy ez, ha a horror-sztorikon szocializálódott ifjúság ott is rémeket lát, ahol nem kéne. Első osztályú műfajparódia nevetésre és vérengzésre együttesen vágyóknak!
Lesznek, akik támadni fogják a Fifti-fiftit felszabadult humora okán, de ettől még kétségtelen tény marad, hogy a rákbetegséggel
Karácsonyra karácsonyi film dukál, ezt az amerikai filmkészítők és -forgalmazók már pontosan tudják, így ilyenkor sorra jönnek
zene: Hans Zimmer kiadás éve: 2000 kiadó: Hollywood Records játékidő: 45:52A "Mission: Impossible" című, a hatvanas
Andrei Zvyagintsev a minimalista történetek ifjú mestere, ezúttal még egyet húzott nadrágszíján. Elena című új filmjében még a Visszatérésnél is vékonyabb történettel áll elő, itt a címszereplő orosz anyácska ágyaz meg kicsiny, de egyre növekvő, lustálkodni sem rest családjának. Sok csend, szinte semmi akció, rezzenéstelen arcok egy kíméletlenül őszinte társadalmi látleletben.
A mozgásképtelen, mogorva francia mágnás szegény, külvárosi fekete srácot alkalmaz, hogy ellássa. A "furcsa páros" a kezdeti ellenérzések dacára annyira összebarátkozik, hogy együtt vág az élet kisebb és nagyobb kalandjainak. A nevetős-elérzékenyülős francia film a maga módján igen passzol a szenteste szellemiségéhez.
A Trancsírák felszabadítóan blőd, egycsattanós slasher-paródia, amely pengeéles iróniával veri el a port a rasszista redneck-horrorokon,
A normandiai Le Havre kikötőjében egy konténert a készenléti rendőrség emberei állnak körbe. Élő halottak, már megint– kommentálja az eseményeket az egyik bámészkodó.
Igazi hős, aki pisiszünet nélkül kibír 87 percet a lejárt popslágereket visító, rondán animált dögökkel. Bevallom, nekem
Az IMF ügynökét rommá lövik Budapesten és ez globális válságba sodorja a világot, amit csak egy mélynövésű szuperhős és unortodox
Szerintem két dolog van, amit nemhogy ingyen kéne nézzen a közönség a moziban, hanem még ők kellene anyagi térítést kapjanak
A harcos Oscar-esővel kísért diadalmenete közben a közönség és sajnos a honi forgalmazók is megfeledkeztek a hasonló tematikájú,
A beregszászi együttes éppúgy, mint a nagyváradi számára kevésbé megszokott színházi stílus jellegzetességeivel, különös ízeivel ismerkedik - a közönség jól érzékelhető örömére.
Az S.O.S. szerelem olyan, mint egy rosszul sikerült spin-off: volt egy viszonylag élvezhető film, az alkotók pedig úgy döntöttek, itt az ideje lehúzni róla egy második bőrt is. Most is az történt, mint ahogy az lenni szokott. A második film nem egy nagy durranás, hanem egy halk pukk. Vagy inkább egy alattomos szellentés: mindenki tudja, hogy bűzlik, de a másikra mutogat.