A bosnyák rendező a 2001-es Senkiföldje világsikere után két nemzetközi koprodukcióval (A pokol, Az igazság nyomában) állt
Spielberg-filmet hozott a hollywoodi posta, a csatolt üdvözlőkártyán a következő felirattal: Sok szeretettel Steve-nek! J.
Bele kell törődni abba, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb az egy főre jutó szörnyek száma. Így, ha kíváncsiak
Danis Tanovic nem csinált eddig sok filmet életében, talán négy nagyjátékfilmet összesen, de ebből kettővel (az elsővel és ezzel az utolsóval) pontosabb, plasztikusabb és közérthetőbb rajzát adja az elmúlt évezred utolsó évtizedét meghatározó délszláv konfliktus társadalmi, etnikai és kulturális viszonyait illetően, mint száz politikai elemző túldíjazott prezentációja.
Joe Wright eddig három mozifilmet rendezett, és ebből kettő olyan kosztümös-romantikus siker volt, mint a Büszkeség és balítélet, illetve a Vágy és vezeklés. A Hanna valami egészen más, de a jelek szerint Wright az akcióműfajban is otthonosan mozog.
Bosnyák rendezőkre ritkán esik rivaldafény. Kivéve persze a boszniai szerb fenegyerek Emir Kusturicát, aki azonban bárhol
Joe Wright legújabb alkotása nem hagyományos akciófilm, mert az érdeklődésünket, a figyelmünket nem az elbeszélés újszerűségével éri el, hanem vizuális és akusztikai orgiával ejti rabul nézőjét.
Az eddig színtisztán drámai talajon érvényesülő Wright akciófilmje különös állatorvosi jószág: ugyan a stúdió mindent megtett
A Piranha 3D és a Sikoly 4 után újabb remek, önironikus retró popcorn-horrort hoz az amerikai főáramlat. A J.J. Abrams írta-rendezte
Hozzászokhattunk már, hogy a hollywoodi romantikus filmek szerelmesei anyagi gondok nélkül ápolgatják tökéletes külsejüket.
JJ Abrams Super 8 című filmjében mestere, Steven Spielberg nyomdokain halad magabiztos léptekkel. A filmből visszaköszön
Az alapötlet jó. Az eszközök is, mert írni kell, ami képlékeny dolog, de a cél érdekében úgy tűnik, bárki képes rá. A cél
Tudható, hogy Natalie Portman hónapokon keresztül vett részt táncpróbákon, hogy elsajátítsa a balett fortélyait a Fekete
Nyakunkon a nyári uborkaszezon, gyöngyöznek a homlokok - mi sem lehet üdítőbb egy könnyű francia vígjátéknál. Csak sajnos
Ez a Gianni nem ugyanaz a Gianni, ám a hasonlóságok számottevők. Ahogy a Vénasszonyok nyarában, úgy a Gianni és a nőkben
Pozitív oldalról nézve: a Super 8 azért nézhető, mert nem illik pontosan bele semelyik filmes kategóriába. Eleinte különös,
Nincs új a nap alatt. Szerencsére nem valami kókler akar lenyomni a torkunkon egy unásig ismert sztorit, hanem a Star Trekkel
Valamilyen félreértés folytán elterjedt, hogy az emberiség gazdagabbik fele - tengeren innen és túl - nyárra még a szokottnál
Emilie, tehát Amélie, vagyis Audrey Tautou ezúttal is sűrűn villogtatja ártatlannak tűnő, ám nem kis huncutságot rejtő fekete szemeit, e filmben azonban maradunk egy helyben, egy idilli kisvárosban, valahol a Riviérán, egy nyüzsgő fodrászszalonban. Pajkos hősnőnkben most is dühöng a világjobbító szándék, azonban ebben az igazi, könnyed, nyárias francia vígjátékban természetesen minden másképpen sül el, mint ahogy eltervezték…
J.J. Abrams filmje felidézi Új Hollywood fénykorát, és bár sokat kölcsönöz onnan, mégis több lesz szimpla nosztalgia-mozinál.