Íme, egy szakmányban készült tinihorror az átokról, ami egy ostoba játék keretében elkerülhetetlenül szedi áldozatait, természetesen egy fotogén tinitársaság tagjai között, akikért nagyon, de nagyon nehéz izgulni.
Hogy valóban szükség volt-e az Ocean's Eleven női verziójára, azt csak a nők tudják megmondani és a jegybevételek elemzői. Hogy az eredmény szórakoztató lett-e? Nagyjából, de nem teljes mértékben.
A szép óceánkutató lány és a fess angol kém a festői tengerparton találkoznak és szeretnek egymásba, hogy aztán mindketten szó szerint és jelképesen is alámerüljenek a Jó Nagy Vízben.
Ki hallott már ilyet, egy rendőrkutya és egy rendőrember együtt nyomoz! Ja, már hallottam, azt is, amikor egy rendőr beépül egy szépségversenybe, és rájön, hogy az milyen fincsi dolog!
A tükör hazudik, vagy mi áltatjuk önmagunkat, kérdi tőlünk és önmagától Amy Schumer, aki ennél az ordas nagy közhelynél azért sokkal merészebb és eredetibb szokott lenni.
A jóléti államok legjobbikában sem lehet mindenki boldog, és ezt az állítást három mérsékelten izgalmas és/vagy szimpatikus házaspár illusztrálja nekünk.
Íme egy dokumentumfilm, amely izgalmasabb a legtöbb kriminél, hiszen hősei egy színésznő és egy rendező, akiket a leendő észak-koreai diktátor raboltatott el magának, hogy egy kicsit mozizhasson.
Jó eséllyel ez az év horrorja, és tényleg olyan hideglelős, mint mondják, vagy még jobban, pedig minden családon belül marad benne. És pontosan ezért olyan rémisztő!
Hát kopott a cipője és büdi a lába, de miért ült egyáltalán kerekesszékbe: hát a szerelem kedvéért, mi másért?
A Potter-univerzum után újabb J.K. Rowling-alkotások köré épült mozgóképes világ, hiszen immár kisképernyőn is élvezhető az írónő három összefüggő detektívregénye, a Cormoran Strike-könyvsorozat, amit a BBC adaptált televíziós szériává – tökéletesen.
A nálunk is rendkívül közkedvelt sitcom, az Agymenők spin-offjaként készült, annak egyik legnépszerűbb karakterének gyerekkorát bemutató Az ifjú Sheldon ugyanolyan addiktív, mint a kockákról és hozzátartozóikról szóló vígjátékszéria, csak kevesebbszer lehet nevetni rajta. A jó hír viszont, hogy ez egyáltalán nem baj.
Ha fogjuk a Trónok harca olcsó verzióját, és ráöntjük az Alice Csodaországban fantáziátlan változatát, jól felrázzuk az egészet, megkapjuk Matteo Garrone sajátos hangulatú fantasy-horrorját.
Az 1987-es Goldie Hawn és Kurt Russel-féle vígjátékhoz képest felcserélődnek a szerepek: itt nem egy nő az amnéziás arrogáns milliárdos, hanem az új idők szavára felelve egy túlkoros mexikói playboy. Ami tök mindegy is.
Ahogy haladunk előre az évadokban, az MTVA fiataloknak szóló szériája egyre jobb lesz. A kínos első szezon mondvacsinált álproblémái, idiotizmusa és színjátszó szakkörbe illő színészi alakításai után a másodikban végre igazi hősöket, igazi színészeket és igazi problémákat láthattunk. A most induló harmadik évad pedig még a korábbinál is jobb lett.
Egy negyvenes nő megpróbálja rekonstruálni azt a harminc éve eltemetett emléket, pontosan milyen kapcsolat is fűzte még 13 éves korában egy felnőtt szerelmespárhoz. Az HBO egyszerre semmit- és sokatmondó című tévéfilmje egy olyan borzalmas történetről szól, amit bárcsak ne kéne látnunk.
Megjött a francia Jacques Audiard rendezésében készült, teljesen őrült westernkomédia, a The Sisters Brothers előzetese, amelynek hősei lőnek, aranyat keresnek, isznak, de leginkább veszekednek.
Két szomszéd pár között tör ki a háború egy nyavalyás fa, illetve annak árnyéka miatt, mert Izlandon meg kell becsülni azt a kis napfényt, és nem csak kerti törpék esnek áldozatul.