Téli újcirkusz-mese. A Recirquel az idei téli szezonban az évek óta telt házzal játszott Kristály felújított verziójával tér vissza. Az év végi ünnepek hangulatát idéző produkció varázsvilága felnőtteket és gyermekeket egyaránt vár a Millenáris Üvegcsarnokába, ahol a csillogó jégbe fagyott, bámulatos meseképek a közönség szeme láttára és közreműködésével kelnek életre. A Vági Bence művészeti vezető által megálmodott alkotás klasszikus meséket megidéző története szerint Kristály-világ úrnője elvesztette hitét az emberi érzelmekben, ezért befagyasztja a világot, és csillogó, ám jeges falak közé zárkózik. A közönség és a fellépő művészek együtt keresik a szeretet melegségét, a fény reményét ebben a lenyűgöző illúziókkal és mutatványokkal teli térben. artistamester: Ócsai Böbetechnikai vezető: Vladár Tamássminkmester: Ipacs Szilviafodrász: Marton Ádám, Kazi Balázsprodukciós menedzser: Szabó Zsófiadíszlettervező-asszisztens: Pallós Kornéliajelmeztervező-asszisztens: Muladi Klárapróbavezető: Horváth Zita, Demissie Efraim Artisták: Buti Gordon, Fehér Ádám, Yevhen Havrylenko, Mariia Hryhorieva, Ignácz Ivett, Valeriia Khoruzhenko, Kateryna Larina, Andrii Maslov, Pfeiffer Roland, Aleksandr Plishkin, Rozsnyói Soma, Beata Slabko Hiphop táncosok: Demissie Efraim, Elekes Gergő, Hefler Dániel, Katona Péter
December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő. A 2019/20-as évadban különleges ünnepi meglepetésként a Budapesti Operettszínház is színpadra állította a klasszikus balettet. A Diótörő - amely Győrben és a Bécsi Állami Operaházban óriási sikerrel, telt ház előtt mutatkozott be - a Magyar Táncművészeti Egyetemmel közös produkció, Harangozó Gyula rendezésében és koreográfiájával. A főszerepekben az egyetem végzős növendékeit is láthatjuk, de több korosztály is színpadra lép az előadás során, változatos és színes kiállítást biztosítva. Érdekesség, hogy Carousel című musicalünkben szereplő ifjú tehetségeket is újra kőszínházunkban köszönthetjük. Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra, Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa) és Szelényi Dorka mutatkozott be, Diótörő hercegként Gallai Zsoltot (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosát), Sík Milánt (szintén a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa) és Somai Valért láthatjuk. Az előadás során közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula. A Diótörő két felvonásból áll, játékideje 2 × 50 perc. Mivel a világ legnépszerűbb gyerekbalettjéről beszélhetnek, természetesen a kicsiket is szeretettel várjuk, a darab megtekintését hatéves kortól javasolják. Lakájok: Hojer Szeverián, Czeglédi Ákos, Horváth Tamás, Harsányi Tamás. A Diótörőről Pjotr Iljics Csajkovszkij klasszikusa E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült. Ezt először id. Alexandre Dumas dolgozta át, végül pedig Marius Petipának, a Cári Színházak egykori koreográfusának átirata lett az eredeti Diótörő alapja. Csajkovszkij lelkesedése a darab iránt kezdetben igen csekély volt, mivel úgy gondolta, a pazar díszletek és jelmezek elvonják a figyelmet a zenéről, ám a mesetéma érdekessége mégis felkeltette a figyelmét, így elfogadta a felkérést a balett megkoreografálására. Érdekesség, hogy ez volt élete utolsó műve. A Diótörő ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban, melyet megelőzött egy március 7-i szentpétervári koncert, ahol a balettből egy kivonatot, az úgynevezett Diótörő-szvitet mutattak be. A mű karácsonyeste játszódik, mikor a vendégek egyike, Drosselmeier nagybátyja egy diótörő babát hoz ajándékba a család kislányának, Marikának. A történet a lány álmában folytatódik, ahol hercegként kel életre a bábu, s varázslatos utazásra viszi magával a lányt. Ennek kezdetén rögtön az Egérkirállyal és hadseregével kell megküzdeniük, hogy továbbmehessenek az álmok kalandos útján. Magyarországon 1927-ben debütált a darab Brada Ede koreográfiájával, noha végül az 1950-ben Budapesten színpadra állított Vajnonen-féle koreográfiával terjedt el.
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Áll a bál a Banks család Cseresznyefa utcai otthonában. Hat dada szökött meg a két gyerek mellől. A legnagyobb zűrzavar közepette a semmiből egyszerre ott terem egy rendkívüli hölgy, bizonyos Mary Poppins.
Hiszel a varázslatban? Az igazi varázslatban? Hiszen sokféle varázslat létezik, de ezek közül csak kevés az igazán igazi! Ám ha időben megtanulod, melyik az igazi, akkor megtalálod a boldogságot, és ezt a boldogságot tovább is tudod adni, hogy ne csak veled, hanem körülötted is csodák történjenek. Mi e varázslat titka? Mi az igazi varázslat titka? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád, csak figyelj jól és nyisd ki a szívedet. A varázslat ott lesz, igen, ott a szívedben! Hihetetlen, ugye? Ám mégsem az! A szívedben lakó tiszta varázslatot tanítja meg neked a Fővárosi Nagycirkusz új, karácsonyi műsora. S ahogy várjuk a karácsonyt, elkezd a porond fölött szállingózni a hó, hegedűszót hallasz és egy bot varázspálcává változik, hogy mindenből csodát varázsoljon, és te csak kapkodd a fejed, tapsolj és nevess! És jönnek egymás után a cirkuszi csodás alakok: karcsú és izmos artisták levegőben (Szlavkovszki Zsolt, Kocsaslijszki Panna, Györe Nóra, Stepanian Anna), földön és egymáson, a legjobb magyar gyorsöltöző házaspár (Richter Szebasztian és Eötvös Krisztina), egy ifjú mágus (Eötvös Christofer), Kenneth Huesca, a világsztár hasbeszélő, a Saabel-testvérek hófödte pusztákra elröpítő kutyás attrakciója, és két kínai csoport, a Jining Girls és a KungFu Boys Európában még nem látott elképesztő produkciói! Epikus nagyjelenetek és rengeteg humor! Szépség és varázslat! A Vincze Tünde rendezte Magic Around Christmas – Karácsonyi Csodashow című műsorunkban nincs lehetetlen! Nincs olyan, ami ne valósulna meg! Ahogy a legnagyobb német költő, Johann Wolfgang von Goethe is írta kétszáz éve: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz... fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” Mi pedig hiszünk neki, hiszünk a a cirkuszművészet bátorságában és merészségében, hiszünk a szívünk varázslatában és a szeretet erejében! És hiszünk abban is, hogy a karácsony megint fehér lesz: hogy a sűrű hóesésben varázspálcánkkal a friss hóba majd együtt írjuk bele a világot megváltoztató varázsszavakat! Mert a Fővárosi Nagycirkusz az a hely, ahol a csodák valósággá válnak!
A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat előadása. Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása. A történetben a gyerekek egy különleges adventi kalendáriumot kapnak ajándékba, melynek ablakaiból az éjszaka folyamán előbújnak az adventi időszak kifejezetten magyar vonatkozású karakterei - Luca-napi boszorkák, pásztorok, lángos-csillag, és további megelevenedő kultikus jelképek - gombolyítják a történet fonalát és vezetik egyre közelebb a szereplőket - és természetesen velük együtt a nézőket - a Karácsonyi ünnepkör valós tartalmi minőségéhez; a Fény - a megváltó - születéséhez. A várakozással teli történet hol megható emelkedettséggel, hol humorral, játékossággal, alapvető emberi érzésekkel szövi át a táncjátékot. Paár Julcsi és Lakatos Róbert zenéje, Kocsis Enikő és Fitos Dezső koreográfiái és rendezése, a Fitos Dezső Társulat magával ragadó tánca igazi csemege lesz az ünnepi készülődés időszakában. Táncosok: Alzetta Alexa, Balogh Boldizsár, Bíró Éva, Fafka Júlia, Fitos Dezső, Gellén Péter, Gera Zoltán, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Korompay Balázs, Mészáros Kinga, Molnár Bálint, Nagy Dorottya, Németh Eszter, Östör Ákos, Pásztor Zalán, Tóth SomaGyerekszereplők: Bognár Blanka, Bognár Buda, Fitos Gáspár Dezső, Kuffler Mira Zenészek: Szakál Tamás, Kiss B. Ádám/Vajas Albert, Kováts Gergő, Szabó Dániel, Könczei Bálint, Bognár András. Jelmeztervező asszisztens: Gombár MáriaArtista oktató: Kőmíves Tibor
Dokumentumjáték. Képzeletbeli dokumentumjáték a Nagymező utcából Stein Pupi eredeti slágereivel. Állítólag minden a testén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amiben Madám Bizsu (Molnár Piroska) visszavisz minket az időben, a 20-as, 30-as évek Budapestjére… A Madám Bizsu az Arizona mulató századeleji világába repít minket Molnár Piroska címszereplésével… „Szerelem és árulás volt minden este a fényűző budapesti éjszakában…” Zenés műsor egy romantikus, bűnös korról, amiben újra megelevenedik a száz évvel ezelőtti Nagymező utca… Mintha Budapesten játszódna az Éjfélkor Párizsban című Woody Allen film… Zene: Stein Pupi Zenei vezető és zongorán kísér: Kőhalmy Pál
A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét és izgalmát bemutató produkciója népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kis Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel. A nézők az advent utolsó napjának kora hajnaltól késő estig zajló örömteli pillanatait élhetik át a hótündérek hajnali hóvarázslásától, a hóemberek titkos találkozóján és a karácsonyi mézillatú, mágikus ételek elkészítésén át egészen a karácsonyfa-állítás és -díszítés meghitt ceremóniájáig.A megbokrosodott szánhúzó lovak, a fergeteges hógolyócsaták, párválasztó korcsolyatáncok a humort sem nélkülözve készítik elő a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátékát, a betlehemezést, amely az előadás végére összegyűjti a mesés utazás valamennyi résztvevőjét, hogy együtt élhessék át Isten fia megtestesülésének, a Megváltó világra jöttének őszinte örömét. A Magyar Állami Népi Együttes hét képben megfogalmazott adventi táncjátéka (Hótündérek tánca; Csusszan a szánkó; HTT - Hóemberek Titkos Találkozója; Csilingelő lovas szán; Süssünk, süssünk valamit; Szabad-e bejönni ide betlehemmel?; Jaj, de szép a karácsonyfa) igazi ünnepi hangulatot teremt, közel hozza a karácsony titkát, felidézi a várakozás gyermeki örömét. Az előadást családoknak ajánljuk. Közreműködik: a Budapesti Énekes Iskola Kórusa (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János)
Fabularevü.Aesopusi állatmesék, valamint a meseíró életéről fennmaradt feljegyzések és legendák alapján. Ki ne ismerné a tücsök és a hangya meséjét? A hangya egész évben melózott, mint az állat, és mire eljött a tél, felélte minden tartalékát. Átkopogott hát a tücsökhöz, hogy kölcsön kérjen tőle… vagy hogy is volt? Aesopus, a világ első mesemondója végre Magyarországra látogat, és azt mesél, amit akar! Tudniillik szabad. Egy felszabadított rabszolga. Púposnak púpos, mégis egyenes gerincű. Két lába van, mégis megbotlik. Ha kell, ravasz róka, ha nem, hát ma született bárány. Akárhogy is: nagykutya. Egy fecske, aki nem. Ahhoz mi is kellünk. Ha jól hegyezzük fülünk, és nem ijedünk annak árnyékától, mint a gyáva nyúl, akkor talán megértjük a tanulságot. Vagy annak hiányát, és az est végére tán egy kicsit szabadabb rabszolgák leszünk. Antik stand upba ágyazott állatkodás az emberi gyarlóságról. Didaktikus táncdalest igéző idézőjelekben. Állítva kérdezés, és kérődzve állítás. Más tollával ékeskedés két felvonásban! Az Örkény Színház társulata nem kevesebbre vállalkozik, minthogy egy zenés revü keretében gondolja újra az aesopusi meséket, amelyek háromezer év alatt mit sem veszítettek érvényességükből.
„Az Úristen szól rajtam keresztül,mert az Úr mindig azokon keresztül szól a világhoz,akik részegek.” Szép lányok, fesztiváligazgató, prostituált, multis menedzserek, bankigazgatók, megcsalt férjek és feleségek, és mind, az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Szélsőséges állapotban szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak. Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? Miért mondják, hogy egy macska ölte meg az anyámat? Anyám él! Bonyolítja a helyzetet, hogy ezek a részeg emberek nem értenek egyet a feltett kérdésekre adott válaszokban, ezért sokat vitatkoznak. Ez néha nagyon szórakoztató, néha megható, és néha arra késztet, hogy mi is elgondolkodjunk, hogy is van ez. Meg hogy mi az az ez, ami hogy is van. Ivan Viripajev kortárs drámaíró és rendező az orosz Új Dráma és az Oxigén művészeti mozgalom elindítója, aki a nyers valóságot írja meg költői nyelven, ismerős figurákat humorban gazdag helyzetekbe helyezve. A Részegek az egyik legnépszerűbb műve, amit számos nyelvre lefordítottak és játszanak Európában és szerte a világon.
Szeretetlenség, szeretetéhség és szerelemféltés mozgatja darabunk szereplőit. „Lesznek benne bizarrfordulatok”. Így fogalmaztunk volna akár tíz évvel ezelőtt is, de manapság elég, ha annyit mondunk:huszonegyedikszázadi történet. Eredetileg a „Mások” munkacímet adtam készülő darabomnak, bízvaabban, hogy az előadás után így sóhajt majd fel a néző: – Lám, ők sem mások! Felebarátom a darabminden egyes szereplője. A testvéreim, kikről nemrég még azt gondoltam: idegen lelkek, idegentestben. (Pintér Béla) Hang: Gyirán Péter, Farsang Áron, Benkocs GáborMűszak: Berecz Csaba, Berecz Eugén, Károlyi Roland, Károlyi NorbertFodrász: Milák Beáta / Bán Zsófi
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen. Este és reggel, összezárva, együtt. A könnyekig mulatságos bohózattá gyorsuló előadás szereplői számára ritka, örök emlék marad. Mint a régi időkből azok… amiket jobb volna elfelejteni. A darab a Thália Színházban látható először Magyarországon.
Adventi belső misztikus utazás magyar nyelven. Nagy réztálban tűz lobog, körben nyugágyak. Sokan tudnak a három bölcsről, aki a Megváltót indult el keresni. Ám a csillag egy negyediket is elvezetett volna Betlehembe, viszont ő már a többiekkel való találkozást is lekéste. 33 éven át fut a történések nyomában a legbölcsebb, Artaban, és vinné ajándékát Jézushoz. Vajon miért mulasztott el egy egész életet? És vajon tényleg elmulasztotta-e? Biztosan kérdez, de válaszokat is találhat minderre a különleges előadás, amely a benne résztvevők egyik érzékszervét kikapcsolja, a többit viszont élessé teszi mindarra, ami a világból marad, ha a fényességet keressük, de nem találjuk. "(Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy a szeánsz során szemüket be kell kötniük. Bármilyen probléma esetén kezükkel jelezhetnek, és munkatársaink azonnal segítenek.)" Közreműködnek: a Magyar Állami Operaház Zenekarának művészei.Felvételről közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
"Erős a házunk, teli a kamránk"- mondja Kippkopp Tipptoppnak. "De üres a karunk. Hiányzik innen .... egy gyerek!" - sóhajtja Tipptopp. Marék Veronika népszerű mesehőseinek története folytatódik, bővül a család öt kis gesztenyegyerekkel.
Marék Veronika népszerű gesztenye-hősét kísérhetjük el varázslatos, zenés kirándulásra. Vele közösen fedezhetjük fel erdő-mező kis lakóit, és szurkolhatunk azért, hogy megtalálja, akit oly régóta keres.
Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néninek a 80. Születésnapját meg kell ünnepelni. A születésnapot Lackó, a Játékmester és Titilla, a hűséges macska szervezi meg. Dal, játék, nagyon sok meglepetés. És természetesen Bors néni, akit minden gyerek szeret. Reméljük, Te is. Ezúton küldjük a születésnapi meghívódat. Várunk, gyere!
Holle anyónak földön túli hatalma van. Irányítja az emberek életét, a tengerek vándorlásait, dunyhájából hó hull a földre, zenélő csodahárfájára ébred a földön a szerelem. Hanka a kis mostohalány kútba ugrik, hogy teljesítse mostohaanyja parancsát, de a halál és az élet között uralkodó Holle anyó megmenti és ad még egy lehetőséget a földi boldogság megtalálására.Kikkel találkozik odaát? Miről suttognak a fák és a kemencék?A klasszikus Grimm mese nyomán készült színdarab, csodálatos és varázslatos világba repíti a gyerekeket. Díszlet, jelmez: Maximus
Az őszinte barátság meséje ez. Megmutatja, hogy nem baj, ha valaki értéktelennek tart, másnak talán attól leszel a legszerethetőbb, amit korábban nem is tudtál magadról. A lyukas hordó, a törött létra és a fogatlan gereblye a szemétdombra kerülve fellázad és elmenekül, de ezzel végül a Fecskefiút és a Rózsalányt is megmentik. CSUKÁS ISTVÁN színműve humorral, játékosan tanítja és szórakoztatja a gyerekeket, de persze szüleiket is, hiszen a mese egy szimbolikus történet, amely általános emberi problémákat és lehetséges megoldásokat fogalmaz meg. Az előadás a Madách Színházban első rendezése Vaszilenko Eugeniának, aki több mint 10 éve Szirtes Tamás munkatársa a világsikerű musicalek színrevitelében. Pályáját a színházban táncművészként kezdte, mára széleskörű tapasztalattal bír a zenés színpadi művek alkotói folyamatában. Gulyás Levente zeneszerző új szerzeményei teszik a darabot olyan zenés művé, amely illik a teátrum repertoárjához. Jelmeztervezőként Horányi Juli, díszlettervezőként pedig Vízvárdi András neve garancia arra, hogy az előadás a közönség legújabb kedvence legyen. A szövegkönyvet szerkesztette: Kósa Melinda Korrepetítor: Felszegi Dalma
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.