magyarul beszélő, amerikai romantikus dráma, 114 perc, 2002
Értékelés:
361 szavazatból
Szerinted?
Egy röpke nap óráiba sűrítve három nő megkapó története... 1923: Virginia Woolf (Nicole Kidman), a huszadik századi világirodalom nagy egyénisége, a tragikus sorsú írónő hosszú gyógykezelése után elkezdi írni "Dalloway asszony" című regényét. 1951: Laura (Julianne Moore), az öngyilkossági hajlammal küzdő terhes háziasszony meglepetés bulit akar rendezni férje születésnapjára, de kezébe akad a regény és teljesen belefeledkezik. 2001: Clarissa (Meryl Streep), a leszbikus kiadótulajdonos szintén meglepetés ünnepséget akar rendezni AIDS-ben szenvedő költő barátja tiszteletére. Mindhárom történet alapkérdése saját boldogságunk igazi célja és annak elérése mások életén keresztül. Három nő, egy regény: az egyik írja, a másik olvassa, a harmadik átéli... Világszerte számtalan díjjal méltán jutalmazott alkotás.
Bemutató dátuma: 2003. március 6. (Forgalmazó: UIP-Duna Film)
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Elképesztõen izgalmas, a könyvet remekül adja vissza. 3 ember drámája, akiket összeköt a könyv ("is" sicc!). V. Woolf írja, Julianne Moore olvassa, és Meryl Streep pedig maga Mrs. Dalloway. Asszem írok pár kedvenc filmet, hogy ez alapján könnyebben tudj dönteni, hogy megnézd az ajánlásom alapján. (Adaptáció, Augusztus Oklahomában, Erin Brockovich, Mephisto nem is folytatnám)
Minden szavaddal egyetértek. Szerencsém van ma olyan hangulatban vagyok, hogy a film minden percét átéltem. Olyan élmény volt, hogy nem is akarom többet megnézni, nehogy sérüljön az élmény -- ha éppen nem lennék ráhangolódva.
Nekem nem jött be. Pedig kedvelem a komoly filmeket, és jöhet a romantika is, de ez tömény szenvelgés. A szünet nélkül áradó, nem különösebben jó, zene is igen idegesítõ. Pár jó alakítás, fõleg Ed Harristõl, ennyi. Bocs a rajongóktól!
A helyzet az, ezt a filmet csak egy nõ tudja igazán érteni. Fõleg ha közelít a középkor felé. Tökéletesen lehet érteni és átlátni a szereplõket és az idõsíkokat. Nagyon mély és komoly érzelmi dráma, csillagos ötös szereplõkkel. Hangulat kell hozzá hogy megnézzem, de már többször láttam így is.
Sajnos untam... Szerintem megvan az a szenvedésmennyiség, amit egy átlagos, normális lelkivilágú nézõ egy filmben elviselhetõnek tart. Ebbe a filmbe viszont ennek a többszöröse van belezsúfolva és nem igazán kompenzálja a dolgot sem egy mély mondanivaló, sem némi boldogság vagy tanulság. Nem értek egyet azzal, hogy egy nõ élete csak a szenvedésbõl áll, ráadásul a Nicole Kidman és a Julianne Moore által alakitott karaktereknek semmi komoly oka nincs a boldogtalanságra, illetve egyik sem tûnik olyan szerencsétlennek, aki ha akarna ne változtathatna a sorsán, de egyik sem akar, csak sirdogálnak és másokat okolnak a boldogtalanságukért. Talán a Meryl Streep karaktere az egyetlen, akivel némileg szimpatizálni lehet, de ott sincs mély jellemrajz és történet a nézõ elé tárva. Ez a film is egy a sok közül, ami a feminizmus és a nõi önsajnálat dagályába süllyedt.
Valóban nem értettem, miért kell Órák címmel ellátni egy filmet, csak mert egy napnyi történést jelenít meg. Azt sem tudtam kibogozni, mi a kapcsolat a három történet között, de nem is érdekel annyira. Szerintem nagyon unalmas film, nem sok történik benne, nem értem ezt a magas pontszámot.
Vagy inkább csak te nem értetted :D Egyébként az idõrõl beszéltek, mivel, ha nem tûnt olna fel, csak egy nap az egész film. És a cselekmény órák alatt történik. Zseniális film volt!
Több év után ismét megnéztem, ritkán ismétlek. Az idõsíkokat (1923-1941-1951-2001) mindjárt a legelején annyira összekeverik h soha többé nem lehet kibogozni a cselekményt...már ha ez valakinek fontos. (Nekem fontos...lett volna.) Ezért minden érdeklõdõnek ajánlom a film wiki-szócikkét a film megtekintése elõtt (ha már én nem olvastam el elõre): https://en.wikipedia.org/wiki/The_Hours_(film) mivel nem krimi/thriller/akciófilm, a "spoilerek" ellenére megéri. Virginia Woolfról sem árt némi után- ill elõolvasás, ki/mi is pl az a Mrs. Galloway vagy éppen õ..És ha minden elõtanulmány megvolt, neki lehet ülni, nézni és hallgatni: nem feltétlenül a lilás párában úszó, sokat sejtetõ, mélyen szántani (vetni?) akaró mono- és dialógokat, azok úgyis követhetetlenek (maradnak), akárcsak a cselekmény, hanem a három "grácia", különösen Kidman és Moore játékát és Philip Glass félreismerhetetlen, kongeniális zenéjét. Ám ha vizsgáznom kellene ebbõl a filmbõl ("ki-mi-hol-mikor-merre-meddig"), bizony sosem mennék át...
Kiváncsi vagyok,hogy ma milyen filmet fognak leadni "Az órák"cimmel,mert legutóbb az "Órák"cimû New Orleansban,a katasztrófa idején egy kórházban játszódó filmet vetítettek evvel a felvezetéssel.
Hollywoodban „legyártanak” 5-10 kasszasiker akcióbaromságot mert kellenek az értéktelen baromság amik bevétele fedezi a veszteséges, de értéket tartalmazó alkotásokat. A sokadik csihi-puhi baromság után nem tudnak többet csinálnak, mert már agygörcs és hányinger kerülgeti õket a kcar baromságoktól. Ilyenkor döntenek úgy, hogy a befolyt nyereségbõl végre leforgathatnak egy valódi alkotást is és ilyenkor születnek az olyan dolgok mint ez a film.
Nagyon felkavaró film. A színészi alakítások hitelesek, és megrendítõek. Még nem láttam ennyire mély és érezhetõ drámát. Azt hiszem nagyon sok mondanivalója van és korunk talán legégetõbb társadalmi és individuális problémájával foglalkozik. A társas magány a legtöbb családban ott van, de van ahol beszélnek róla és van ahol, észre sem veszik hogy jelen van. Megérdemelten kapott ilyen sok díjat ez az alkotás.
Vélemény: