Tényleg anyu hasából pottyantam a világra? Ismerős kérdés a gyerekek részéről, akikben már nagyon korán kíváncsiság ébred saját születésükkel vagy kistestvérük világra jövetelével kapcsolatban. Nemrég jelent meg a Kolibri Kiadó gondozásában a Pocakmese című kötet, amely a mese misztikumának segítségével ad választ a gyerekeknek arra, mi történik anyu pocakjában. A szerzővel, Szabó Attilával beszélgettünk.
Azon kapom magam, hogy Törökszentmiklósra szeretnék utazni. Vasúton a Nyugatitól alig több, mint másfél óra. De aztán rádöbbenek, hogy semmi értelme. Rubin Szilárd hagyatékban maradt kézirata, amely Keresztesi József értő szerkesztésében jelent meg, tényregény ugyan, mégsem kapnám meg a mai várostól, amihez hozzájutottam az évtizedekig toldozgatott dokumentum-regényben.
Október 11-én csütörtökön délután 1 órakor a Svéd Akadémia bejelentette Stockholmban, hogy 2012-ben az irodalmi Nobel díjat Mo Yan kínai író kapja. A szerzőről mi magyarok sajnos nem sokat tudunk, a legrövidebb út, ami hozzá vezet egy 1987-es film, a Vörös cirokmező, amely az ő regényének adaptációja, és amelyet egy híres kínai filmrendező, Zhang Yimou vitt vászonra.
Androulla Vassiliou oktatásügyért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos október 9-én, kedden délután jelentette be a Frankfurti Könyvvásáron, hogy többek között Horváth Viktor Török tükör című regénye nyerte el az Európai Unió Irodalmi Díját. A jelentős európai könyves szervezetek által 2009-ben alapított "kis Nobel-díj" célja, hogy reflektorfénybe állítsa a kiemelkedő tehetségeket, és elősegítse a díjazott művek nemzetközi terjesztését.
Ezen a héten derül ki, hová kerül 2012-ben az irodalmi Nobel-díj. De vajon valóban a legnagyobb írók kapták meg mindig a díjat? A Nobel-díjas írók művei kötelező olvasmányok? Szerepet játszik a politika a díj odaítélésében? Miért kapta meg olyan kevés nőíró a kitüntetést? Ezek a kérdések nem hagytak nyugodni, és remek válaszadó alanyra bukkantam Szilasi László íróban, irodalomkritikusban, aki készséggel állt rendelkezésemre.
Inkább kísértethistóriáknak nevezném ezeket a történeteket, bár jól hangzik a rémtörténet elnevezés is, de a szövegek nagy részében főleg túlvilági árnyak és egyéb félelemkeltő lények illetve események bukkannak fel. Van egy érdekes kivétel is, ahol misztikumnak nyoma sincsen, de a történet annál nyomasztóbb és drámaibb.
Közeledik az irodalmi Nobel-díj átadása! Egész pontosan ezen a héten, október 11-én, csütörtökön, délután 13 órakor történik meg a nagy bejelentés. Az eseményhez kapcsolódva tematikus héttel jelentkezünk. Összegyűjtöttük azokat a szerzőket, akiket a legjobbaknak tartunk az irodalmi Nobel-díjasok közül.
A Magyar Dráma Napja alkalmából, egyik legegyénibb hangú és legsikeresebb kortárs drámaírónkat, a Csirkefej, a Koccanás és a Kvartett szerzőjét, Spiró Györgyöt kerestük fel, hogy drámaírói pályájáról, illetve a kortárs magyar dráma helyzetéről faggassuk.
Újságíróból lett bortudor, vicces ismeretterjesztő könyvet írt a borkultúra iránt érdeklődők részére, amelynek hamarosan jön a folytatása. Tompa Imre borszakíróval a Budavári Borfesztivál alkalmából beszélgettünk a magyar borkultúra jelenéről és jövőjéről.
A Balaton környéke évszázadok óta meghatározó vidéke borkultúránknak. A tó északi felén, néhány kilométerre Zánkától északra terül el a festői fekvésű Szentantalfa, ahol a Dobosi Pincészet műveli szőlőjét és készíti finom borait. Mint kézműves, biogazdákodást folytató pincészetet kerestük fel őket, hogy feltegyünk néhány kérdést a hazai borkultúrával kapcsolatban. Dobosi Győző borász válaszolt kérdéseinkre, aki egyben a Balatoni Borút Egyesület elnöke is.
Ha iskolakezdés, akkor tankönyvszezon. Idén szeptemberben sincs ez másként. A legnagyobb és legismertebb tankönyvekkel foglalkozó kiadóhoz fordultunk kérdéseinkkel. Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója exkluzív interjút adott portálunk részére.
A magyar bor jövője többek között attól is függ, hogy tudunk-e a nagyvilág számára is azonnal felismerhető, egyedi karaktert találni a borainkhoz. Íme néhány kultikus magyar szőlőfajta, amelyek kiváló borokat adhatnak, és ott lapulhat bennük a jövő. Segítségül egy ma is alapműnek számító klasszikus könyvecske szolgál, amely rengeteg szőlőfajtát taglal, a borkedvelők legnagyobb örömére.
Az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg Térey János új kötete, a Termann hagyatéka, amely az 1997-es Termann hagyományai című könyv újraírt, átdolgozott változata. A szerzőt épp családi örömök között találtuk, de egy gyors interjú erejéig szívesen válaszolt kérdéseinkre.
Régóta szakmája elismert képviselője és történelmi tárgyú könyveivel, írásaival is gyakran találkozhatunk, de a széles körű ismertséget és közönségsikert az jelentette számára, amikor megjelent a 100 történelmi tévhit című kötete az Animus Kiadó gondozásában. A könyvet az ugyancsak népszerű folytatás követte, idén pedig A Vadnyugattal szerzett örömet olvasóinak. Hahner Péter történészt Amerikáról és a történetírásról faggattuk.
Azt hittem, a hazai könyvpiac egyik sztárszerzőjéhez rögösebb út vezet. Biztosan elfoglalt, nyáron új könyvén dolgozik, elutazott a tengerre és borzasztóan nehéz lesz interjút kérni tőle – ha egyáltalán ad. Ám épp ellenkezőleg – ilyen készséges, kedves fogadtatásban ritkán van részem.
Azt hiszem, igencsak elcsodálkoznánk, ha arra kérnének minket, hogy soroljuk fel olimpiai bajnokainkat. Nem is az összeset, csak az aranyérmesek közül legalább mondjuk harmincat. Az ezüstökről és a bronzokról akkor még nem is beszéltünk.
Az Acélsodrony-trilógia után nemrégiben jelent meg az Acélsodrony negyedik, Sport 1962-1989 című kötete, amelyet Aczél Endre ezúttal Török Péter újságíróval közösen készített. Az olimpia alkalmából a szerzőt kérdeztük a magyar sport múltjáról és jelenéről, és persze aranyos esélyeinkről.
Nemrégiben jelent meg új kötete Csak úszóknak! címmel és nem telik el olyan hét, hogy ne találkoznánk vele valamelyik irodalmi rendezvényen. Lackfi Jánossal beszélgettünk.
Vajon hol járunk, mi ez a hely és hol található Verhovina? A név, amely egy régi szovjet motorkerékpár-típus és egy kárpátaljai tájegység neve is egyben, ha úgy akarjuk, földrajzilag is behatárolható terület és sok mindent elárul a megfestett vidékről, amely a történet húsa és teste.
Nemrégiben jelent meg Kőrösi Zoltán új novellagyűjteménye, Az utolsó meccs címmel. A szerzőt kérdeztük fociról és irodalomról.