Csöndben érkezik és nem is fogja felkavarni az állóvizet, mégis isteni volna, ha minél többen megnéznétek ezt a filmet. Csak úgy, szép csöndben.
Ulrich Seidl, a fogyasztói társadalom élesen látó és kíméletlenül fogalmazó, élő lelkiismerete e filmjében sem adja alább, mint eleddig tette. A Paradise: Love elhízott, középkorú, szeretetlen európai nőkről szól, akik all inclusive egzotikus kenyai nyaraláson próbálják megvásárolni azt, amit valójában sosem kapnak, sosem kaphatnak meg: a szerelmet.
Mindenki szeretne ott lenni a saját temetésén – és nem a koporsóban. Az elvonult mord vénember most meg is teszi, igaz, őt az motiválja, hogy a nagyszabású ceremónián múltja elfojtott titkát minél több emberrel megossza, megindokolja remeteségben töltött keserű évtizedeit, még életében.
Kéttagú rendőrörs járőrözik a zömében színesbőrűek lakta külváros utcáin. Egyikük eszes, a másik beszél spanyolul. Szolgálnak,
A magunk alatt vágjuk a fát mondás bölcseletét fejti ki térdimenziós animációs formában a legfrissebb dr. Seuss-adaptáció. A Lorax szórakoztat és elgondolkoztat, ugyan elsősorban a gyerekeknek szól, de a felnőttek is bátran elkezdhetik.
A napokban jelent meg Závada Pál legújabb, Janka estéi című, három színdarabot tartalmazó kötete a Magvetőnél. Nem előzmények nélkül, már ami a szerzőhöz köthető rádiós és színpadi adaptációkat illeti, mégis első drámaköteteként. A Litera nem habozott, hogy megkeresse, és megkérdezzen tőle néhány fontosnak vélt részletet.
Ha a 80-as évek hajlott korú akciósztárjai esetleg mégsem hódítják vissza a nagyvásznat, Liam Neeson könnyen beleülhet a
A boldogságnak Radu Jude legújabb filmjében sincs semmi nyoma, sőt, ha lehet, általa az emberi léleknek még mélyebb bugyraiba jutunk. Az ember mérhetetlen kapzsisága után egy másik csúnya, ám tipikus tulajdonságot, az önzést veszi célkeresztbe a meglehetősen cinikusan Mindenki a mennybe megy címre keresztelt alkotásban.
Demokráciaféltők számára kötelező tananyag a kínai aktivistát bemutató doku, amely egyúttal felveti a kérdést, meddig terjed a művész kompetenciája.
Számtalan példa bizonyítja, hogy a dán filmművészet hagyományaiban mélyen gyökerezik a humor, szó sincs afféle méla, északi búbánatról, mint azt talán kapásból sejthetnők. A dán humor ráadásul igen markáns jegyekkel is rendelkezik: ha a dél-afrikai humor alpári és altesti, az angol fanyar és száraz, a zsidó önironikus és bölcs, akkor a dán mindez egyszerre, mondjuk, szarkasztikus és morbid.
Azt gondolom, hogy Papp Richárd adjunktus (ELTE) nagyon elégedett lehet az általa több éve mentorált doktorandusszal, a ma már egyetemi óraadó Bisztrai Mártonnal, mert az antropológusi terepmunka intuitív módszerét teljes sikerre vitte.
Amióta Baráth Katalin kotnyeles főhősének önkéntes nyomozókarrierje két évvel ezelőtt elindult Ókanizsa szikkasztóan unalmas utcáiról, az ifjú hölgynek komoly rajongótábora alakult ki.
A Nyitott Műhelyben októbertől, minden hónapban egy alkalommal Kornis Mihály kortárs magyar költők verseit olvassa fel, adja elő. Az íróval az ötletről és az estek dramaturgiájáról Jánossy Lajos beszélgetett.
zene: David Julyan kiadás éve: 2012 kiadó: Varése Sarabande játékidő: 49:51Egy jó horror körülbelül úgy kell a moziba
Annak, aki éppen a halál torkából szabadult, fodrász létére kihullott a haja, és nem tudja, meddig és hova tart homályos
A harcias gallok, Luc Besson ötletmester vezényletével ma már a saját térfelükön is előszeretettel letámadják a hollywoodi
Úgy tűnik, a formalista mozik korát éljük: a látvány fontosabb a történetnél, a tökéletesre szabott külső fontosabb a belső,
Drakula már csak november közepéig kénytelen hánykolódni a koporsójában, ugyanis az aznapi bemutatóval véget ér a mozikban
Október 11-én csütörtökön délután 1 órakor a Svéd Akadémia bejelentette Stockholmban, hogy 2012-ben az irodalmi Nobel díjat Mo Yan kínai író kapja. A szerzőről mi magyarok sajnos nem sokat tudunk, a legrövidebb út, ami hozzá vezet egy 1987-es film, a Vörös cirokmező, amely az ő regényének adaptációja, és amelyet egy híres kínai filmrendező, Zhang Yimou vitt vászonra.
Az Aglaja egyszerre cirkuszfilm és családi dráma, ám ez a kettősség néha nem erősíti, hanem kizárja egymást.Deák Krisztina