Legjobb sorozat evör :D

Első pár rész kicsit vagy inkább nagyon döcögős. De utána zseniális. Nagy kedvenc!

többször neki futottam már, de 2-3 résznél nem jutottam tovább sosem. Számomra egyszerűen nézhetetlen. egyszerűen borzalmas.

Egyáltalán nem gondolom túldimenzionálásnak, valójában a woke egy evolutív folyamat stációja, ami egyenesen következik a sok néven illetett pc-ből. Inkább ellenkezőleg tekintem, ezt a kapcsolatot elvitatni, nem látni gondolom sok esetben relativizálásnak.
A pc egy nagyon is felülről vezérelt ideológia, a jog csak egy aspektusa a közös létünknek. Elég a cancel-culutre-re gondolni, nincs benne semmi törvényes és mégis emberek pályáját törte meg (eklatáns példa, Johnny Depp). A pc felülről vezérelt módon jelenik meg a filmekben, sorozatokban, lesz kötelező érvényű a nyilvános virtuális tereken, bizonyos sajtóorgánumokban, nem organikusan fejlődik ki az emberek között, hanem egyfajta kényszerként és elvárásként (kizáró okként) gyakorol nyomást felnőtt emberek tömegeire. Másrészt a jogi garanciák érvényesülése a virtuális világban (világháló) bizony nem garantált. Mivel a különböző platformok üzemeltetői magáncégek, hozhatnak sajátos szabályokat (nem csak az adatok tárolásával és kereskedelmével kapcsolatban, de a szóhasználattal kapcsolatban is, és mivel a világháló globális, így a jogi szabályozása is problémás, hiszen nincs egy kizárólagos joghatóság, ami szabályozhatná), és adott esetben hiába lenne jogod kifejezni a kulturált véleményedet, nem áll lehetőségedben, mert az nem illeszkedik a politikailag korrekt irányelvekbe. Ez pedig egy monopolizált helyzetben lévő felületen igen problémás (ahol adott esetben javakat adsz-veszel, munkát keresel, tartod a felületes kapcsolatot a környezeteddel, ahonnan informálódsz).
Amit leírtam a társadalom egészének viszonylatában áll, a társadalmi rend az emberek közössége által elfogadott normák összességéből tevődik össze, amit nyilván állami intézmények működtetnek. Aspektus kérdése, hogy kiknek a viszonylatában áll ez a kérdés, mert nálunk, mint vitázó feleknél egyén és egyén viszonylatában áll a dolog, de máskülönben Nyugaton ez egy rendszerszintű probléma és így az egyén és a rendszer viszonylatában is áll. És bizonyos országokban olyan eljárásmódok és jogszabályok is bevettek jelenleg, amelyek ebből az ideológiából építkeznek, és az egyenlőség elvét megkérdőjelezve hátrányosan érintenek az ideológia dogmái szerint kivételezett csoportba tartozó személyeket. Ezentúl a már említett nem hivatalos közösségi lét is szenved ettől a jelenségtől, a jogi környezeten kívül, vagy annak zavaros határmezsgyéjén is bőven korlátozzák a szabad szólást számtalan esetben. Ha kritizálnád a jutúbon, vagy más felületeken a posztmodern kultúrbalos dogmákat, jelenségeket, jön a némítás, lehetsz bármennyire kulturált, nem számít. A Port ebből a szempontból a kivétel és nem a szabály, ez a szomorú helyzet. Nyilván ez az oldal lokális üzleti érdekeknek van alárendelve és nem globális üzleti érdekeknek, ilyen értelemben pedig talán nagyobb a szabadsága az emberibb működés tekintetében.
A megteremtett környezetet pedig bárki adaptálhatja, akinek lehetőségében és érdekében áll. 18 előtt a helyi autokrata kormánypárt azt sem tudta mi is pontosan az a progresszió, woke, csak a régi szólamokat szajkózta, utána hirtelen nagy problémájuk lett vele, de ez igazából nem egy elvi probléma volt, inkább a pártérdek hozta így, hisz nem volt nehéz ellenségképet gyártani belőle. Persze amikor később a politikai érdek úgy kívánta, a helyi autokrata kormánypárt maga is élt a me too eszközeivel, zokszó nélkül. Ezek primitív eszközök, amiket ízlése szerint szinte bárki adaptálhat.
Egyébként szerintem sem kellett volna ezt ilyen szinten törvényileg szabályozni, de ha ebben egyetértünk, akkor ugyanezen az elven és nyomvonalon a holokauszttagadást (bármekkora buborékvilágos ostobaság is) sem szabadna törvényileg büntetni más helyeken ugye, így volna következetes. Itt is erről van szó, kialakult egy konstelláció, amihez a különböző szereplők a saját érdekeik szerint alkalmazkodnak, akár részben a saját rendszerük részévé is téve azt.

Kicsit túldimenzionálod a PC-t és van némi félreértés is:
"Ezen felfogás szerint az emberi tömegek egymáshoz való viszonya megbízhatatlan, veszélyes, felülről kontrollálandó".
A PC nem felülről kontrollált, mert a jogrendszerekbe csak nagyon kicsit és áttételesen szűrődött be. A nyugati típusú jogrendszerekben (főleg az amerikaiban, de e körben még a magyarban is) különösen odafigyelnek arra a jogalkotók, hogy a szólás-véleményszabadságot, mint alapjogot, csak olyan indokolt esetekben és mértékben lehet korlátozni, hogy az más alapjogot ne sértsen. Amit leírtál, az társadalmi trend, nem állam kontra személy, hanem személy kontra személy viszonyokban áll. Vagyis téged semmilyen kényszer nem korlátoz abban, hogy anti-pc legyél, de a lehetséges következményeitől sem fog megvédeni senki, amennyiben azok nem törvénysértők. ( Ráadásul nem is Amerikában, az Office (egyik) hazájában van olyan törvény, ami PC alapon csorbítja a szólás-véleményszabadságot, hanem nálunk. A parancsuralmi rendszerek bűneinek tagadására vagy relativizálására nem szabadott volna külön btk kategóriát alkotni, hanem ezt a már meglévő kegyeletsértésbe kellett volna integrálni.)
Mint társadalmi trendet, persze lehet kritizálni a PC-t és főleg a túlzásait. Ezt nagyon jól megteszi az Office.

A pc és az összes ebből származó felfogás/doktrína alapvetően arra épül, hogy a felnőtt emberek gyakorlatilag nagyra nőtt gyerekek, akiket óvni kell egymástól és akár saját maguktól. Ezen felfogás szerint az emberi tömegek egymáshoz való viszonya megbízhatatlan, veszélyes, felülről kontrollálandó. Kérdés mi a viszony akkor a demokráciához, ahol az egyenlő jogú, különböző emberek, akik elvileg veszélyesek egymásra és akiket óvni kell egymástól döntenek mindenki sorsáról... Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez a paternalista miliő felnőtt polgárokként kezeli az embereket, azok minden kiküszöbölhető és ki nem küszöbölhető hibájával együtt. Nyilván ezért is indoktrinál minden lehetséges pillanatban, hiszen a társadalmilag gyerekek rászorulnak erre. A társadalmilag felnőttek viszont nem.
Egy társadalom a marxista elmélettel ellentétben nem oszthatatlan osztályokból áll, akik érdekkonfliktusaik révén szükségszerűen konfliktusban állnak egymással. Régen persze fel lehetett állítani világos, egymástól elkülönülő csoportokat, de ma már Nyugaton nincs érdemi különbség például a munkásosztály és a középosztálynak nevezett rétegek között, ezek alapvetően egybeolvadtak (sőt, a valamikori munkásréteg mai maradványai inkább lettek újjobboldaliak, míg az egyetemi katedrák váltak újmarxistává). Ezért is menekül az újmarxizmus ilyenfajta posztmodern pótcselekvésekbe, elvesztve a régi bázisát új harcokat és új bázisokat keres magának, akár a többségi társadalommal szembehelyezkedve (mindeközben persze kiegyezve a tőkével, ezért is új, mert a hagyományos marxizmusba ez a koncepció nem férne bele).
Egy társadalomban nem gondolom, hogy a kisebbségeket az őket megillető jogaikon kívül bármiféle védelemben kellene részesíteni a többségi társadalommal szemben, a kettő egy komplex társadalmat alkot és a kisebbség-többség felosztás is túl plasztikus, esetleges. Az emberek önzőek és maguknak akarnak jót, különjogokat, kiváltságokat, nem a nem létező osztályaiknak, adott esetben egy alsóközepes polgár okozhat annyi kárt egy jobb módú polgártársának, mint fordítva, ezek nincsenek kőbe vésve, ahogy az emberek jelleme sem.
Ezenfelül a demokratikus berendezkedés pont arról szól, hogy a társadalom egészének figyelembevételével és tiszteletben tartásával a többség akaratát képviseli, az emberek ezért mennek el szavazni és ezért nyer(nek) a többségi szavazatokat kapó párt(ok). A népszuverenitás elve a társadalom többségét adó társadalmi akarat nyomán körvonalazódik, nem kisebbségi előjogok, pozitív diszkriminációk, kvóták és miegymások mentén. Egyébként ha tutujgatásra rászoruló gyerekekként kezeljük a felnőtt egyéneket, akik ha nem szabályozzák őket szorosan a mindennapi életük során, ha nem szabnak számukra felülről millió etikai szabályt akkor bajt okoznak, azok milyen alapon mennek el szavazni és mit várunk a döntésüktől, mennyire autonóm és felelős az ilyen döntés?
Az USA-ban látható folyamatok összetettek, többrétegűek, az újjobboldal jelenlegi dominanciájához nem kis mértékben járult hozzá a progresszió agresszív térnyerése, annak a mögöttes, képmutató jellege (a felülről vezérelt, felsőközepes új forradalom) és az ebből fakadó irritáció. Abban mindenképpen van felelőssége a woke-nak és az egész irányzatnak, hogy ez a fajta identitáspolitika ennyire felpörgött mára és hogy mostanra megképződött vele szemben a populista ellenpólusa, amit a 10-es években az internetes felületeket leuraló progresszívek talán el sem tudtak képzelni. Persze 16-20 között már működött az első Trump-kormány, de ezt idáig mindig is egy rendszerhibának fogták fel a jóemberkedő tömegek, nem ok-okozati válaszreakciónak.
Egyáltalán nem gondolom, hogy a pc nélkül bárhol elszabadulna a pokol, ezt a pc ideológiáján kívül (ami persze természetéből fakadóan dogmatikus) semmi nem állítja és véleményem szerint a The Office-ban sem a pc miatt nem szabadul el a pokol. Számtalan nyugati közösség él együtt a pc elvei nélkül és nem tör ki a káosz, a kulturáltság sokkal alapvetőbb eleme a kooperációnak. A civilizációnk sem a pc köré szerveződött, hiszen a pc a posztmodern egyik manifesztuma, ami tekintve a múló időt igen rövid és ebből a szempontból nem jelentős.

Értem a véleményed. A PC es a woke célja is eredetileg az, hogy egymástól ha lehet, megóvja az embereket egy nagyobb közösségben. Értelemszerűen főleg a kisebbségeket a többségtől, a gyengébbeket az erősebbektől. Ez a cél sajnos mindenképp indokolt, ugyanis minél nagyobb a tömeg, annál alantasabb késztetések kerülnek előtérbe. A megvalósítás módja pedig sajnos nagyon valóban nagyon félrement, és ez jelentősen hozzájárult ahhoz, amit most látunk Amerikában.
A valóságban a The Office-ban látható , a show kedvéért nyilván valamennyire eltúlzott kreténségek inkább nagyobb irodákra jellemzőek, ahol a fluktuáció is nagy. Egy max tizenakárhány fős közösségben, viszonylag szűk térben, még vakamennyire odafigyelnek az emberek arra, hogy ha utálják is egymást, elviselhetetlenné ne tegyék a légkört. De ahol ennél is többen vannak összezárva és jönnek-mennek a kollégák, ott bizonyos szintű PC nélkül hamar elszabadulna a pokol.
De az Office persze zseniálisan figurázza ki mindkét oldalt egy relatíve kicsi közösségre levetítve.

Értem a tapasztalataidat. Nyilván emberi gyarlóság mindig is volt és talán mindig is lesz, színektől és nemektől függetlenül, amely eseti példákból átfogó igazságokat nem biztos, hogy érdemes levezetni. Én az organikus társadalmi fejlődésben hiszek, nem a társadalommérnökösködésben, a meggyőzésben, nem az indoktrinációban.
Amiben szerintem nem értünk egyet az a pc maga (amely gyerekként kezeli a felnőtt tömegeket és gátolja a szellemi polgárosodást), én nem gondolom, hogy mára lett probléma, szerintem mindig is az volt, a mai állapota csak az evolutív folyamat eredménye, egy stáció. Nem jó, vagy rossz pc, hanem a pc, avagy mai nyelven progresszió/woke, ahogy tetszik.

Valóban megkapja a PC is a magáét finoman, de nekem úgy tűnt, inkább azt mutatták meg, hogy igazából senki nem veszi komolyan a sértő sztereotípiák felszámolását, még azok sem, akik a céges előírások miatt erőltetik. Én pont egy amerikai multinál dolgoztam a 2000-es években, és itt nagyon átjött élőben is, amit az Office mutat, nyilván kisarkítva, de sokszor karcolva a tényleges céges hétköznapokat: hogy persze a céges előírásoknak meg kell feleni, megvannak a diversity-inclusion tréningek, stb. de valójában még a managerek is ugyanolyan szexisták meg rasszisták, mint bárki, ha egymás közt vannak, és nem kell attól félni, hogy valaki árulkodni fog a HR-nél.
Mára már persze maga a PC is probléma lett.

Mint szituációs komédiában vannak benne túlzások, de azt gondolom ha ezek nyilván reflektálnak is bizonyos létező jelenségekre, inkább görbe tükröt tartanak a befogadó felé. Kétélű fegyvernek gondolom, a sorozat valós kérdésekre épül, de az azokhoz kapcsolódó sztereotípiákra is rájátszik, kifigurázza azokat. És a kulturális alapvetések megtartása mellett nem igazán akar megfelelni, inkább a saját feje után megy. Ez vagy tetszik, vagy nem tetszik a nézőnek.
Természetesen másik kor gyermeke, ebből fakadóan a sorozat alatt olyan mértékben nem tombolt a jóemberkedés mint ma, de a polkorrekt dokrtína már akkor is jelen volt és korábban is létezett, amire többek között reflektál a széria. Nem állítottam, hogy a túlérzékenyítést/túlérzékenységet figurázza ki, hiszen az ma dúl, inkább azt, hogy a maihoz képest takaréklángon égő akkori pc-t is milyen intelligensen figurázta ki.