Diane Kaeton az amerikai mintanő és mintacsaládanya. Titokban (ha úgy tetszik: alattomban) a világhálón keresi a számára hibátlan partyt - viccesnek szánt, de olykor fájdalmas naivitással -, de mint ahogy az örök igazság szól, az élet másképp hozza.
A címbeli színárnyalatot, hangulatot a bizonytalanság lelkiállapotára, a folyton kavargó, kiszámíthatatlan jövendő jellemzésére
Dervis Zaimagaoglu, azaz Dervis Zaim (Az elefántok és a fű) filmkészítő nagyon jól tudja, hogyan szól bele a mindenkori hatalom
A hatvanat betöltő algériai születésű Tony Gatlif eddig filmes munkássága a cigányság sorsának, a mindennapjainak a bemutatására irányult. A témában készített zenés dokumentumfilmet - Latcho Drom (1993) -, vígjátékot - Gipsy Swing (2002) -, három évvel korábbi drámáját (Száműzetés) pedig a Cannes-i zsűri a legjobb rendezés díjával jutalmazta.
Az elején szögezzük le, a Kubrick-menetnek nincs köze Spike Jonze 1999-es különleges filmcsemegéjéhez, a John Malkovich-menethez.
Pont ellenkezőleg: a Liberté '56 esetében, amely az Új Budapest Filmstúdió és a Debreceni Csokonai Színház közös produkciója,
Mint hírlik, Forman vagy ötven éve tervezte, hogy filmet készít a spanyol inkvizícióról - amihez most állandó sikerproducer-társa, Saul Zaentz segítette hozzá -, a tabló színpompás, hiteles és izgalmas. Már amennyiben szeretjük a "régi" ritmusú filmeket.
Nem szükséges ahhoz éles szemű kritikai érzék, hogy megállapítsuk: manapság igen divatosak a rajzolt emberfeletti lények vászonkalandjai. Sam Raimi (Rossz álmok, Gyorsabb a halálnál) szintén felismerte az idők szavát, és folytatja. Sajátos családi vállalkozásban.
Az emberi léptékű filmbohózat hetvenéves koronázatlan királya a francia Francis Veber, akiknek nevét ritkán tudatosítjuk magunkban.
Nyomorog a bevándorló fiú és családja, a húszéves Sebastien (Georges Babluani - a rendező testvéröccse) alkalmi munkákból
A paródiafilm alapkövetelménye, hogy a nézője lássa a gúny tárgyául választott produkciókat. Ehhez járul a célpontok üdítően
Halálosan nehéz hivatás idegen földön prófétának lenni, mondhatni: "bele kell dögölni". Pláne, ha az ember olyan "korlátok" közé szorul, mint a magyar nyelv.
Ha olcsó poénnal akarnánk élcelődni - miért ne, sajnos, illik a filmhez -, a Vadidegen rendkívül ismerős. Túlontúl is az.
"Megszokhattuk" már, hogy a különc norvég filmes, Bent Hamer hagyományosnak nem nevezhető mozgóképeket készít, amelyek ha
Van az ügynök, akit szeretünk és ismerünk, James Bond (vagy Ethan Hunt a Mission: Impossible-ból), és van, akit nem ismerünk,
"Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak,/ megcselekedtük, amit megkövetelt a haza" - szól a világirodalom leghíresebb epigrammája, azaz sírfelirata, a Kr. e. (vagy i. e.) V-VI. században élt Szimonidész költeménye. A történelmi kétsoros annak a háromszáz spártai katonának állít az ércnél maradandóbb emléket, aki Kr. e. 480-ban a szűk thermopülai-szorosban feltartóztatta I. Xerxész világverő, sok ezres seregét.
Hosszas hallgatását törte meg a Franciaországban élő lengyel rendezőnő, az 59 éves Agnieszka Holland (A harmadik csoda, Washington
Hát az hogyan lehetséges, hogy valaki egyszerre pap és asztalos, és úgy kísérti a boldogságra ácsingózó fiatalasszonykát? A megoldás egyszerű: Joan Carr-Wiggin forgatókönyvíró-nő és Laurent Firode rendező filmje klasszikus, félreértésen alapuló komédia, amit romantikus (szerelemi) szállal bonyolítanak.
Az amerikai álomgyár Janus-arcával több film is behatóan foglalkozott - például Robert Altman A játékos és David Lynch A
A vidék szépsége és röfögésében is diszkrét - és egyre inkább kivesző bája - mutatkozik meg Gary Winick rendező (Hirtelen