Megint egy értelmetlen amerikai remake. Ne tévesszen meg minket, hogy Egoyan rendezte - nem Atomot tett bele, csak néhány
Atom Egoyan féltékeny lett egy francia drámára, magához ragadta hát, örömét fokozta, hogy még pénzt is kapott érte. Hacsak ez nem kelt bennünk rosszízű asszociációkat, tökéletes szórakozásra van kilátásunk.
A Shakespeare-adaptációk felkent papja kicsit saját, kicsit a kilencvenes évekbeli Brad Pitt képére próbálta megteremteni a Marvel egyik hősét a nálunk nem annyira ismert/de majd most!-fajtából, s csinált belőle egy esőben térdelve ég felé kiáltósat.
A szabadságáról és toleranciájáról híres dán társadalomban a házasság szentsége sincs túl mélyen kőbe vésve. E filmben is három darab házasság borul fel éppen, illetve inkább újraszerveződik, egy új leosztásban. Hogy aztán ez mennyivel lesz életképesebb, mint az előző volt, azt csak sejthetjük. E filmből csak annyit tudhatunk meg, hogy a végén csak azok érzik magukat igazán jól, akik végig a vigaszágon voltak…
Hogyan mesélhet egy szomorú szerelmes film emberi történeteket, ha a rendezőt egyik karaktere sem érdekli? Az egyik lenépszerűbb,
Hans Petter Moland új filmjében mindig azok a pillanatok a legviccesebbek, amelyekben megcsillan a komolykodó moralizálás
Mire elég nyolc perc? El lehet szívni egy cigit, lezavarni egy nagyon gyors menetet a csajunkkal/pasinkkal (pettingre fél
Izraeli road-movie román vadromantikával.Eran Riklis legutóbbi filmjéhez, a Citromfához hasonlóan két világ ütköztetése kapcsán
Itt az évtized magyar filmje, az új Gyöngyvirágtól lombhullásig.Drága olvasó,Elgondolkodott valaha azon, hogy szarvasbőgéskor
Magyarországról sok minden juthat az ember eszébe. A politika, a szemét, a Parlament, a Halászbástya, a tokaji vagy a szekszárdi,
Lehet, hogy végül mégis a Tankcsapdás Lukács Lacinak lesz igaza, miszerint az élet a legjobb méreg? Hála ugyanis az ilyen Werner Boote-féle okostojásoknak, életünk egyre több alkotóeleméről tudjuk meg, hogy tulajdonképpen halálos méreg, de legalábbis minden csak nem egészséges. Ezúttal mindennapi jóbarátunkról, elmaradhatatlan társunkról és segítőnkről, a műanyagról derülnek ki nagyon csúnya dolgok…
Amikor 2000-ben a legendás német tévéműsor, Az irodalmi négyes terítékére került a japán Murakami Haruki Veszélyes szerető
Annál azért van rosszabb is, mint hogy az ember egy vonaton ébred, mely Chicago felé tart - híresen szeles, patinás város,
Murakami Haruki világsikerű regényéből egy vietnami fesztiválkedvenc (Tran Anh Hung) és tajvani operatőre (Lee Ping Bin)
Egy földalatti szűk deszkaszarkofág foglya egy túszul ejtett, ártatlan amerikai civil, valahol Irakban. Minimális eszközökkel és egy mobiltelefonnal küzd a túléléséért. Ideje és a levegője egyre fogy, de mint tudjuk: a remény hal meg utoljára.
Ma ez egy filmes karrierlehetőség: valaki rendezi a reklámfilmeket és videoklipeket, de közben azt érzi, hogy be van zárva
David Bowie fiát, Duncan Jones rendezőt a jelek szerint felettébb foglalkoztatják a futurisztikus kérdések. A Hold című kamaradarab után másodszorra egy nagy költségvetésű, dinamikus filmet készített.
Egy repülésfélő csőrös megküzd a gonosz csempészekkel, barátokra és párra talál – és nem utolsó sorban: megtanul suhanni a felhők felett. A Rio című animáció másfélóra vakációt kínál, főleg a gyerekeknek.
Amikor egy több mint 12 millió példányszámban elkelt, nemzetközi sikerlistákon szereplő könyvből készítenek filmet, mindig