Végre felkerült a Netflixre az évek óta dobozban tartott A barbárokra várva, amelyben egy egész határvidék életét teszi pokollá a távoli birodalom könyörtelen ezredese, vagyis Johnny Depp.
Tim Burton szokatlan lépésre szánta el magát, és 2007-ben musicalt készített Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya címmel, ki mással a címszerepben, mint Johnny Depp, akinek halálosan éles a borotvája.
Nagy nevek fémjelzik a Lidérces mesék éjszakája című horrort, hiszen Guillermo Del Toro volt a producere és André Ovredal rendezte, nem csoda, hogy olyan hangulata és látványvilága van, hogy csak na, és azok a szörnyek!!!
Fiatal nőket öldös valaki Koppenhágában, és a gyilkos elvisz magával egy-egy végtagot, de cserében ott hagy egy kis gesztenyefigurát. Vajon mit jelent a gesztenyeemberke azon túl, hogy ősz van Dániában?
Bár készítői több folytatást is terveztek, a Lenyűgöző teremtmények nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig van miért újranézni több év távlatából. Például a férfi főszereplő miatt.
Al Pacino a nácik kedvenc Shakespeare darabjába, A velencei kalmárba szeretett bele, de nem ugyanazért, amiért Hitlerék, hanem a halhatatlan bárd fantasztikus sorai és karakterei miatt.
A nagy író, J.D. Salinger itt csak háttérfigura, a főszereplő ugyanis az a lány, akinek az írót képviselő ügynökségnél lesz élete első állása, és talán a legnagyobb kaland, amit valaha átélt. Mindezt a bűbájos Margaret Qualley tolmácsolásában.
Fél évszázada jelent meg Hunter S. Thompson legendás regénye, a Félelem és reszketés Las Vegasban, egy drogmaratonba fulladó kiruccanás stílusteremtő naplója.
Világos, hogy a Vágy és vezeklést (2007) sok minden miatt lehet szeretni, például a remek színészi alakításokért, de amiért a filmre emlékezni fognak, az egy jelenet egy vert hadsereggel.
Lettország valaha készült legdrágább és egyben legsikeresebb filmje az apró balti ország történelmének legvéresebb éveit énekli meg egy fiatal katona I. világháborús harcait követve, rendkívül látványosan.
Az Észvesztőben (1999) eljátszott kiszámíthatatlan szociopata tinilányért kapta meg élete első és eddigi utolsó Oscar-jelölését a gyönyörű színésznő, haza is vitte a díjat. De nem ezért szeretjük.
Tulajdonképpen vagány dolog a színésznőtől, hogy bevállalta ezt a gyerekzabáló, visszataszító és néha elég ijesztő figurát. Látszik is, hogy pompásan szórakozott.
Alfred Hitchcock után persze nehéz próbálkozni egy ilyen veretes művel - a Lily James és Armie Hammer főszereplésével készült új verzió nem is lépett túl a külsőségeken.
A Rebecca, amit mi főleg A Manderley ház asszonya címen ismerünk, nem csak a szerző, Daphne Du Maurier révén ismert, hanem Alfred Hitchcock filmje miatt is, de most egy nagyszerű angol rendező is bepróbálkozik.
A három éve bemutatott Gyilkosság az Orient expresszen tényleg elég jól sikerült, így borítékolható volt, hogy Kenneth Branagh visszatér Hercule Poirot-ként, és milyen jól tér vissza!
A picike balti állam legdrágább és egyben legsikeresebb filmje megénekli modern kori történelmük legvérzivatarosabb éveit, és teszi ezt hihetetlenül látványosan.
Az új mozi a nappali! A héten lett volna a hazai premierje Jane Austen klasszikus regénye legújabb feldolgozásának, de be kell érnünk egy digitális filmkölcsönzős megoldással.
A Cseh Filmkarneválon vetítik az egykor irodalmi szenzációnak számító, de hazájában, Lengyelországban sokáig kitagadott regényt, amelynek megfilmesítése már a bemutatóján kiverte a biztosítékot, és tényleg erős darab. Sokszor túl erős.
Firth nem egy bűvész, hanem egy bánatos öregúr Frances Hodgson Burnett regényének legújabb feldolgozásában, viszont van egy kertje – a Titkok kertje!
Az új Jack London feldolgozásban minden egyes állat digitális teremtmény, ami azért furcsa dolog, mert maga a már rengetegszer feldolgozott mese a vadonban magára találó kutyáról nagyon is ódivatú.