Programkereső

Kritikák

Kritika: Gringo - Amikor egy vígjáték nem pörög
  • Vízer Balázs

Kritika: Gringo - Amikor egy vígjáték nem pörög

A plakát nem ezt ígérte, ahogy az előzetesek sem, én egy lökött akcióvígjátékot vártam, nem egy negatív országimázs filmet Mexikóról kevés akcióval és kevés vígjátékkal.

  • Vízer Balázs

Kritika: Nap nap után – Valami belém szeretett!

Nem egy pasi, nem egy csaj, nem is transznemű vagy robot az, aki belehabarodott a tök átlagos lányba, talán csak egy gondolat, egy nemes eszme vagy egy élelmes forgatókönyvíró.

Kritika: A hűséges - Mindig van egy utolsó meló

Kritika: A hűséges - Mindig van egy utolsó meló

Tudjuk, mit jelent, ha egy sokat próbált bűnöző kiszállna, de mégis bevállal egy utolsó melót: semmi jót, de ez nem egy krimi, hanem egy szerelmesfilm bankrablókkal és egy szép autóversenyző lánnyal.

A párizsi vonat - Mi történt azon a vonaton?
  • Vízer Balázs

A párizsi vonat - Mi történt azon a vonaton?

Avagy mi áll Clint Eatwood új filmje, A párizsi vonat mögött, amely egészen új megközelítésben ábrázolja a történteket: itt ugyanis mindenki önmagát játssza, a hitelesség kedvéért.

  • Vízer Balázs

Kritika: Nyúl Péter – Rég nevettem ennyit!

Kicsit bizalmatlan voltam, de rég csalódtam ilyen kellemesen! Merthogy Nyuszi Peti néha egy pofátlan gazfickó, de van neki szíve és humorérzéke is, ahogy az alkotóknak is.

Régi ismerősökkel folytatódik a Kockás
  • Lakatos István

Régi ismerősökkel folytatódik a Kockás

Egyre több klasszikus figura tér vissza az újraindult Kockásba, de ne feledkezzünk meg a lap remek kistestvéréről, a Hahota Pörgetőről se.

Kritika: Sztálin halála – Meghalt a cselszövő!
  • Vízer Balázs

Kritika: Sztálin halála – Meghalt a cselszövő!

A diktátorok közös vonása, hogy sosem "nevelik ki" saját utódukat, nehogy az ellenük forduljon, így a haláluk utáni hatalmi harc mindig véres és kegyetlen. Így volt ez Joszif Visszarionovics esetében is.

  • Vízer Balázs

Nem baj, ha valaki ripacs! - Vándorszínészek

Sándor Páltól, a szakma nagy veteránjától megtudhatjuk, hogy a reformkorban maga a hakni volt a színészet, és jegyezzük meg Martinovics Dorina nevét, aki külön kitesz magáért és értünk.