Meglepő módon egy dán rendező belga pénzből készült filmje dolgozza fel a Kurszk atomtengeralattjáró tragikus és jellegzetesen orosz történetét. És milyen jól!
Természetesen nem egy meleg komédiáról van szó, az nem is férne bele Marky Mark imidzsébe, de az akciósztár itt érezhette először, hogy jó dolog egy kis önfeledt marhulás.
Pablo Larrain megannyi sikeres, hazája közelmúltjának történetét feldolgozó munkája és egy jól sikerült hollywoodi kitérő után döntött úgy, hogy újra otthon dolgozva jól összezavarja a nézőket és a kritikusokat.
Ma már nehéz egy magyar vígjátékot Szabó Simon nélkül elképzelni, aki most is hozta a formáját, mind a filmben, mind az interjún, és mindenre lelkesen válaszolt.
Alex Winter filmjéből, A showbiznisz gyermekeiből kiderül, amit eddig is tudtunk: a gyerekszínészek másként nőnek fel, mint a többi kölök, és nem csak jó történik velük.
A Centigrade hősei egy fiatal pár, akiket autójukban úgy betemet a hó, hogy mozdulni sem tudnak, pedig kéne, különben megfagynak. De lehet, hogy odakint fagynak meg…
És a 48 óra egyben az a film is, amiben fekete színész először lehetett fehér társával egyenrangú akciósztár, egy örök klasszikus, amit eredetileg még Clint Eastwoodnak szántak.
Nem, nem Eminemet, hanem a srácot, aki előtte jött, az egyszámos csodát, Vanilla Ice-t, és még nem tudjuk, az ő életén mit lehet eljátszani, de a projekt mégis izgalmasan hangzik.
Semmi más nem történik, mint az, hogy a mindig szigorú tekintetű Ice Cube egy kiadós verést ígér a nyüzüge Charlie Day-nek, a helyzet csak azért különleges, mert mindketten tanárok.
Stephen Frears az angol televíziózás történetének egyik legnagyobb botrányából készített pontos, elmés, izgalmas, ugyanakkor kicsit óvatos minisorozatot.
Az ekkor óriási sztárnak számító Cuba Gooding Jr.. az amerikai haditengerészet legendáját kelti életre, és lehet, hogy a nehézkes "szkafanderben" dolgozó nehézbúvárok munkája elsőre nem hangzik izgalmasnak - pedig nagyon is az.
Tom Hanks az ún. Atlanti-csata egy fiktív, de valóságosnak tűnő epizódját vitte vászonra, ahol egy amerikai rombolónak kell megvédenie egy konvojt a portyázó tengeralattjáróktól - és teszi ezt rendkívül hitelesen.
Ha van egy kis felesleges pénzed, támogass egy őrült svájci filmet, amiben egy dögös tehenészlány száll szembe a náci sajtmágnásokkal – vagy ne támogasd!
85 éves a fantasztikus Donald Sutherland, akit a legtöbb fiatal nyilván csak a gonosz Snow elnökként ismer Az éhezők viadalából, pedig micsoda színész, és micsoda filmekben játszott!
Mutatós és szerethető, de izgalmasnak nehezen nevezhető filmben pipálják ki mindazon hatásokat, amik az ifjú Tolkient érték, mielőtt íróvá vált.
A képregényfilm még az új évezred elején is rétegfilmnek számított, ha nem Supermanről vagy Batmanről volt szó, és jókora kockázatot jelentett több hőst is összeterelni.
Tegyük fel, hogy régen Szicíliában hófödte hegyek álltak, és ezerszámra éltek rajtuk a medvék, és tegyük fel azt is, hogy ezek a medvék egyszer lejöttek a völgybe, és átvették az uralmat a sziget felett. Milyen ez már!
A hetvennyolcadik születésnapját ünneplő színész nemcsak a szerepeiről híres, hanem drága válásáról, repülőgépeiről és arról, hogy valójában nem is fél a kígyóktól. Más érdekességeket is összeszedtünk róla.
Azt mondják, vannak nők, akik kicsit megkergülnek a terhességi hormonoktól, és pontosan ezt illusztrálja az az őrült új-zélandi vígjáték, egyenesen Taika Waititi jóvoltából.
A renegát zsaru és a rettenthetetlen aranycsempész harca a hongkongi filmgyártás klasszikusait idézi, pedig Az őrület szélén alig három éve történt – azóta a várossal sok minden történt.