Az IMAX-alkalmazottak már megnézhették Christopher Nolan időinverziós sci-fijét, és teljesen odavoltak érte.
Egy pancser társaság egy idióta képrablással próbálkozik, de a történet nagyjából mindegy is, a lényeg, hogy vicces figurák rohangálnak végre egy látványos magyar vígjátékban.
Pablo Larrain megannyi sikeres, hazája közelmúltjának történetét feldolgozó munkája és egy jól sikerült hollywoodi kitérő után döntött úgy, hogy újra otthon dolgozva jól összezavarja a nézőket és a kritikusokat.
Tom Hanks az ún. Atlanti-csata egy fiktív, de valóságosnak tűnő epizódját vitte vászonra, ahol egy amerikai rombolónak kell megvédenie egy konvojt a portyázó tengeralattjáróktól - és teszi ezt rendkívül hitelesen.
A film két nagy spoilerének egyike maga a cím, ami azért szerencse, mert olyan masszív érzelmi drámát kapunk Skandináviából, ami különben nagyon, de nagyon lenyomna.
Mutatós és szerethető, de izgalmasnak nehezen nevezhető filmben pipálják ki mindazon hatásokat, amik az ifjú Tolkient érték, mielőtt íróvá vált.
Tegyük fel, hogy régen Szicíliában hófödte hegyek álltak, és ezerszámra éltek rajtuk a medvék, és tegyük fel azt is, hogy ezek a medvék egyszer lejöttek a völgybe, és átvették az uralmat a sziget felett. Milyen ez már!
Hiába van ott főhősnőként Juliette Binoche, és hiába adott háttérként a 60-as évek lázadó korszaka, ez a vígjáték pont olyan udvarias és visszafogott, mint az az idejét múlt lánynevelde, ahol játszódik.
A fogyatékossággal is lehet jól viccelni, de ehhez persze az is kell, hogy a vicc jó legyen, és lehetőleg az is, hogy egy fogyatékossággal élő komikus süsse el a poént, és a suta magyar cím valami ilyesmit takar, meg egy szerelmi szálat.
Oké, ez nem nagy érdem, de Will Ferrell és Rachel McAdams bolondozása, a Netflixen nemrég debütált Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története tényleg jó.
Persze, nem teljesen ugyanannak a történetnek a német verziójáról van szó, és a német verzió is részben arab, de az alapszitu nagyon hasonló, csak ezek a srácok keményebbek, mint a kád széle!
Persze, hullanak a rosszfiúk, mint a legyek, az embernek mégis az az érzése, hogy itt mindenki ráér, Jessica Chastain, Colin Farrell és John Malkovich sem rohan sehová.
A hétvégén ért véget a Netflix német sorozata, egy páratlan csúcsteljesítmény, egészen különleges élmény. Még mindig lúdbőrözünk.
Ha jót akarsz magadnak, ne nézd meg a Netflix brit krimisorozatát, aminek a napokban jött ki a harmadik évada.
Az HBO siker(gyanús)sorozata körül nagy a felhajtás, és bár a Stanley Gardner szeretett regényfigurájára írt sorozat még csak most kezdődött el, mi is vevők vagyunk rá akár hosszabb távon is.
A Netflix új filmje egy máig megoldatlan sorozatgyilkosságot dolgoz fel, de krimiként és drámaként sem működik, és a valós eseményekre is fittyet hány.
Bár a sorozatot Amerikában már 2018-ban bemutatták, mi egy kis spéttel, hiánypótló jelleggel írunk róla, meg azért, mert a valós történet alapján készült, remekül megcsinált széria rendesen berántott minket.
Ez a Lassie német, akár Mádchen is lehetne a neve, és az ország legszebb tájain kocog át, hogy megtalálja kis gazdáját, és itt minden szebb és életigenlőbb, mint az ehhez képest elég karcos eredetiben.
Vin Diesel azt hozza, amit mindig szokott, a kőkemény alfahímet, de szerencsére a filmnek tőle függetlenül van némi humora, hogy az elpusztíthatatlan szuperkatona története szórakoztató legyen.
A főszereplő és forgatókönyvíró Michaela Coel a saját történetét dolgozta fel, egy olyan estével, ahol a barátai mellett érte szexuális zaklatás, ám azt még nem tudjuk, ki tehet tönkre kit, és hogyan.