Ahhoz képest, hogy Quentin Tarantino kőkemény, macsós pasifilmekkel (Kutyaszorítóban, Ponyvaregény) kezdte pályafutását, mára ez a kép gyökeresen megváltozott.
A filmtörténetnek akadnak olyan figurái, akik szabályosan összenőttek az őket alakító színészekkel és képtelenség lenne bárkinek
Minden komikus eljut egyszer arra a pontra a karrierjében, amikor meg akarja mutatni a drámai oldalát is. Jim Carrey-nél ez már tíz éve, a Truman Show kapcsán bekövetkezett, és az eltelt évek alatt a sztár felismerte, hogy a vígjátékon és a drámán kívül léteznek még egyéb műfajok is.
Miután Hollywood éveken keresztül ontotta magából azokat az akciófilmeket, melyekben a terroristákat pusztán ordibáló, lemészárolandó
Rögtön az elején szögezzük le, hogy ez a film nem az azonos című japán alkotás remake-je, hanem abszolút eredeti munka, így a Ház a tónál (ami viszont egy távol keleti mű remake-je) című opusszal az egyetlen közös pont Sandra Bullock személye, és a nem lineáris történetvezetés.
A kilencvenes években két film volt, ami a sorozatgyilkosos thrillereket piedesztálra emelte: A bárányok hallgatnak és a
Mindig akad egy generáció, melynek a szüzesség elvesztése még élénken él az emlékezetében, vagy épp a gondolataiban azért,
Eminem megjelenése a hiphop zenei palettán nem csak a zenebizniszben hozott radikális változásokat. Slim Shady óta már nem ciki, ha egy fehér bőrszínű rapper nyomja a mondandóját a hiphop muzsikára, és ez a tény alapjaiban változtatta meg a ganxsta filmek mentalitását is. Az új mozikban fekete és fehér dealerek és junkiek már együtt tépnek, és a helyszín is áttevődött a nagyvárosi gettókból a kertvárosok irányába.
Ha egy filmben az a bizonyos négy betűs, csúnya angol szócska 328-szor hangzik el, több mint kultgyanús. Ha ugyanez a film ráadásul egy bizarr gyerekmese, akkor gyanakvásunk könnyen beigazolódhat. A korábban csendes, független drámai alkotásokra specializálódott Wayne Kramer (A szerencseforgató) ezúttal megpróbált egy igazán cool, kultszagú akciófilmet tető alá hozni. Egy gyerek rémmesét kizárólag felnőtteknek. Hogy ez a műfaji meghatározás elég bizarrul hangzik? Talán azért, mert maga a film is elég bizarr.
A távcsöves puskás mesteremberek egy külön kasztot képeznek az akcióhősökön belül, hiszen mesterségük hibátlan teljesítéséhez kevés a puszta izom és a tűzerő. A megfelelő rejtekhely megtalálása és a tökéletes lövés elsajátítása komoly agytornát is kíván, és mivel 2007-ben már kimentek a divatból a Schwarzenegger-hez, Seagal-hoz és Van Damme-hoz hasonló izomagyúak, így egy mesterlövész igazán ideális főhőse lehet egy mai akciófilmnek.
Könnyed, mondhatni csacska vígjátékokat többféleképpen lehet készíteni. Az első recept szerint a semmitmondó történethez
Mi magyarok csak reménykedhetünk benne, hogy a filmgyártásunk a hatvanas- és hetvenes évtizedekben olyan maradandó nyomot
Március utolsó napjaiban lehetetlenség úgy írni erről a filmről, hogy ne szóljunk pár szót Kaszás Attiláról. A Nemzeti Színház
Először tisztázzunk valamit: a Norbit-nak semmi köze a Norbertekhez, bár a Norbit is egy név. Jelen esetben Eddie Murphy-t takarja, aki némi komolykodás, és Oscarral való kacérkodás (Dreamgirls) után visszatért oda, ahonnan érkezett: a családi pukis/pisis/kakis vígjátékok terepére.
Danny Boyle (Trainspotting) a költségtakarékosság új élharcosaként egészen Robert Rodriguez-i magasságokba tör, aki azzal,
Mindig fantasztikus érzés egy színészt igazán az elemében látni, és az pláne örömteli, ha a díjkiosztók is felfigyelnek egy-egy
Az életre kelő autók, robotok és játékok korában egészen meglepő vállalkozásnak számít, ha valaki csupán emberek szerepeltetésével
Úgy tűnik időről időre felvirágoznak a nagyszabású történelmi filmek. A Nagy Sándor, a hódító és a Trója lagymatag fogadtatása után a 300 ismét tömegeket vonzott (vonz) a mozikba, és a szandálos/lándzsás/pajzsos/kardos harcosok farvizén talán Viggo Mortensen is elevickél a sikerig.
Vannak filmek, melyeknek nagyon könnyű megtalálni a célközönségét. Az álom tudománya ajánlható mindazoknak, akik voltak már valaha szerelmesek, most is azok, vagy egyszerűen csak szeretnének szerelmesek lenni. Tehát Michel Gondry új mozija jó szívvel ajánlható majdnem mindenkinek!
Rowan Atkinson klasszikus angol idióta nyárspolgárfigurája először 1990-ben tűnt fel a tévéképernyőkön, és bár azóta már