Nem az a gond egy filmmel, ha csak és kizárólag nőknek szól, hanem az, ha a földtől elrugaszkodva ábrázolja őket.
Hoppá: Carrie Bradshaw visszatért, mert idegesíti álmai férfiját! Döbbenet: a Valentino szoknya festékes lesz! A faszos poén
James Richardson producer dörzsölt üzletember, az új filmjéhez annyi közönségcsalogató tényezőt csődített össze, hogy csodálkoznánk,
Julius Caesar (Ciarán Hinds) nyolc év után, i. e. 52-ben végre legyőzi a gallokat. Csakhogy amíg ő a hódítással van elfoglalva,
A Berlinálé és Cannes díjaival, illetve az Európai Filmakadémia elismeréseivel jutalmazott drámák után Fatih Akin Soul Kitchen
Az egy emberről szóló dokumentumfilmeket sokszor az teszi különlegessé vagy szerethetővé, ha a főszereplő nem áll két lábbal
A mágikus képességekkel rendelkező nevelőnő-franchise második részében - ha más nem is - a szinkronúszó kismalacok legalább
Öt év után itt a folytatás: a Nanny McPhee és a Nagy Bumm bibircsókos, szőrös szemölcsű, túlnőtt szemfogú dadája (mint az első részben) újra szépre és jóra nevel. Egy klasszikus vonalvezetésű, élvezetes mesében.
Ez a hét kétségkívül a folytatásoké, melyek, tudjuk jól, sosem a feltörő kreativitás, a szűnni nem akaró fantázia termékei,
Az első háromdimenziós táncfilm azt hozza, amit elvárnak tőle: a sok beszédnek sok az alja mondás szellemében a mélytartalom helyett a látványos koreográfiákra helyezi a hangsúlyt. Ha így közelítünk hozzá, nem csalódunk benne.
Leöntik üdítővel? Leöntik. Ő kapja a legnagyobb pofont tömegverekedéskor? Ő kapja. Pincérnek nézik az éttermi randevún? Pincérnek.
Ha Eastwood mondja (mutatja), akkor annak így kellett történnie: Nelson Mandela ország-egyesítő kísérletének szép sikere
Láttuk már az átlagember szuperhőst (Special), a legemberebbet (A sötét lovag), a nagyon gagyit (Wolverine), elsők között
Hogy a hosszú beállítások és a sok duma alkalmazása a 21. században mennyire számít innovatív filmkészítési metódusnak, arról
Két főszereplőnk van; az egyik a hajdani szupermodell, a másik a női nemiszerv-csonkítás. Mivel az utóbbi az előbbivel, a
A világtalan zongorahangoló - ebben az egyetlen félig (vagy inkább félig se) igaz közhelyben paradox módon ott leljük ennek
A tökéletes hangzás keresése - így hangzik a film alcíme, és ugyanez lehetne Stefan Knüpfer egymondatos munkaköri leírása is. Alatta pedig következnének a konkrétabb feladatok: hangszerbeszerzés, karbantartás és fejlesztés, technikai felügyelet, folyamatos egyeztetés a művészekkel. Stefan Knüpfer az az ember, aki lehetővé teszi, hogy a zongoraművészek zenei elképzelései egy fizikai test, a hangszer segítségével a valóságban is megjelenhessenek.
Tina Fey arról lehet híres a nagyközönség számára, hogy ő a szülőanyja és főszereplője az önreflexív, post-Seinfeld-sitcomok
Míg a [REC] a szinte osztódással szaporodó "found footage"-alom kötöttségeiből és stilisztikájából az utóbbi évek egyik legizgalmasabb
Scott Hicks, ausztrál rendező olyan vakvágányok után, mint az Ízlések és pofonok, visszatért a Ragyogj!-hoz. Ha megismételni