Programkereső

Irány a Skanzen!

Sétálójeggyel nyit újra a Skanzen

Fedezze fel a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot a kora tavaszi hétvégéken is!

Hírek, érdekességek

    Gratulálunk!

    Süveges Rita lett az Esterházy Art Award Közönségdíjasa

    Az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Esterházy Privatstiftung Esterházy Now elnevezésű kortárs képzőművészeti programjának célja az Esterházyak mecénási tradíciójának folytatása és egyben kortárs aktualizálása. A program részeként az Esterházy Privatstiftung 2009 óta kétévente hirdeti meg az Esterházy Art Award képzőművészeti díjat, a három díj odaítéléséről nemzetközi zsűri dönt. Idén először a közönség is kiválaszthatta kedvencét.

    Buddhapest

    Több száz különleges papír Buddha érkezik Budapestre

    Koreai handzsi papírból készült alkotások és Csoszon-kori papírrégiségek tárlata nyílik a Koreai Kulturális Központban.

    Gratulálunk!

    A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjai

    A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya által meghirdetett 42. Magyar Sajtófotó pályázatra 250 fotográfus,2470 pályaművel jelentkezett, a beküldött képek száma 6801 volt.

    Virág Judit Galéria

    Jön a Róma-Budapest kiállítás

    A Virág Judit Galéria hiánypótló tárlata öt héten át ingyenesen megtekinthető.

    Art and Antique

    100 milliós Hantaï, ezüst Kossuth étkészlet és Reigl festmény az idei Art and Antique-on

    Kossuth Ferenc ezüst étkészlete, 100 millió forintos Hantaï Simon festmény, Reigl Judit egyik kivételes alkotása, valamint Keserü Ilona szőttesei is várják az Art and Antique kiállítás és vásár látogatóit február 29. és március 3. között a Bálnában. Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs képzőművészeti eseménye bejelentette néhány idei szenzációját.

    Most látható!

    Lee Seungchul: koreai festő vagyok - handzsi papírok, természetes színek, installációk

    Koreai Kulturális Központ, június 28-ig

    Lee Seungchul (Dél-Korea, 1964) képzőművész és kutató egyéni kiállításán handzsiból, azaz hagyományos koreai papírból készült domborművein és természetes alapanyagokkal, kézzel festett szövet-installációkon keresztül a handzsi és a természetes színek koreai kultúrában, valamint a restaurátor szakmában betöltött szerepével ismerkedhetnek meg a látogatók.A keleti festészet szakon végzett Lee a koreai papír kutatásának szentelte az életét. Több mint harminc éve tartó kutatómunkájáért számos elismerésben részesült a handzsi és a koreai természetes festési technikák európai művészeti közösséggel való megismertetéséért. A római és a bécsi Koreai Kulturális Központok után Budapesten bemutatkozó kiállítás Lee pályájának összefoglalása.A kiállítás további aktualitása, hogy 2026-ban valószínűsíthető a handzsi UNESCO szellemi kulturális örökségként való nyilvántartásba vétele, amely egy következő jelentős állomása lesz a koreai papír reputációjában.Lee Seungchul kiváló régiséggyűjtő is, aki hosszú pályafutása során először mutat be a handzsihoz kapcsolódó műtárgyakat.A kiállítás kísérő programjaként 2024. február 27-én és 28-án, a kiállítás megnyitóját követően Chang Seong-woo hagyományos koreai papírkészítő mester tart workshopot a Koreai Kulturális Központban a nagyközönség, valamint a kulturális örökség megőrzésében részt vevő szakemberek, például könyvtárak és múzeumok dolgozói számára. A programokról részletesen hamarosan beszámolunk a Koreai Kulturális Központ felületein.

    Róma-Budapest, 1800–1948.

    Virág Judit Galéria és Aukciósház, március 28-ig

    Képzőművészeti kapcsolatok a két város között A Virág Judit Galéria tematikus kiállítássorozaton keresztül mutatja be a három, kulturális szempontból kiemelten fontos európai főváros és Budapest között lévő művészeti kapcsolatok és kölcsönhatások rendszerét. A modern magyar művészet kialakulása és sokszínűsége szorosan összefüggött festőink és szobrászaink hosszabb-rövidebb ideig tartó berlini, párizsi és római utazásaival. Itália festői tájai mindig is lenyűgözték az európai művészeket és írókat. Évszázadokon át Európa valamennyi fontosabb művészeti központjában az akadémiai képzés kiegészítő eleme volt az itáliai, mindenekelőtt a római tanulmányút. Festők, írók, gondolkodók százai töltöttek el hosszabb-rövidebb időt az antik, reneszánsz, majd később a barokk emlékek tanulmányozásával. A képzőművészeti emlékek kimeríthetetlen tárháza mellett Róma a korszak legfontosabb vallási centruma is. Így az utazások elsődleges célpontja a 18-19. század fordulóján az örök város volt. A két világháború közt számos magyar művész, szobrász, építész kapott állami ösztöndíjat a Római Magyar Akadémián.A Róma-Budapest című, a sorozat harmadik és egyben lezáró részeként megrendezett kiállítás és a hozzá kapcsolódó kiadvány új kutatásokra alapozva foglalja össze e gazdag évszázad művészeti irányzatait, kiemelten foglalkozik a Római Iskolával, és végig tekinti, hogyan vált meghatározóvá az olasz főváros a hazai művészeti élet szereplői számára. Hiánypótló kiállítás, amely először mutatja be átfogóan Róma kiemelkedő szerepét a magyar festészet, szobrászat és építészet vonatkozásában, a közönség pedig eddig ismeretlen remekművekkel találkozhat.

    Gergye Krisztián: Hasított emlékek

    Artus Stúdió, március 27-ig

    Valami személyeset is illene írni, talán a bizonytalanságaimat bevallani, hogy miért is merek előhozakodni ezekkel, hogy miért gondolom fontosnak felhívni a figyelmet ezekre a képekre, hogy ezek, most mik is ezek, milyen értékkel bírnak, művek -e, szépek -e.Ezek a képek, nekem fontosak. Talán átdereng belőlük, ahogy a világot látom, vagy látni szeretem. Talán felsejlik bennük, hogy mi ragadja meg a figyelmemet.Annyit tudok, hogy hagyom megszületni ezeket a képeket, szeretem, hogy létezhetnek, és megmozgatják az emlékezetemet, és általuk valós terek pusztulásának állíthatok emlékműveket.Talán ennyi hivatkozás elég, hogy a nézők is emlékezhessenek.(Gergye Krisztián)

    Thomas Muhl kiállítása

    Pintér Galéria és Aukciósház, március 2-ig

    Thomas Muhl (1934-2020)A II. világháború világégése az ifjú Thomast egy úgynevezett védett házba sodorta, ahol Ő és családja megmenekült a Holokauszt borzalmaitól. A háború után tanulmányait a Budapesti Kereskedelmi Főiskola textiltervező szakon kezdte. A főiskolával párhuzamosan kirakatrendezőként és grafikusként is dolgozott. Később a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol Barcsay Jenő tanítványaként új festészeti technikákat és módszereket sajátított el. Az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált, ahol a San Francisco-i Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait és művészeti praxisát. Muhl festészete a posztimpresszionista tradíciót követi. Életművében fontos helyet töltött be a Holokauszttal foglalkozó sorozata, melyből a galériában egy lesz kiállítva, a többit egy amerikai Holokauszt intézetnek ajándékozta. Jelzésértékű a kontúrhasználatban, illetve a tiszta, élénk színek és fakóbb tónusok keverésében, leginkább Matisse és Gauguin hatása érzékelhető.  

    drMáriás: A magyar-amerikai kapcsolatok javítása nemzetstratégiai és kortársművészeti prioritás!

    CEU Nyitott Galéria, február 29-ig

    Kiélezett, súlyos, háborús időket élünk. A feszültség és a szembenállás egyre csak nő szinte az egész világon, melyben az új geopolitikai események szabadságvágyunk és a béke melletti elköteleződésünk újraértelmezését, valamint gyors és hatékony válaszokat sürget. Mintha egyre inkább afelé tartanánk, hogy csak egy elkerülhetetlen párbaj vethetne véget bármely konfliktusnak, hogy azután azt egy újabb kövesse, majd még egy, és még egy, amíg végül minden szembenálló fél el nem esik, miközben élni szeretnénk, élvezni a szabadságot, a művészetet, a békét. drMáriás képein a magyar és az amerikai politika, közélet és művészet híres szereplői jelennek meg ikonikus festmények újraértelmezett változatain. A politikusok olykor cowboyokként vagy bokszolókként kapnak drámai szerepet, máskor művészek, kutatók, hírességek békítenek. Mintha egy nagyszabású film feszült és izgalmas jeleneteit látnánk, ahol a különböző identitások, világfelfogások és érdekek fordítják szereplőiket egymás ellen, hogy ellehetetlenítsék köztük a párbeszédet. drMáriás kiállításának a célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa és feloldja. Hogy a kortárs képzőművészet által felmutassa kapcsolódásainkat, kulturális és történelmi összefonódásainkat, amelyen kölcsönös tiszteletünk és elfogadásunk alapul, s amely a párbeszédet lehetővé, sőt, szükségszerűvé teszi. drMáriás képei többsíkú jelentéstartományukkal késztetik gondolkodásra nézőiket és viszik szórakoztató felfedezőútra. A személyes és kollektív emlékezésünket aktivizálva mutat fel történelmi és művészeti párhuzamokat. Szereplőit hol romantikába abszurdot, hol a drámába iróniát, hol a tragikumba komikumot keverve ábrázolja, hogy végül mindenki a maga módján győzzön és hőssé váljon, akár a mesében. Nézzenek körül az egykori westernfilmek párbajainak drámai hangulatát idéző tárlaton, amely játékosságával, utalásaival, humorával és szeretetével igyekszik lefegyverezni.

    Koronczi Endre: Kérem, sóhajtson Széchenyi Úr!

    Godot Kortárs Művészeti Intézet, június 23-ig

    Koronczi Endre több évtizedes kutató- és gyűjtő munkájának eredményeképp létrejövő Kérem, sóhajtson Széchenyi Úr! című kiállítás az embert környezetével összekötő kozmikus légáramlás felmagasztalása. A tárlat központi installációja a Magyar Tudományos Akadémia szellőztető rendszeréből épített monumentális műtárgy. A történelmünk során szimbolikussá vált, aktívan működő épület belsejében a több száz zseniális tudós együtt légzését biztosító elemek eddigi rejtekükből előkerülve mutatják meg nekünk a levegő útjainak egy különleges fajtáját. A szél és a lélegzet a lélek metaforájává válik a tárlaton, ahol Koronczi sóhajokat és forgószeleket hoz létre, valóságos légmozgásokkal kavarva fel a látogatók fantáziáját. A Kérem, sóhajtson Széchényi Úr! című kiállításon megjelenő videók, kinetikus installációk és grafikák a szél mindennapos élményéből merítkezve hozzák el számunkra a szakadatlan, láthatatlan légáramlás szépségét és erejét. Koronczi Endre a ’90-es évek óta meghatározó alakja a hazai progresszív képzőművészeti szcénának. 2022-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Külföldi megjelenései mellett kiállításai voltak többek között olyan meghatározó hazai kiállítóterekben, mint a Budapest Galéria, Műcsarnok, Kiscelli Múzeum, Off-Biennálé, ICA-D, Ludwig Múzeum, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Ferenczy Múzeumi Centrum, MODEM, Magyar Nemzeti Galéria, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ.Nyitvatartáskedd-pétek 14:00–19:00szombat-vasárnap 11:00-19:00Belépőjegykedd-péntekTeljesárú: 2000,-Kedvezményes: 1500,-szombat-vasárnapTeljesárú: 2500,-Kedvezményes: 2000,-A belépőjegy a Godot Laborban március 1-től látható „it’s fine – A tehetetlen kiállítás” látogatására is érvényes.

    Torzult pillanat - Határ Attila − Horváth Roland − Nagy Marcell kiállítása

    Resident Art Galéria, március 30-ig

    A XXI. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetően problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetít. A „hézagmentes” (azaz hibátlan és problémátlan) felületek csodálattal vegyes kíváncsisággal érintésre ösztönöznek, miközben alig hagynak bármi fogódzót magukon. Ezen új esztétika a művek megrázkódtatások nélküli felületességét és pillanatnyi látványosságát hangsúlyozza. A fenti gondolatok Byung-Chul Han A szép megmentése című művéből származnak és ellentétesen bár, de szorosan kapcsolódnak mindhárom kiállított művész festői intencióihoz. Kiállítóink művészi megközelítésmódja tudatosan vagy ösztönösen, de mindenképpen hatásosan kérdőjelezi meg e látásmód felszínes esztétikáját. Mind festésmódjukkal, mint témáikkal szembefordulnak a problémátlan simaság szépségkultuszával. Festményeiket mindenekelőtt az anyagszerűség kapcsolja össze, amely szándékosan mutatja meg az ecsetnyomokat, a színek tökéletlen keveredéséből fakadó „hibákat”, de a befejezetlenség és a töredékesség látványa is szervesen épül be a kompozícióba. Bár témáik különböznek, mindnyájuk festésmódja érzéki és szubjektív. Mindhárman töredékes, torzult formákkal operálnak, melyek számos ponton kapcsolódnak festészeti hagyományainkhoz. Mindhármuk festészete az érzékelés, a tudás és a befogadás töredékességét, és a szépség újradefiniálásának lehetőségeit vizsgálja. Művészetükben azonban legalább ennyi a különbség is. Horváth Roland festészete a figurális hagyományokban gyökerezik, de kompozíciói ritkán idéznek meg egységes tereket, sokkal inkább egy képzeletbeli ódon raktár érzéki tárgyai kerülnek idézetszerűen egymás mellé. A vászon definiálatlan felületeiről sokszor a tiszta, érzéki festőiség megnyugtatóan lágy ecsetnyomai, barokkos bravúrokkal keveredve nem csak a retinánkat izgatják, de mélyebb összhangzatokat is megkongatnak. Festészetében a tökéletes technikai felkészültség, az érzékiség és az önreflektivitás egysége mély, telített színekkel vonja magára a néző figyelmét. Határ Attila pasztózus ecsetnyomai, ízes színkeveredései, roncsolt, töredékes, torzult látványt hoznak létre, amelyben az emberi alak és a táj viszonya kiemelten fontos szerepet játszik. A kitakart, elkent, hiányos felületek gyakran kerülnek a kompozíció középpontjába, és így elbizonytalanítják, zavarba hozzák a befogadót. Az elhagyások, a befejezetlenség töredékessége nagy szabadságot enged a befogadónak az értelmezésben, de ezzel együtt bizonytalanná is teszi. A táj gyakran dekoratív jellé, a növényzet színes ornamentikává, az arcok dinamikus gesztussá alakulnak a vásznon. A figurativitás és az absztrakció egymást kiegészítő játéka a világos, harsány színekből épülő kompozícióban nyeri el értelmét. Nagy Marcell visszatérő motívumai az emberi arc, a szem, a levél, a láng vagy az inda, melyek kollázsszerűen, látszólag minden kompozíciót mellőzve, szabadon kavarogva, a festmény felületén kapcsolódnak egymáshoz. A layerszerű komponálás, a pasztellszínek, a visszatörlések, a festékcuppantások nyomai mind a látomás, az álom és a vízió, tehát a tudatos és tudattalan tartalmak keveredését és festészeti megjelenítésének lehetőségeit vizsgálják. A kitakarás, a kitörlés, az elrejtés – Határ képeihez hasonlóan Nagy Marcellnél is – fontos elemei a kompozícióknak. A figurativitás az ő képein oldódik fel leginkább az absztrakcióban. (Schneller János művészettörténész, kurátor)

    Képzőművészeti

    Tárlatvezetés

    Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Kultea, február 29., 16:00

    A kiállítás középpontjában Marton Alajos kereskedő és feleségének vélhetően Glatz Oszkár által megfestett portréja áll. A téma aktualitását az adja, hogy üzletét 1873-ban, a főváros egyesítésének évében nyitotta meg, majd évtizedekkel később, virilis polgárként és választott képviselőként is aktív részt vállalt a főváros kereskedelmi ügyeinek az intézésében. Pályaképén át az európai fővárosokkal egyenrangú gazdasági-kulturális-társadalmi berendezkedés megvalósításának irányába mozduló, fejlődő magyar főváros képe is kirajzolódik előttünk. A tárlatvezetést tartja: dr. Ormos István professor emeritus, a kiállítás kurátora, a Marton család leszármazottjaRegisztráció szükséges (február 28-ig): mkvmuzeum@gmail.com; +36 1 375 6249Belépő: múzeumi belépő +500 Ft-os programjegy

    drMáriás kiállítászáró tárlatvezetése

    CEU Nyitott Galéria, február 29., 16:30

    Azok számára, akik a múltkor nem fértek be, nem tudtak eljönni, csak most hallgatnák meg, vagy netán még egyszer, kiállítászáró ráadás-tárlatvezetést tart drMáriás A magyar-amerikai kapcsolatok javítása nemzetstratégiai és kortársművészeti prioritás! című kiállításán. A rendezvény ingyenesen látogatható, melynek végén a kiállított művek a helyszínen megvásárolhatók.

    Kondor-Szilágyi Mária kurátor és Szurcsik József képzőművész közös nyitó tárlatvezetése

    Műcsarnok, március 3., 15:00

    Szurcsik József háromtermes kiállítása egyfajta visszatekintő tárlat. Bemutatja azokat a nagyobb műcsoportokat (műfajilag és tematikusan), amelyek mentén a művész az elmúlt közel negyven évben alkotott. Különös hangsúlyt helyezünk az utóbbi évtized munkásságára, és a legfrissebb munkákra.Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

    Art and Antique Budapest

    Bálna Budapest, február 29-től

    Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs képzőművészeti vására az Art and Antique Budapest. Február 29. és március 3. között a Bálnában rekordszámú galéria képviselteti magát. A kiállítók standján festményeket, szobrokat, ékszereket, különleges szőnyegeket, bútorokat, antik könyveket tekinthetnek és vásárolhatnak meg az érdeklődők.

    Műcsarnok