Koncert

Nemzeti Énekkar és a Capella Savaria, vez.: Kocsis-Holper Zoltán

Nemzeti Énekkar előadó
Capella Savaria előadó
Zemlényi Eszter előadó
Halmai Katalin előadó
Vörös Szilvia előadó
Somos Csaba karigazgató
Kalló Zsolt művészeti vezető
Pesti Vigadó (Díszterem)
2021. május 06. (csütörtök) 19:30
Ár: 3500, 4000 Ft

Helyszín:

Pesti Vigadó (Díszterem)
1051 Budapest, V. kerület Vigadó tér 2

Km.: Zemlényi Eszter (szoprán), Halmai Katalin (mezzoszoprán), Vörös Szilvia (alt), Tarjáni Tamás (tenor), Cserményi Zsombor (basszus); Somos Csaba (karigazgató), Kalló Zsolt (művészeti vezető)


Rachmaninov: Aranyszájú Szent János liturgiája - 11. és 12. tétel
Poulenc: Assisi Szent Ferenc négy kis imája (Quatre petites prières de Saint François d’Assise)
Zelenka: Litaniae Xaverianae
Beischer-Matyó Tamás: Lilium et rosa (ősbemutató)
Bach: D-dúr magnificat, BWV 243


A Pászti bérlet záróhangversenyén szentek zenei portréit mutatja be a Nemzeti Énekkar és a Capella Savaria.


Aranyszájú Szent János, Assisi Szent Ferenc és Xavéri Szent Ferenc, bár eltérő időszakban és a világ különböző területein éltek, tevékenységük sokban hasonlított. Közös vonásuk volt a fényűzés üldözése, a szegények ügyének felkarolása. Hozzájuk hasonlóan a zeneszerzők is nagyon eltérő korszakokban és területen futottak be különböző pályát, a hit révén mégis közös nyelven alkottak.


Az orosz származású Szergej Rachmaninov 1910-ben vetette papírra az ortodox és a görög katolikus egyház liturgiájához illeszkedő, kíséret nélküli kórusművét, az Aranyszájú Szent János Liturgiáját. „Hosszú ideje semmit nem írtam ilyen örömmel” – vallotta művéről.


A francia Francis Poulenc 1948-ban alkotta férfikarra írt kórusművét, az Assisi Szent Ferenc négy kis imáját. „Minden vallásos zeném hátat fordít párizsi és külvárosi stílusomnak. Ez az örökség bizonyítéka. A hit minden Poulencben erőteljes” – írta pár évvel korábban.


Teljesen más világból származik a cseh születésű, de főleg Drezdában működő Jan Dismas Zelenka (1679–1745), Bach, Händel és Vivaldi kortársa, akikkel közvetlen kapcsolatba is került. Az 1727-es keltezésű Xavéri Szent Ferenc könyörgése nagyszabású barokk alkotás, amely kiállja az összevetést más jelentős barokk kompozíciókkal. Zelenka merész harmóniai újításai fokozzák a mű drámaiságát. A mű először hangzik fel Magyarországon.


Szent Cecília legendáját ősbemutatóval elevenítjük fel. Beischer-Matyó Tamás Kocsis-Holper Zoltán felkérésének eleget téve e koncertre komponálta Lilium et rosa című vegyeskari művét. A zeneszerző így írt erről: „A kórusmű Szent Cecília életének azt az epizódját eleveníti fel, amikor az angyal házassága estéjén megmutatkozott férjének s testvérének is. A kórusmű a csoda pillanatát jeleníti meg, amikor a két testvér számára – akik eddig nem hittek semmi földöntúliban – hirtelen megnyilvánulnak egy másik létezésforma addig rejtett dimenziói.”


A koncert végül Szűz Máriát idézi meg. Johann Sebastian Bach Mária-hálaénekével, azaz a nagyszabású Magnificattal. A mű 1723-ban keletkezett, nem sokkal azután, hogy a zeneszerző elfoglalta a lipcsei Tamás-templom karnagyi állását. A barokk zenei építkezés kiemelkedő remekműve.


A hangverseny egyben Kocsis-Holper Zoltán DLA doktori zárókoncertje.


Pászti bérlet 4.